Egri Népujság - napilap 1920

1920-07-23 / 167. szám

/'

XXVIII. évfolyam 167 szám.

Cenz.: É. 333 1920.

Eger, 1920. Julius 23. Péntek.

Előfizetési dijak postai szállítással s Egész évre 200 K. — Fél évre 100 &. — Negyed évre 50 &. — Egg hóra 18 K. Egg szám ára 60 fillér.

Csodavárás.

Érthető a magyar nemzet egyik részének a türelmetlensége, mellyel a mai politikát kritizálja: nem csinálnak semmit, sehogyan sem javul a helyzet, nem értenek hozzá,- jöjjenek mások 1 Még amolyan Súlyos magyar kívánságok is röpködnek a levegőben. Ez a magyar jellemvonás: adj Uram Isten! dé mindjárt! Sajnos, a csudák ideje valahogyan már lejárt.

Nem akarunk menteni senkit,, akkor a másik szélsőségbe esnénk. De nézzünk csak körül Európában! Ugyanezek a tünetek politikában, gazdasági életben, -társadalmi Mozgalmakban mindenütt. Kormányválságok, pénzügyi, gazdasági krizisek, munkanélküliség, forradalmi tünetek, elégedetlenség, lázadás, sztrájk, drágaság mindenfelé. Ily körülmények között az emberek bizony türelmetlenek, mindig más meg más szabaditó után vágyakoznak, akitől csudát várnak. A hosszas beteg is más ágyba vágyik, más orvost kíván. Szinte meg vannak győződve a mai politikusok, hogy minden három hónapban kell csinálni egy kormányválságot, mert a mai viszonyok között tovább egy politikus sem birja, hogy le ne járná magát. A közönség meg türelmetlenségében minden uj embertv hosannával fogad.' így egy pár níipra uj politikai injekciókat kap a nagy beteg és újra kezd remélleni és újra várja a csudát. De a dolog sehogyan sem akar jobbra fordulni.

Ennek a nagy csudavárásnak egyik oka az, hogy a mai emberek ugyanazok, akik a háború előtt való kornak voltak a gyermekei, szájukban van még azoknak az áldott békés időknek, az ize, ami után visszavágyakozik önkéntelenül is. És ezek a háborút átszenvedett régi békés idők gyermekei azt hidték, hogy csak meg kell csinálni a békét és visszatér azonnal a háboru'előtti idők kellemes boldog békéje. Senki sem mondta meg a béke után vágyódó népnek, hogy a- háború utáni béke egészen más, mint a háború előtt- béke 'volt. Pedig a háború utáni béke mindenkinek, de a legyőzötteknek hatványozottán szenvedés, hosszutürés, nyomorúság és keserves küzdelem hosszu-hosszu éveken át.

Hol van a lángeszű államférfi és ha van is, hol vanilak az eszközei, melyekkel varázsütésre meg tudná szűnhetni az ötéves háborúnak vagyonban, erkölcsben, életben okozott iszonyú pusztításait? A közmondás szerint azt a követ, melyet pgy bolond a kútba ejtett, sokszor száz okos sem tudja kihúzni. No és a Károlyi meg a szocialista-kommunista forradalomban hány bolond meggondolatlan cselekedete, intézkedése sulyosbbitotta, zavarta és kuszálta össze _ a mi gazdasági, állami és politikai életünket? És azt akarjuk, hogy egy varázsütésre helyre álljon a felbontott rend? Ki tud pezsgő életet vaiázsolni ebbe a kicsire szabott országba, melynek még életfeltételeit is elvette a béke ? Hozzá még a .zsidó világszövetség, a szocialista-kommunista internacionalizmus sajtójával, pénzével, szervezettségével, diplomáciai nyomásával, a közvélemény megtévesztésével igyekeznek megakadályozni, su- lyosbbitani a kibontakozás útját, elgáncsolják újra meg újra a feltápászkodó nemzetet. Itthon meg a régi hitelvesztett és lejárt politikának in- trikusai adnak gáncsvetést, lohasztják az uj irányba vetett reményt, keverik a kártyát és elkedvetlenítik a dolgozni akarókat, mesterségesen uszítják egymás ellen az ugyanazon cél felé törekvőket.

A lavina módjára feltornyosult bajok között, nem türelmetlenkedni, nem csudát várni szabad hanem megedződni a küzdelemre, a kitartásra, a

POLITIKAI NHPILÄP.

Felelős szerkesztő: Barsg Karolj dr.

I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni nyomd Telefon szám íí. szenvedésre; nem széthúzni, hanem összefogni kell; a békében nem a régi jómódot várni, hanem munkát látni, még pedig küzdelmes, a nehézségekkel számottevő, céltudatos áldozatos munkát a nemzet jövőjének kiépítésére és biztosításába. Ezt jelenti a mi békénk: a magyar béke. n.

~------------- ----Kanonoki beiktatás.

F. hó 22-én cjélelőtt iktatták be a fokozatos előléptetés folytán megüresedett mesterkano- noki stallumba Énekes János, prépost, szabolcsi főesperes, nyíregyházi plébánost.

A beiktatáson, mely a főszékesegyházban folyt le, jejen volt a székesfőkáptalan és hagy- számu közönség. A közönség soraiban láttuk Nyíregyháza város küldöttségét; köztük Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán polgármestert, dr. Murányi László volt főispánt, dr. Klekner Béla igazgató főorvost, dr. Komjáthy Kázmér ügyvédet, dr. Krasznay Sándor kir. tvsz. birót, Szalay Béla ny. főintézőt: A beiktatást Dutkay Pál apátkanonok végezte.

Lapunk szűkre szabott terjedelme — sajnos — nem engedi, hogy a gondolatokban gazdag, nagy koncepciójú szónoki remeket úeljes terjedelmében ismertessük. Az ihletett szónok bevezető szavaiban megemlékezett a szomorú emlékű Károlyi uralom al^.tt elhunyt nagyprépostról, Begovcsevich Róbertról', kinek bölcsője abban korban ringott, melyet a történetíró a nemzet legdicsőbb korszakának nevez. 1876-ban lett kanonok s késő aggkoráig mintaképe volt a kötelességtudó, fáradhatatlan munka emberének. A Gondviselés megkímélte Őt attól, hogy nemzetének megaláztatását megérje.

A fokozatos előléptetés folytán megüresedett mesterkanonoki állásra, az Érsek-Főpásztor kegye érdemesebb férfiút nem is hívhatott meg, mint- Ének’es Jánost. Egész élete bizonyság arra, hogy az Isten szolgálatára rendelt pap a világ sava. Lángbuzgalmánál csak önzetlensége nagyobb. Nyíregyháza, hol jelenleg működik, az országrontó szabadkőművesség és az u. n. szabadgondolkodás fészke, volt. Különös-gonddal ^kellett tehát az odá- való férfiút kiválasztani.

Az Érsek-főpásztor a hivék osztatlan örömére 1913-ban Törökszentmiklós plébánosát, Énekes Jánost bízta meg ezzel a nehéz feladattal, ki éppen a Főpásztor nyilatkozata Szerint eddig minden rábízott ügyet sikerre vezetett. A román megszállás alatt, mint érseki vikárius szerzett el nem hervadó érdemeket. Ezek után nem Énekes Jánosnak, hanem a Főkáptalannak kell - ehhez a kinevezéshez gratulálni.

A mély hatást tett beszéd után Harkabusz László, káplán, felolvasta az Érsek-Főpásztor' adományozó levelét, majd Dutkay Pál apátkanonok átadta a főkáptalani jelvényeket, áldást- és sikert kívánva az uj mesterkanonoknak.

A szertartás után a közönség elhaimozta jókivánataival Énekes János kanonokot.

A délelőtt folyamán a székesfőkáptalan tagjai tisztelegtek az uj nagyprépostnál, Debre- czeni János* vál. püspöknél.

*

Az uj kanonok Egerben született 1866-ban. Középiskolai tanulmányait Egerben végezte .a .ciszterciták gymnasiumában kiváló eredménnyel. Majd az egri hittudományi főiskolára került, hol csakhamar kitűnt kiváló képességeivel. Rövid káplánkodás után a boconádi plébániát nyerte el s onnan 1909-benla törökszentmiklósi plébániára rendeltetett ki. 1913-ban megkapta a nyíregyházi

\

javadalmat — nemsokára prépost-főesperes lett. Legjellemzőbb az uj kanonokra az, hogy minden plébániáján mindenkinek mindene, Boconádon a Gosztonyi család és gróf Almásy Tasziló tanácsosa, s híveinek úgy a caritativ, mint a társadalmi és politikai téren vezetője volt. Törökszentmiklóson rövid ott léte alatt a város vezető férfia lett a hit — és közélet terén egyaránt. Csakhamar azonban más plébániára nevezi ki Főpásztora. Nyíregyházára kerül, hol tág tér nyílik nagy tehetségének s melynek plébániáját mint kanonok- plébános fogja vezetni. Megemlitendőnek tartjuk, hogy a' negyvenes évektől kezdve (Radics kanonok óta) nem volt egri származású kanonok az egri főkáptalanban.

HÍREK.

Eger, 1920 -julius 22.

Az egri kerületi gazdasági bíróság elnöke.

A. magyar kormánynak 2250/1920. M. E. számú rendeletével alakított kerületi gazdasági bíróságok egri kerületének elnökévé a budapesti kir. Ítélő tábla elnöke Búzás 'Iván kir. törvényszéki birót jelölte ki. A kér. gazdasági bíróságok a kqmmun alatt elszocializált birtokok tekintetében felmerült vitás jogi ügyekben döntenek. A bíróság az elnökön kívül 2 ülnökből áll, akik szakemberek.

Külföldi újságírók Magyarországról. Mint Miskolczról iják, a tállyai Lavotta ünnepen részt vett dr. Pottera .János'svájci és C. de Dood holland hirlapiró is: Magyarországról nyilatkozván, mindketten kijelentették, hogy bizonyos előítélettel jöttek ide, de meg kellett győződniük, hogy a külföldi magyarellenes propaganda állításai szemen-szedett hazugságok. Megígérték, hogy impresszióikat megírják a világsajtóban, leleplezendő a magyar renegátokat s jobb belátásra bírandó a külföldet a magyar néppel szemben. Különös elismeréssel emlékeztek meg a szives fogadtatásról, melyben Magyarországon mindenütt'részük volt s a mezőkövesdi matyó/népviselet szépségéről.

Hadifogoly munkák kiállítása. Novotny Gyula művészi faragványai. Érdekes, művészi értékű kiállításra hívjuk fel a közönség figyelmét. A városháza nagytermében, f. hó 24, 25. és 26-án szombaton, vasárnap és hétfőn láthatók Novotny Gyula, egri kataszteri műszaki tanácsos faragványai, melyeket négy évi kínos, hosszú hadifogságának ideje alatt készített bámulatos kitartással és hozzáértéssel. Egy török mecseten például egy esztendeig, éjt nappallá téve dolgozott a művész. Szinte hihetetlen kitartás és hozzáértés kellett ezeknek a faragványoknak elkészítéséhez. Műélvezettől^ fosztja meg magát, ki meg nem tekinti egeket (a munkákat. Novotny az érdeklődők és jóbarátok kérésére, hosszas rábeszélés után' vállalkozott rá, hogy a faragványokat kiállítsa. A kiállított tárgyak egy része eladó. Ajánljuk a mm pártoló közönség figyelmébe. A kiállítás délelőtt 10—12 óra, délután 4—.i/a óra között tekinthető meg. Belépődíj 5 korona.

Sportgyülés. Holnap délután 6 órakor a Move Égri Sport Egylet választmányi gyűlést tart a sporttelepen.

Ideiglenes fejadag. A m. kir. közélelmezési miniszter addig, mig pontos adatok fognak rendelkezésére állani a hatósági ellátásra igényjogosultak -számára vonatkozólag, a maximális fejadagot havi 4 kgr. lisztben állapította meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a nehéz te^sti munkával foglalkozó ellátatlanokra.

\