Egri Népujság - napilap 1920
1920-06-26 / 145. szám
Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. — Fél évre 100 K. Negyed évre 50 Bú — Egy hóra 18 Bú — Egy szám ára 60 fillér. Ä menekültek. Szomorú vonatok hozzák, napról-napra hozzák menekült véreinket. A sötét gond és a bizonytalan jövő az utitársuk, a vaggon a szállásuk. A «vaggonlakók!« Sok uj fogalommal ismertetett meg bennünket a háború és a forradalom, de kevésben van annyi tragikum összepréselve, mint ebben az egy szóban. Elhagyott otthon, éhség, hideg nélkülözés, hajléktalanság, részvétlenség : mind benne vannak ebben a szóban. Részvétlenségről beszéltünk. A gondoktól elgyötört társadalom már fásultan fogadja a magyarság e modern mártírjait. — Mért nem maradtak otthon ? — hangzik a cinikus kérdés — ott legalább a nemzeti eszmét képviselték volna! Mások humoros oldaláról próbálják a kérdést felfogni. — így nyári időben egészen kellemes lehet a hüs vaggonokban lakni! Aztán nincs is minden humor nélkül, mikor a vaggon úrnői a szemben lévő ajtóból intézik el nézeteltéréseiket. A vaggonlakók sorsában most fordulat készül. A máv. érvényesíteni kívánja jogát a vag- gonokhoz. Pár nap kérdése s a vaggonlakókat kilakoltatják. De hová ? Ez a kérdés Eger városában is égetően aktuális. A máv. igénye a waggonokhoz egészen magától értetődik. A termés szállításának ideje következik. Szükség van kocsiparkunk minden egységére. De mit csináljanak a szegény waggon- lakók? Mit csinál Eger város ? Történt-e már ebben a kérdésben intézkedés ? Akár barakkok épitése, akár nem használt középületek lakhatóvá tétele utján, de gondoskodnunk kell a waggonlakókról. Ha Budapest gondoskodni tud a waggon- lakók ezreinek elhelyezéséről, akkor Eger is gon- doskodhatik arról a pár családról, kik révedező szemmel, kétségbeesett tekintettel ostromolnak egy kis odúért, hol meghúzódhatnak. Jó lesz a jövőre is gondolni. Mert a menekültek mártiriuma nem ért véget. Nagy azoknak a száma, kik magyarságuk és hazaszeretetük füzétől hajtva, vagy a megszállók szekatúráit nem bírva, még ezután fognak bebocsáttatást kérni. Ennek megoldására nagyobb koncepciójú tervet kérünk. B. K. A békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. XIV. A mi valutánknak teljesen desolált állása azonban nemcsak a rengeteg nagymértékű bankjegy inflációnak a következménye, hanem minden esetre ellenségeink tervszerű campagne-jáé is. Az, hogy a korona ma Svájcban 2y2 centimes és már 1Y2 centimeon is állott, teljesen irreális, hiszen pénzünk vásárlóereje még ma is a háromszorosa a valutáris értékének. Ily nagy mértékű sülyedése legfőképen arra vezethető vissza, hogy ellenségeinknek és a semleges külföldnek is érdeke volt, hogy áruinkat, értékpapírjainkat, ingatlanainkat potom árakért vásárolhassák össze. Hogy a külföld is tudatában van annak, hogy a mi koronánk jobb, mint a külföldi piacon jegyzett árfolyama, ennek legeklatánsabb bizonyitéka az, hogy amig az, aki Zürichben koronákat ad el, nem kap érte többet, mint circa 2V2 centimet, ugyanakkor nagyobb koronatételeknek beszerzése csak nehezen és lényegesen magasabb árfolyamon lehetséges. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Bars}} Károly ‘dr. Mai előadásom keretében nem lehet célom a valuta-problémára kitérni. Csak arra akarok rámutatni, ami az iparral és kereskedelemmel legszorosabban függ össze. A kormánynak ma egyik legfontosabb feladatát képezi, hogy valutánk állását legalább némiképen javitsa. Hogy ez hogyan és mikor fog megtörténni, azt nem tudjuk. De egy bizonyos: ha sikerül is a kormánynak radikális intézkedéssel a valutajavitást megcsinálni, az elért eredményt csak akkor tudjuk biztosítani, ha termelésünk megindult és képesek leszünk annyit produkálni, hogy legalább annyi értékű árut — de termelt árut és nem meglevő készleteink végeladását — viszünk ki a külföldre, mint amilyen értéküt behozunk. Mert csak akkor fog az a helyzet beállani, hogy ahelyett, hogy a korona nagy tömegben kerül ki a piacra, a külföldi vevőknek keresniük kell a koronát. És itt elértem ahhoz a ponthoz, hogy rámutassak arra, mit kell az egész magyar közgazdaságnak, az iparosnak, kereskedőnek egyaránt, sőt — tovább megyek — az egész magyar társadalomnak tennie, hogy a pusztulás szélén álló országunkat a végromlástól megmentsük. Egy hármas célt kell valamennyiünknek magunk elé tűzni: dolgozni, termelni, takarékoskodni. Vegyünk példát attól a német munkástól, aki napi egy órát áldoz a hazának és dolgozzunk valamennyien erőnk teljes megfeszitésével a gazdasági élet minden ágában. Szűnjünk meg állandóan jogainkat hangsúlyozni és a jog helyett tűzzünk magunk elé egy más fogalmat — a kötelességtelj esitést. Ha ezt megtesszük, akkor a takarékosságnak szigorú szem előtt tartásával rövidesen meg kell lenni a lehetőségnek, hogy termelésünk ipari téren is meginduljon. (Folyt, köv.) HÍREK. Eger, 1920. junius 25. Kinevezések a