Egri Népujság - napilap 1920

1920-08-06 / 179. szám

^XVin. évfOlgám 179 szám. Cenz.i E, 355/1920. Eger, 1920. Augusztus 6. Péntek. ~ W Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. — Félévre 100K. Megged évre 50 I£. - Egji hóra 18 K. Egyes szám vasárnap 1 K hétköznap 60 f. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő; Barsg Karóig át. Szerkesztőség: Eger, Liceutn. Kiadóhivatal: Líceumi nyoméi. Telefon szám 11. Ä földreform Romániában. A szociális érzék kifejlődésével együtt jár annak meglátása, hogy a jelenlegi társadalmi be­rendezkedés a maga mérhetetlen eltolódásaival világszerte több ponton beteg s hogy a /szinte szükségszerűen jelentkező bomlási processust egészséges gazdasági reformokkal kell megaka­dályozni. Ezen reformok közt minden bizonnyal a legjelentősebb a földreform, melynek megvalósí­tása ma már nem csak a mesterségesen szított' forradalmak által kirobbantott nyílt és lappangó elégedetlenség okozta kényszerűség, hanem oly jogos szociális követelmény, mely elől kitérni ma már az állami lét alapjainak megrendülése nél­kül nem lehet. Sok hiábavaló, mindenekfölött káros kísér­letezés után ma ismét a földreform kérdése áll az események homlokterében. Aki ezen a kérdé­sen gondolkodott, alig tud elképzelni olyan meg­oldást, mely minden társadalmi osztályt kiejégi- tene. Kiszámíthatatlan veszélyeket és káros tár­sadalmi' eltolódásokat rejt magában egy elhibá­zott megoldás, mit fokoz az a körülmény, hogy szinte lehetetlen az egyszer elkövetett hibát jóvá­tenni. Szeretnénk politikusainknak odakiáltani: Tegyetek félre minden mellékes szempontot s az államérdek és az osztályharnlónia alapján állva próbáljátok megoldani ezt a megoldhatatlannak látszó kérdést. Szolgáljon intő például Románia esete, hol ettől a kérdéstől beteg az egész államszervezet, íme a román helyzet): Romániában három kormány is foglalkozott a földreform előkészítésével. Már a világháborúba való beavatkozás alkalmával 1916-ban királyi szó Ígérte Romániában a földosztást. . Ekkor még Bratianu állott a kormány élén, aki azonban nem akart a pártjában helyet foglaló liberális tőkésekkel, bojárokkal és bérlőkkel ujjat huzni, a földreformot tehát csak olyan tessék- lássék módon akarta megcsinálni. A külpolitikai nehézségek mellett ez volt az egyik főoka Bra­tianu bukásának, mert az Avarescu-féle népliga, az‘ erdélyi nemzeti párt és a szociálisták is radi­kálisabb földreformot követeltek. Bratianu helyét Vaitorian tábornok, 'majd pedig 191$. végén Vaj da-Voivoda Sándor foglalta el, aki egy igazán radikális-földreform-tervezetet terjesztett a kamara elé, amely a nagybirtokrendszert úgyszólván tel­jesen kikapcsolta volna. A Vajda-Voivoda-féle javaslat szerint 500 hold lett volna Romániában a birtokmaximum. A VajdaTéle földreform azonnali végrehaj­tását az Avarescu-párt is aggályosnak találta, — arra való tekintettel, hogy a nagybirtokok azon­nali és minden átmenet nélkül való megszüntetése súlyos rázkódtatásokkal és a termelés mély veszélyeztetésével járhatna. Az. udvari kamarilla és a kormány ellen foglalt állást, minek követ­keztében Vajda-Voivoda megbukott és Avarescu lett a miniszterelnök. Avarescu is felvette’ prog­ramújába a földreformot, de mérsékeltebb alapon, mint ahogy Vajda-Voivoda tervezte. Már mostan két nehézséggel kell számolniok Avarescuéknak. Először is á szocialisták és a beszerelt katonák többsége ragaszkodnak a régi radikális