Egri Népujság - napilap 1920
1920-07-21 / 165. szám
Előfizetést di) sk postai száiiitással; Egész évre 200 B. — Félévre 100 K. Negged évre 50 K. — Egg hóra 18 K. - Egg szám ára 60 fillér. Városi adópolitika. Ha igaz az, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kifli, úgy kétszeresen igaznak kell lennie annak, hogy a háború okozta romok eltakarításához, a sebek beheggesztéséhez, a hiányok pótlásához és az újjáépítéshez először, másodszor és. harmadszor is pénzre van szükség. • Pénzre van szüksége az államnak, de pénzre van szükségük, a községeknek is, ha feladataiknak s a polgárokkal szemben kötelezettségüknek eleget akarnak tenni. Mivel pedig az állam, a község érdekei a polgárok érdekei* csak természetes, hogy amikor akár az állam, akár ayköz- ség a feladata teljesitéséhez szükséges gazdasági eszközök után néz, igénybe veszi az egyéneket s a törvények és rendeletek varázsvesszőjével ráütvén az egyének gazdasági erejéből kijegecese- dett sziklára, oly forrást igyekszik fakasztani, mely a szükséges javakat kellő mértékben képes ontani. Ez a forrás az adó. Amily igazságos az, hogy a polgárok anyagi erejükhöz mérten résztvegyenek a közszüks'églet fedezésében, ép’ oly nagy igazságtalanságokat rejthet magában az adózási kötelezettség, ha azt nem helyes adópolitika irányítja. Már pedig nem lehet helyes adópolitika az, mely egy város kebelén belül 406%-os pótadóVal operál, mely pótadó horribilis magasságánál fogva felborulással fenyegeti a városi háztartást. Itt gyors segítségre van szükség. Erős kézzel, minden akadály- lyal szembenéző bátorsággal kell az eredményeiben már abszurdumok felé tendáló városi adópolitikát helyes mederbe terejni, hogy egyrészt rövid időn belül helyreálljon a város háztartásában az egyensúly, másrészt az egész vonalon észlelhető pangás, sőt hanyatlás helyébe a lázas haladás, fejlődés, lépjen. Előttünk fekszik a h. polgármester évne- gyedes jelentése. Megelégedéssel látjuk, hogy a fent vázolt Jegelsőbbrangu követelménynek a régi okszerű adóforrások mélyítésével s uj források nyitásával eleget tenni törekszik. De mivel tudjuk, hogy az adók mig egyrészt ha nem arányosak, szerfölött igazságtalanok s mint ilyenek csak elégületlenséget szülnek, másrészt egyma- gukban nem képesek szanálni a városi háztartást, felkerestük Trak Géza h. polgármestert, hogy érdeklődjünk azon intenciók felől, melyek őt a városi politikában s általában a városi háztartás terén vezérlik. v %‘ A városi adópolitikának —- mondotta a h. polgármester -— csak egy helyes iránya lehet: könnyíteni azon polgárokon, kikre nézve az adózási kötelezettség kezd elviselhetetlenné válni. A kisviskóról, kisföldről levenni tehát a terhet és áthárítani azokra a megfogható jövedelmekre, melyek az adózást könnyű szerrel megbirják. Kivetjük tehát a vigalmi adót. Hadd fizessen adót az, akinek a vigságra is telik',! Kivetjük a pezsgőbor adót. Hisz a pezsgő fogyasztása ugyancsak erőteljes adóképességre vallL A városi szinház fenntartása nagy pénzeket emészt fel. Fizessék azok, kik ott szórakoznak! Amikor a mozgóképszínházak jövedelmének 20 °/o-át igénybe vesszük, ami közel 200.000 kor. jövedelmét- biztosit a városnak, tulajdonképen azok jövedelmét fogjuk meg, akiknek mozira is telik. Mert hiszen csak természetes, hogy mindenki törekszik a reá kirótt adót áthárítani; vagyis megfizettetni azo*kkal, kik az általa teljesített szolgálatokat használják Akik iparengedélyt,' vagy igazolványt kapnak, miáltal mintegy kiapadhatatlan tőkét nyernek, ezen tőke kamataiból miért ne járulhatnának hozzá a közterhekhez ? Ha az állam illetéket szed azoktól, kik az állami POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő *. Barsy Károly űr. funkcionáriusok működését igénybe veszik,, miért ne tehetné meg a város is ezt azokkal, kik a város^adminisztrációját veszik; igénybe, mely adminisztráció milliókba kerül. Utaink állapota elszomorító. Amikor a vám- dijtételeket és a helypénzeket felemeltük, célunk, volt ezen a szomorú állapoton segíteni. Az ezeken a címeken eddig befolyt jövedelmek a vámőrök fizetését sem fedezték, mig az uj tételek mellett augusztusban az aszfalt utak; az ősz folyamán pedig még a makadám burkolatú utak javítási munkálatai is megkezdődnek. Mig a fi. polgármester egy kis szünetet tartott, kifejezést adtam ama nézetemnek, hogy bár momentán az áldatlan állapotokon valóban csak a fölös jövedelmek legkíméletlenebb megadóztatásával lehet segíteni, mindamellett még a leghelyesebb adópolitika sem eredményez teljes gyógyulást. Á pénzügyi politika csak úgy tud eredményeket felmutatni, ha nagy átgondoltságu gazdaságpolitikán épül fel. A városnak tehát erőteljes termelésre is kellene törekednie. A h. polgármester a következőkben reflek-. tált megjegyzésemre: Ma már úgyszólván minden város rájött i arra, hogy jövedelmét nem annyira a községi pótadó emelésével, mint inkább községi üzemek létesítése által kell fokoznia. Ezeket a közüzemeket a közellátási vállalat kebelében gondolom felállitandóknak, miért is a közellátási vállalatnak fenntartását — ha meg is szűnik a hatósági ellátás — városi érdeknek tartom. Lesznek-e még újabb adók? — kérdeztem. Több uj adójavaslaton dolgozom még — fejezte be a h. polgármester — s ha számításom nem csal, az 1921. költségvetési évben a pótadó legalább is a felére fog leolvadni. Amellett több olyan jövedelmi forrás nyilik, melyekből a tiszt- vi&előkérdés is megoldást nyerhet. Ma már bizonyos, hogy az állam nem tud segíteni, a városnak tehát magának kell kezébe vennie tisztviselői sorsának az intézését. Még pedig sürgősen, mert a helyzet szinte elviselhetetlen! Ezek a szavak rávilágitanak a város uj intencióktól vezetett gazdálkodására, s mi szeretjük hinni, hogy Eger városa egy szebb, boldogabb jövendő kapujában áll. —dt. HÍREK. . . Eger, 1920. julius 20. Előléptetések a főkáptalanban. Az egri székesfőkáptalanban üresedésben volt nagypréposti méltóságra az érsek-főpásztor Debreczeni János, v. püspököt, érseki helyettest nevezte ki, olvasókanonokká pedig Csekó Gábort, éneklőkanonokká Dutkay Pált és őrkanonokká Ridárcsik Imrét léptette elő. Kanonoki beiktatás. Folyó hó 22-én csütörtökön, a 9 órai szent mise után lesz a fő- templombam az újonnan kinevezett kanonoknak, Énekes János, prépost, szabolcsi főesperes, nyíregyházi plébánosnak kanonoki beiktatása. A beiktatást Dutkay Pál, apát-kanonok fogja végezni. A kömlői harangok. A háború folyamán Kömlőről is elvitték a harangokat. A- hívek nem tűrhették tovább a torony némaságát, azért önkéntes adományaikból mintegy 125,000 koronát gyűjtöttek össze, hogy abból templomuk számára három ércharangot szerezzenek be. A magyar művészet gyásza. A pótolhatatlan veszteség fölött érzett mély gyásszal kell minden magyarnak tudomásul vennie, hogy Benczúr Gyula, a magyar festőművészek között a legnagyobb, a Szécsériy melletti Dolányban — Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Liceu ni ago.ua c t Telefon szám 11. cseh megszállott területen — meghalt/. Benczúr Gyula méltán sorakozik legnagyobb festőink: Munkácsy, Paál László, Székely Bertalan és Lotz mellé. A «Hunyady László búcsúja«, «Rákóczy elfogatása« és «Vajk megkeresztelése« — mely élete legmonumentálisabb alkotása — ékességei a magyar piktorának. Halála súlyos csapás és nagy veszteség. . ; „Royal“ ma és holnap «Bűn és bünhődés« két iker testvér szerelmi története 5 felvonásban, «Box a betörő király« 2 felvouásos vígjáték kerülnek bemutatásra. Az igazgatóság nagy anyagi áldozatok árán lekötötte a legjobb magyar és olasz sláger filmeket, melyek a jövő héttől kez- dődőleg kerülnek előadásra. Jegyek a hirlapirodá- ban s előadás napján a pénztárnál egész nap válthatók. Előadás kezdete 3/49 órakor. Halálos végű bányaszerencsétlenség. F. hó 13-án délután 2 óra tájban a Tarnaszent- . mária község határában fekvő kőbányábaií a sziklafal beomlott s az ott dolgozó munkások közül többet maga alá temetett. Gyetvai József tarha- szentmiklósi és Sipos Ferenc kisnánai lakost holtan, Köles Ferenc kisnánai lakost pedig súlyosan sebesülten húzták ki az omladék alól. A véletlen áldozata. Napok óta a legkülönbözőbb hírek járnak szájról-szájra a baktai jegyzői lakban történt véres eseményről, melynek áldozata: a jegyzőné, súlyos sebével az irgaliha- soknál fekszik. A csendőri nyomozás során az esettel kapcsolatban a következők nyertek megállapítást: Szajcz István egerbaktai községi jegyző f. hó 16-án délután 1 és 2 óra között feleségét, szül. Kollár Irmát lakásán forgópisztolyból véletlenül mellbe lőtte. A súlyosan sérült nőt behozták Egerbe s itt az irgalmasoknál ápolják. Heti műsor az Urániában. Ma «A szen- domori kolostor« Grillparzer regénye öt felvonásban, főszerepét Ellen Richter játsza. Csütörtökön : «Desperado« egy feltaláló története. Pénteken: , a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felülieknek «A vitorlás hajó« tengerészdráma Karin Michaelis regénye nyomán. Szombaton és vasárnap: «A gyémánthajó« páratlanul izgalmas kalandortörténet hat felvonásban. Az előadások Va9 órakor kezdődnek. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében.. Igazságügy. Prettenhoffer kir. t. biró tanácsa Kiss Istvánná szül.-Lovászi Mária abasári lakost életfogytiglani fegyházra Ítélte. Nevezett 1920 január 11-én éjjel baltával agyonverte az urát, aki nálánál 16 évvel volt idősebb. A gyanút igyekezett magáról elhárítani, -t. i. a gyilkosság éjjelén felverte a szomszédokat és segítségért kiabált azt állitván, hogy náluk két tolvaj jár és a kamrából a szalonnát és a zsirt akarják ellopni.. A kiabálásra •elősiettek a szomszédok, a községi biró és a csendőrség is, ekkorra azonban a férj hideg, aludt vérben feküdt. Az elöljáróság megtartotta a helyszíni szemlét és semmi olyan nyomot nem talált, ami arra mutatott volna, hogy valóban tolvajok jártak ott. Az asszony tehát tovább kísérletezett és azt akarta bebeszélni, hogy a tolvajok a padláson keresztül hatoltak be a kamrába, ő látva ezt, költögette az urát, de az nem mozdult, erre aztán a bezárt ajtón keresztül Segítségért kiabálva kimenekült a lakásból. Az asszony ezzel el is árulta magát, mert lehetetlen, hogy a tolvajok. Engedték volna ki- -szökni. Kiss Istvánná különben is rosszul élt az urával és orosz foglyokkal, katonákkal már régóta viszonyt folytatott. A bűntettnek ez a tu1
