Egri Népujság - napilap 1920

1920-08-04 / 177. szám

X-XVin. évfolyam 177 szám. Ccnz.í €. 352/1920. Eger, 1920. Augusztus 4. Szerda. Előfizetési dijak postai szállítással: Egész évre 200 K. — Fél évre 100 fi.. ■Segued évre SO K. — Egg hóra 18 K. Egyes szám vasárnap 1 K, hétköznap 60 POLITIKAI NAPILH •Felelős szerkesztő: Barsy Károlg dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugomdm Telefon szám 11. Ä sok huza-vona kezdi megteremni gyümölcseit. Egy éve immár, hogy az ország megszabadult a csőcselékuralom­tól s. még mindig csak ott tartunk, hogy gazda­sági életünk megalapozását célzó törvények nin­csenek beczikkelyezve. Nemcsak itt, de az admi­nisztratív intézkedések terén is súlyos mulasztá­sokat látunk. Az adószedés olyan csigalassúság­gal folyik, hogy az adótól különben is irtózó né­pünket a sok uj adó1 egyszerre, váratlanul fogja érni s alapos a kilátás, hogy a behajtandó hát­ralékos adók és a magas uj adók elkeseredést fognak előidézni. A földbirtokreform előkészítő munkálatairól $em a sajtót, sem az érdekeltsége­ket nem .tájékoztatták kellőleg. Nagyatádi Szabó István bölcs belátását dicséri, hogy nem ragasz­kodott mereven javaslatához, s ezzel elhárította e»y olyan válság kitörését, mely államéletünket újabb katasztrófába sodorta volna. Nem titkolhatjuk azt az aggodalmunkat, hogy a földbirtokreform tető alá hozása s külö­nösen annak végrehajtása súlyos megpróbáltatá­soknak fogja kitenni közgazdaságunkat., Szerin­tünk hiányzanak azok az előzmények, melyeknek logikus folytatása és betetőzése volna a földbir­tokreform. A nemzetgyűlés huzavonája s különö­sen a liberális és munkapárti rendszer meg nem értő vaskalapossága itt is megbosszulja magád. Az örökösödési, parcellázási és telepítési törvé­nyeknek kellett volna alapul szolgálniok a kor­szakalkotó földreformnak.- Szociális törvényhozással kellett volna leve­zetni azt a sok elégületlenséget, ámely aztán mellékutakon talált kitörést, s melyet-a nemzet­rontó demagógok oly kitünően felhasználtak az ország tönkretételére. Most aztán egyszerre, szinte hevenyészve kell 'megoldani a nagy kérdések komplexumát. Egyszerre vesszük be az orvossá­got, mely nagy adagban többet árthat, mint használ. Mindenki igényt támaszt, holott az igé­nyeknek csak kis hányada elégíthető ki. Kivül nő a veszély, belül a megoldandó feladatok egész tömege ^nehezedik ránk. A nemzetgyűlés és kormány minden tagja vessen számol; lelkiismeretével, tegye túl magát a kicsinyes párt- és, egyéb szempontokon. Csi­náljunk rendet belül, hogy elkészüljünk a jelen­leginél is nagyobb feladatra. Róma ilyen viszonyok között félretett min­den pártoskodást, a consulok utasítást kaptak, hogy teljes energiával fogják meg a kormány­aidat: Ne quid detriment raspublica caperet. Viäeant consules !• B. K. Perényi Kandid. A napokban egy melegszívű ember távozik városunkból, aki méltó arra, hogy elbúcsúzzunk tőle. Perényr Kandid 21 évig volt egyfolytában a ciszt. főgimnázium tanára. Életének legszebb idejét, tudásának javát e város falainak áldozta. S áldozta annyi szeretettel, az ifjúság lelkének oly megértésével, hógy bizonyára nincs tanítványa annyi ezer közül, aki viszont nem hálával, sze­rető visszagondolással emlékeznék reá. Nemcsak a katedrán volt szerető mestere , a diákoknak, de tőle indult ki, vagy legalább is ő állott élén minden karitativ, segítő mozgalomnak, mely a diákság szellemi,' vagy anyagi- támogatását cé­lozta. 