földreform­hoz és minden rendelkezésükre álló eszközzel 'küzdeni fognak annak letempitása ellen, másrész­ről pedig a Bratianu-párt teljesei) el akarja buk­tatni a demokratikus földbirtokreform tervét- és némi változtatásokkal a jelenlegi állapotot óhajtja fentartani. Az Avarescu-kormány tehát Scilla és Charibdis közé kerül. Hogy miképen fogja meg­úszni a nehézségekét, az még a jövő titka. Baross Szövetség. Közvetlenül a kommün bukása után a tiszta üzleti múlttal biró, született keresztény kereske­dők és iparosok a Baross Szövetségben Buda­pesten 1919. VIII. 4-én egyesültek oly czélból, hogy megteremtsék hazánkban azt a magyar nemzeti ipart és kereskedelmet, mely hazánk földjéből, a nemzet leikéből fakad; s mely igy minden keresztény magyar rokonszenvére, együtt­érzésére és szolidaritására támaszkodhat. A Szövetség máris nagy és~ hatalmas té­nyezővé vált. Hallgat reá a kormány, döntő be­folyása van mindenütt, a hol a Szövetség és an­nak tagja érdekében fejemeli komoly szavát. A vidéki fiókpk már 'megalakultak: Szeged, Győr, Debreczen, Szolnok, Moson, Magyaróvár, Székesfehérvár, Szombathely, Kalocsa, Vácz, Kecs­kemét, Szekszárd, Hódmezővásárhely, Czegléd, Balassagyarmat, Pápa, Miskolcz, Kaposvár stb. városokban. / Mint értesülünk, városunkban is most foly­nak — a még bizalmás jellegű — a megalaku­lást megelőző megbeszélések és biztosítva látszik íjiáris a megalakulás. Szükség van e szervezetre,' hogy a helyi érdekeikben sokszor igen megsértett keresztény kereskedők és iparosok szövetségbe forrva fel­emelhessék jogos' szavukat. HÍREK * Eger, 1920. augusztus 5. Dobó István képének leleplezése,. Váro­sunkban 25 éve jótékonykodik a Dobó Istvánról nevezett Társaság, amely szegény iparos-tanonco- kat ruház. Ez az ,éi deines egyesület vasárnap (8-án) d. e. 11 órakor tartja jubileumi közgyű­lését a Kér. Iparoskor és Rath. Legényegylet dísztermében. Ez alkalommal leplezik le a Dobó István képét, amelyet Kiss Alajos festett. Az ünnepi alkalomból ifojzwajy Imre mond beszédet s a Polgári Dalkör énekel több szép számot. A közgyűlést megelőzően d.e. 10 órakor hálaadó istentisztelet lesz a serviták templomában, hol szintén énekel a Polgári Dalkör. Este 8 órakor táncmulatságot rendez az egyesület a Koronában saját jótékony céljaira. A Dobó síremlék teljesen rendben van. A mull héten az egyik számunkban az illetéke­sek figyelmét arra hivtuk fel, hogy az elhanya­golt Dobó sirt vegyék pártfogásukba. Örömmel kell megállapítanunk, hogy amikorra, ez a hírünk a régen elkészült, kéziratok közül a sajtó alá ke­rült, akkorra már rendbehozatták a forradalmak alatt megrongálódott,.emléket és ma már a híré­hez méltó szép tisztaság övezi. Tűzkárok. Felnémet községben Jakab József telkén ismeretlen okokból tűz támadt és a’ még csépeletlen búza termése a lángok martaléka lett. A kár 15 ezer korona. — Kaálban villámcsapás következtében a dohánypajta leégett. A pajtában épen juhok voltak és csaknem az egész állomány benn pusztult. Kényszerlakásokat épít a város. Az építőipar részvénytársasággal a h. polgármester és a v. főmérnök érintkezésbe lépett kényszerla­kások épitése céljából. Egyelőre azt vették tervbe, hogy a város tulajdonában lévő két barakkot alakítják át lakásokká. így egy pár családot — közös konyharendszer mellett — sikerül majd el­helyezni, de hogy valamennyi hajléktalannak la­kást biztosítsunk, csak akkor lesz kivihető,ha a la- kásrekvirálást törvényileg