rendőrségen. A m. kir. belügyminiszter dr. Horváth Gyulát rendőkapi- tánnyá, Révász Józsefet és Krajnák Pál p. ü. segédtitkárt áll. rendőrségi fogalmazóvá nevezte ki. Állampolgári eskü. A folyó évi március hó 13-án kelt belügyminiszteri átirattal honosított Novotny Alajos gyöngyösi lakos a magyar állam- polgári esküt folyó évi junius 15-én Puchlin Lajos alispán-helyettes főjegyző előtt letette. Anyakönyvezető-helyettes. A kormánybiztos-főispán Ember Rudolf jegyzőgyakornokot az aldebrői anyakönyvi kerületbe évi 100 korona tiszteletdijjal — korlátolt hatáskörrel — anya- könyvezető-helyettessé kinevezte. Helyettesítés. A kormánybiztos-főispán a Fülöp Zoltán főszolgabíró nyugdíjazása folytán megüresedett tiszafüredi járási főszolgabírói állásra Lipcsey Tamás tb. főszolgabirót ideiglenesen helyettesítette. A Move tarkői kirándulása iránt városszerte nagy az érdeklődés. A sajtóvállalat propaganda üzletében ma délután 3 óráig még mindig lehet jelentkezni a kirándulásra. A gyaloglás időtartama kényelmes menetben, pihenésekkel megszakítva 4 óra. Indulás lóréval vasárnap reggel 7 órakor a felnémeti vámház mellett lévő rakodótól. Akik hosszabb gyalogtúrára nem képesek, azok a délelőtt 11 órától délután 7 óráig terjedő időt a lambotházi romoknál vagy a kiesfekvésü Imókőnél töltik s igy azok gyalogutat nem tesznek meg. Visszaérkezés Egerbe este 9 órára. Ehhez a kiránduláshoz csatlakozik a Természet- barátok Turista Egyesületének egri csoportja is. Szerkesztőség : Eg >r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceum nyomda.' Telefon szém ti. Meilinger Dezső képkiállitását holnap, vasárnap délelőtt fél 12 órakor nyitja meg a városháza nagytermében Dr. Werner Adolf fó- gimn. igazgató. A város részéről Trak Géza polgármester beszél. Az Egri Dalkör énekszámokká működik közre. A katonazenekar a városháza előtt fog hangversenyezni, éppen a képkiállitásra tekintettel. Külön meghívó nincs. Mindenki nézze meg városunk szülöttének, a tehetséges fiatal festőnek kiállítását. Felhívás. Eger város hadirokkantjait, hadi özvegyeit, valamint a fiókok vidéki képviselőit felkérjük, hogy folyó hó 27-én vasárnap d. u. 4. órakor a vármegyeház nagytermében, az ott megtartandó folytatólagos alakuló közgyűlésen okvet lenül megjelenni szíveskedjenek. Igazolványaikat a tagtársak hozzák magukkal. Az intéző-bizottság. Népmulátság. Vasárnap d. u. 2 órai kezdettel a kér. szociális, egylet házalapja javára nagy népmulatság az Érsekkertben. A kommun alatt elszocializált birtokok felszámoltatására a Lebonyolító bizottság meg alakult. Elnöke Isaák Gyula alispán, tagjai Dutkay Pál apátkanonok, Jurcsek Győző, Gáspárdy Gyula és dr. Hevesi Sándor. A bizottság ma megkezdte a működését a vármegyeházán. Az igények ezentúl a Lebonyolító bizottsághoz jelentendők be. Az érettségi vizsgálatok a főgimnázium ban befejeződtek. Az érettségit tett 39 tanuló közül 10 jelesen érett: Gajzágó István, Ilallay Imre, Kiss Emánuel, Kolumbán Tecelin, Lovich Emil, Maholka János, Makra János, Pataki Vidor, Ra- jeczky Béni, Skultéthy Ödön; jól érett 11, érett 15; egy tárgyból javítóvizsgát tesz Újpesten 3 tanuló. Az érettségit tett ifjakhoz Gaal Mózes tan. kér. főigazgató néhány szívből jövő szót intézett. Ugyancsak folyó hó 29-én Péter-Pál-kor a főgimn. tornatermében az összes helybeli középiskolákban érettségit tett ifjakhoz és leányokhoz a szülők jelenlétében még beszédet fog tartani. Uj törvény. A hivatalos lap mai száma közli az 1920. évi X. törvénycikket, amely a miniszterek felelősségre vonásáról intézkedik. A Move Eger város és Heves vármegyei főosztálya szombaton, junius hó 26-án d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében (érseki palota II. emelet) rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: A megüresedett tisztségek választás utján történő betöltése. Választók és választhatók azon rendes és alapitótagok, kik a 20-ik életévüket betöltötték. Felkérem a tisztelt tagokat, hogy a gyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Kovács őrnagy, a Move Eger város és Heves vái megyei főosztályának alelnöke, helyettes elnöke. Pénzintézeti hir. A félév végén összetorlódó munkálatokra tekintettel folyó hó 30-án, szerdán az összes takarékpénztárak és bankok zárva tartják helyiségeiket. Mértékhitelesités, A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1920. évi julius hó 1-től uj mérték- hitelesitési es mértékvizsgálati díjszabást léptetett életbe. A szőlők állása. A szőlők fejlődése az egri kerületben a kedvező időjárás folytán nagyon előrehaladt. A szőlőmunkák jól haladnak. Szőlőmoly szórványosan jelentkezik, de perenos- pora még nem fordult elő. Jó közepes termés remélhető. Múlt évi és ó-borokból még sok eladatlan készlet van. A többi kerületekben a terméskilátások a következők: Budapesti kerület: jó közepes. Balassagyarmati kerület / jó. Mtskolczi kerület; gyenge. Tapolczai kerület: közepes.