21 év alatt nincs a főgimnáziumnak oly Értesítője, mélynek lapjai nem dicsérnék nevét ily intézményekkel kapcsolatban. A sok közül csak egyet, említünk. Hányán ismerjük a régi boldog időkből szerető gondoskodását, aprólékos figyelmét, mindenben nyilvánuló ügyességét a tanulmányi kirándulások alkalmával, amelyek mindegyikének egyik lelkes szervezője, gondos intézője volt. Ő is egyike volt azoknak, akik azokat a kötelékeket szőtték-fonták ünnepélyekkel, színdarabokkal, liceális előadásokkal, amelyek a közönséget és iskolát egymáshoz,fűzik. S ha leg­többször szerényen a háttérben maradt is: a ren­dező gondos kezét mindig elárulta a siker. És a tanári kar lelkének legmegfelelőbb hivatalt bízott rá az elmúlt iskolai évben, midőn á menekült tanulók gondozójául őt kérte meg: két évtized bőséges prakszisa állott mögötte a diáknyomor enyhítésében, a diákkönnyek letörlésében. De nemcsak az egri diáksággal, az egri társadalommal is eggyé nőtt Perényi Kandid szive. KeVés más olyan igazi patriótája van e városnak, mint ő. ’ Amit lokális sovinizmusnak mondhatnánk, azzal az ő lelke csordultig van tele. Nem is volt e két évtized alatt a városban olyan társadalmi, művelődési, művészeti vagy altruisztikus mozgalom, melyből^ hiányzott volna. Munkás energiája, számitó judiciuma, lelkes munka­kedve mindig rendelkezésére állott azoknak, akik e konzervatív városban uj utakat törtek, sokunk boldogulását célzó intézményeket létesitettek. Ezért szereti és tiszteli mindenki, ezért van e városban igen sok jóbarátja s ezért nehéz neki is a távozás. De minden gép megromlik idővel, a munka megőrli a legvasabb egészséget is. Betegeskedése néhány éve már viszzatartotta az intenzív mun­kától s most megnyugodva fogadja ő is a zirci Apátur intézkedését, mellyel a rendi központba hívja. Nem ugyan pihenni. A rendi számvevőség hivatalában fontos munka vár rá. Ez a munka az <"> elméjének való s szive még a hideg számokba is meleget tud majd önteni. Szivünk melegével kívánjuk, hogy »ne eméssze hosszú hervadás azt a fát, melyet nagy korában tesznek más földbe át!« Ellenkezőleg, az üj föld erősítse meg testét és teremje lelke to­vább is a munka és szeretet virágait! s. HÍREK. Eger, 1920. augusztus 3. t Kinevezések a rendőrségen. A kerületi rendőrkapitány az egri rendőrségnél dijnokokká kinevezte Magdics Kamilla, Zudar László, . Mucsi Izabella, Bodnár László napidijasokat. Koncz Ferencz ária- és dalestélye iránt rég nem. látott érdeklődés nyilvánul meg a tár­sadalom minden rétegében. Jegyek már csak nrérsékelt számban kaphatók a Propaganda üzlet­ben és Guttmann Andor divatkereskedésében. Már most eláruljuk, hogy a hangverseny kezde­tén a nézőtér és a színpad elsötétül és Koncz a függöny mögött énekli Verdi örökszép áriáját, a Siciliánát. Több meglepetésben is részesül a. kö­zönség, melyekről azonba a müvészpár kifejezett kívánságára hallgatnunk kell. A lakásrendelet kiegészítése. A hivata­los lap vasárnapi száma rendeletet közöl az eddigi lakásrendeletek újabb kiegészítéséről. E szerint a lakásügyi hatóság az üresen álló, vagy megüresedő, vagy egyébként igénybevehető laká­sokba és lakrészekbe elsősorban hajléktalanokat köteles elhelyezni. Hogy egy-egy nagyobb ‘lakó­házban minél több hajléktalant lehessen elhelyezni, a lakásügyi hatóság közös konyha használatot ál­lapíthat meg. vA hajléktalanok ideiglenes elhelye­zése céljából 1920 okt. 1. napjától nyári laká­sok is igénybe vehetők. Ha a lakásigénylő a részére kiutalt lakást visszautasítja, igénye csak abban az esetben jön újra számításba, ha más igénylő már nincs. A háztulajdonos azon joga, hogy az üres, vagy igénybe vett helyiség bérlőjének kijelölésére ja­vaslatot tehet, oly módon korlátoztatik, hogy ja­vaslatát a lakásügyi hatóság csak akkor veszi figyelembe, ha a megjelölt egyén valóban haj­léktalan. / A trafikhelyiségek minden ok nélküli átru­házását megtiltja a rendelet. A kislakások béré­nek megállapításánál nem az az dsszeg jön te­kintetbe, melyet a bérlő 1917 nov. 1. napján fizetett, hanem az a bérösszeg, melyre a, bérbe-' adó a náp után a lakáshivatal engedélyével a bért felemelte. A házfelügyelők bérfelemelés esetén nem a felemelt, hanem az eddigi bérösz- szeg 6 % át kapj át. A már előbbi keletű 1.552/920. M. E. sz. rendelet 37. §-ának 1. és 3. pontjában Gyöngyös városára nézve megállapított rendelkezést a la­kásügyek miniszteri biztosa más helyiségekre is kiterjesztheti. Doktor — szerzetesnő. M. Benes Anna egri angolkisasszonyt, oki. középiskolai tanárnőt, a budapesti tudomány egyetemen bölcsészeti dok­torrá avatták. Az új doktornő, kit még többen fognak követni, a jövő tanévben az egri rk. leány- főgimnáziumban fog tanitai i. Az angolkisasszonyok kedves családi ünneplésben részesítették a szerzet első bölcsészettudorát. Orkán Feldebrőn. Jul. 28-án Feldebrőn hatalmas orkán vonult keresztül. A vihar egy félórán keresztül dühöngött és irtózatos ereje le­sodorta a templom tetőzetét, felborította a széna és a búza kazalokat, a határban levő kereszte­ket a szomszéd falvak határáig vitte. Mérhetet­len nagy károkat okozott a gyümölcsösökben és tetemes pusztulást a szőlőkben. A pusztítás' mé­retei csaknem a szentgotthárdi károkkal vete­kednek. Népmulatság. A m. kir. Egri Gyalogezred zászlószentelése alapja javára a helyőrség tiszti­kara és legénysége által f. hó l.-re tervezett, de a közbejött rossz időjárás miatt elhalasztott Érsek­kerti Népmulatság f. hó 8.-án (vasárnap) tartatik meg. A rendezőség fáradságot nem kiméivé gondoskodik az ünnepélyen megjelenő vendégek szórakoztatásáról. Katonazenekar és katonai cigány­zene. Tánc. Élvezetes nevettető látnivalók. Szép­ségverseny. Céllövészet. Confetti. Friss sör. Jó bor. Finom ételek. BeléptKdij személyenkint 6 K. A rendezőség Dán Norbert jön, azaz még itt sincs s már egy halom levél várja az Uránia titkári hi­vatalában. Valamennyi női irás. Kuszáit és finom vonások beszélnek arról, mily sok női szivet do­bogtat meg a vászonra vetített Dán Norbert és engednek következtetést arra, hogy micsoda en- tuziazmusba fogja hozni Éva leányait,- amikor elevenen fog a deszkákra lépni. Elrettentésül a levélíróknak közöljük, hogy munkatársunk meg fogja interwiewolni úgy Dán Norbertét, mint Hollay Camillát s a. választ lapunk utján'fogjuk tudomására hozni az illetőknek. A Royal ban szerdán és csütörtökön a Cor­vin filmalkotás legremekebbje: a Tékozló fiú ke­rül bemutatásra, a 'darabot Varga László irta, s Pásztory Miklós rendezte. Egy későn megtért fiú életét s lelki harcát mutatja be ez a kiválóan szép film: Főszerepét a magyar drámai művészet legjelesebbje: Beregi Oszkár játsza. Előadás este fél 9 órakor. Jegyek egész nap a moziban kap­hatók. 1 —2

Next

/
Oldalképek
Tartalom