kimondják, illetve végre is hajtják. Elmarad a Koncz-Ferencz ária- és dal­estélye. Az aug. 7. és 8-ra hirdetett nagyszabású müvészest elháríthatatlan akadály miatt elmarad. Kölcséri Biró Mária agyhártyagyuladásbán hirte­len megbetegedett és az utolsó pillanatbarf már nem lehetet gondoskodni egy hozzá hasonló uj müvészerőről. Ez által pedig a legutolsó termi­nusból is kiestünk, mert augusztus hónapban tnár minden vasárnap be van töltve/ szeptemberben pedig már itt lesznek a színészek. A már meg­vásárolt jegyeket mindenki visszaválthatja ott, ahol vette. Eljegyzés. Ó- és egyházasbásti ^Básthy Gizit divéki és divékujfalusi Diviaczky Károly eljegyezte. A fényüzési adó. A ‘nemzetgyűlés által minap megszavazott 1920: XVI. t.-c. tudvalevő­leg újfajta adót, a fényüzési adót statuálja. A törvény, alapján a pénzügyminisztérium most el­rendeli, > hogy mindazok a kereskedők, akik a tör­vényben meghatározott fényüzési tárgyaknak ki­csinyben való eladásával foglalkoznak, tartoznak azt aug. 14-ig az - illetékes pénzügyigazgatúság- bejelenteni. - ­Népmtilatság. A m. kir. Egri Gyalogezred zászlószentelése alapja javára a helyőrség tiszti­kara és legénysége által f. hó l.-re tervezett, Jle a közbejött rossz időjárás miatt elhalasztott Érsek­kerti Népmulatság T. hó 8.-án (vasárnap) taríatik meg. A rendezőség fáradságot néni (kiméivé gondoskodik az ünnepélyen megjelenő vendégek szórakoztatásáról. Katonazenekar és katonai cigány­zene. Tánc. Élvezetes nevettető látnivalók. Szép­ségverseny. Céllövészet. Confetti. Friss sör. Jó­bor. Finom ételek. Beléptidij személyenkint 6 K. A rendezőség Lotte Neumann-!ilm az Urániában. Ma a Halálverseny kalandordráma, főszerepeit Lotte Neumann és Mátray játszák. Ezt megelőzi a mii- so'ron A fürdőbaba háromfelvonásos vígjáték. — Szombaton .és vasárnap A sorsüldözött életkép 6 felvonásban. További intézkedésig hétköznapokon két előadás fél 7 és fél 9, vasárnap és ünnep- naprkon három előadás fél 5, fél 7 és\ fél 9 óra­kor. Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Halálozás. Részvéttel vettük a hirt, hogy hogy Barthps Józsefné sz. Mihály Emma, f. hó 4-én elhunyt. Temetése fi. hó'6-án, d. u. 5 órai­kor lesz a Széchenyi-u. 41. sz. gyászházból. Az elhunytban Barthos Károly városi tanácsos édes­anyját gyászolja. Köszönetnyilvánítás. Fida Rezső hadirok kant katona javára újabban adakozták: Fógel Ágoston 100, Hevesi Gusztáv 100, dr. Hevesi Sándor. 100, Hunyadi-tér 2. 100, Ripka János 20, Majoros József 25 korona. Összesen 445 korona. Fogadják ennek a szerencsétlen hős katonának a nevében is hálás kösZönetünket. Hrabovszky, hadig, népiroda igazgatója. A Tiszáig közlekednek a vonatok a deb- reczeni vonalon. A máv. Miskolcz — Füzesa­bony — debreczeni vonalán eddig csak Poroszló községig jártak a vonatok, mert Poroszlótól a Tiszáig terjedő ut meg volt rongálva. Az üzlet­vezetőségen nyert értesülésünk szerint ezt az utat most kijavították ügy, hogy a jövőben egész a Tiszáig fognak a vonatok közlekedni. Kabaré az Urániában. Müvészestre készül­tünk, kabaréra érkeztünk. Hollay Camilla és Dán Norbert a vászonról a deszkára kívánkoztak és arattak sikert, ha nem is osztatlant. Hollay Ca­milla mestere a természetes és mesterséges hatá­soknak, elragadó jelenség, verseinek azonban több köze volt az erotikumhoz, mint az esztéti­kumhoz. Általában az egész estét valami nekünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom