Egri Népujság - napilap 1920

1920-06-22 / 141. szám

XXVIII. évfolyam 141. szám.

Eger, 1920. Junius 22. Kedd.

Cenz.: E. 284/1920.

Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. ~ Fél évre 100 K. - Negyed évre 60 K. — Egg hóra 18 K. — Egg szám ára 60 fillér.

Rz ifjúság testi nevelése.

Testnevelési ankét.

Nem csak Eger város, hanem egész Hevesmegye sportéletére messze kiható jelentősége van a vasárnapi testnevelési ankétnak. Petróczy őrnagy előadása, s a nyomában felhangzott felszólalások oly kérdéseket világitottak meg, s oly dolgokra hívták fel a figyelmet, melyek — épen mert a jövő nemzedék sorsára, testi-lelki edzettségére vonatkoznak — megmérhetetlen horderejűek. Az ankét lefolyásáról tudósításunk a következő :

Pontban 11 órakor nyitotta meg az .értekezletet Puchlin Lajos vármegyei főjegyző. Üdvözölvén a megjelenteket, átadta a szót a miskolczi körletparancsnokság testnevelési előadójának: Petróczy Endre őrnagynak, ki lendületes előadás keretében mutatott rá testnevelésünk fogyatékosságára, annak rendkívüli jelentőségére, s a szükséges tennivalókra. Statisztikai adatokkal igazolta, hogy a testnevelés nálunk milyen elhanyagolt állapotban volt. Rendszeres testi nevelésben a tanulóifjúságnak csak 39°/o-a részesült, pedig az egészséges idegzet és erős szervezet nem csak a fizikai, hanem a szellemi teljesitőképességnek is az alapja. Rámutatott arra, hogy hadseregünk létszáma kisebb, a kiképzés időtartama rövidebb lesz, miért is ifjúságunkat úgy kell nevelni, hogy a szükséges percben mégis talpraállhasson az egész ország. Ezen célból minden vármegye székhelyén egy ifjúsági testnevelési bizottság állítandó fel, amely a testnevelést az egész vármegyére kiterjedőleg irányítja, tájékoztatja, versenyeket, sportünnepélyeket rendez, cserkész csapatokat szervez, megfelelő anyagi alapokat, testnevelési intézményeket, sporttelepeket létesít. A cél sokoldalú, tehát egész emberekre van szükség. Az első lépés nehéz lesz, de a hatóságok, intézeti, gyári és üzemi vezetőségek, továbbá a sajtó hathatós támogatásával el kell érni a célt: a nemzeti erők fejlesztését a honvédelem érdekében.

Az elnök köszönetét mondott Petróczy őrnagynak nagyhatású és mélységes gondolatokat tartalmazó előadásáért s reflektálva rá kijelenti, hogy megyénkben fölösleges külön sportszervezeteket létesiteni, mert Egerben s a megye több helyén már igen sikeresen működnek a Move Sport Egyletek, a falvakban pedig a tűzoltóság lesz az a szerv, mely megfelelő átszervezés után a cél szolgálatába a legteljesebb siker reményében beállítható lesz. Javaslatára megalakítja az értekezlet a testnevelési bizottságot, melynek elnöke Dr. Bobory György főispán-kormánybiztos, tagjai pedig az összes érdekeltségek képviselői lettek.

Libisch Károly Gyöngyös városi tanácsos ilyen formában nem látja megoldva az országos jelentőségű kérdést s több vonatkozásban aggályainak ad kifejezést, melyeket Puchlin Lajos és Rusztek Károly igyekeztek eloszlatni. Cholnokyné a nőnevelés kérdésére hívta fel a figyelmet és annak rendezését sürgeti. Petróczy őrnagy megnyugtató szavai után Bertv László alezredes, az orsz. vivóakadémia parancsnoka szólalt fel. az bizonyos, — mondotta — hogy az ezeréves, egységes Magyarország magától vissza nem jön, azt vissza kell' hozni. Erőssé, edzetté kell tehát tenni azokat, akiknek szent hivatásuk és kötelességük lesz visszahozni. Ezen célból mindenekelőtt szakképzett nevelőkre van szükség.

Tudósításunkat az ő szavaival végezzük: Ha a munka az elhangzottak értelmében, sok-sok szeretettel és buzgalommal fog megindulni, akkor «Magyarország élni fog, s nem hal meg soha!«

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő; Barsj) Károly dr.

Dr. Na§y János nyilatkozata az árdrágitási törvényjavaslatról és drágaságról.

Beszélgetést folytattunk dr. Nagy Jánossal, ki a többek között rátért a nemzetgyűlésen most tárgyalt törvényjavaslatra. A javaslat -- úgymond — nagyon szigorú büntetéseket kíván kiszabni az árdrágítókra, a láncolókra és az áruelrejtőkre is. Szigorú pénzbírsággal, vagy szabadságvesztéssel, súlyosabb esetben vagyonelkobzással, vagy az iparengedély megvonásával sújtja a bűnöst, sőt a botbüntetést is mint megszégyenítő eszközt szintén alkalmazza. De azt ne higyje senki— folytatta tovább képviselőnk, — hogy ha már az árdrágitási törvény elkészült, ezzel megszűnik a drágaság is. A törvény csak a visszaéléseket torolja meg, de olcsóságot nem fog csinálni. A régi olcsó világ csak nagyon sokára fog visszatérni. A porosz-francia háború után 14, az amerikai háború után 10 év múlt el, amig minden a régi kerékvágásba tért vissza. Ilyen katasztrofális világégés után pedig még csak számítani se lehet, hogy meddig fognak tartani ezek az állapotok. A helyzeten csak az javíthat, ami idáig juttatott bennünket. A háborús gazdálkodás, amely a papirpénzbőséget, a valutánk leromlását, a jövedelmek emelkedését, a munkát- lanságot és a termelés csökkenését okozta, a drágaságnak a legtermészetesebb magyarázó oka, amihez még nagyban hozzájárul a vagyon és közbiztonsági hiány és a visszaélések is. Mérhetetlen eltolódások történtek a fizetőeszközök és a munkaproduktumok között. Békében a háborút viselő 16 államnak 40 milliárd papírpénze volt és ma 220 milliárd. Oroszországban — ahol még mindig tart a háborús gazdálkodás — 400 milliárd papirrübél' van. így természetes, hogy a pénz nem ér sokat, se nálunk, sem pedig a győztes külföldön. Háború előtt Európa pl. 8 millió tonna cukrot termelt, most csak 3 milliót. A pénz mindenfelé sok és, kevés az áru vele szemben.

És ha a bajokat orvosolni akarjuk, azt csak ennek a két kirívó ellentétnek a megszüntetésével érhetjük el. Munkaalkalmat kell teremteni, fokozni kell a termelést, az egyéni jövedelem emelkedésével szemben az állam jövedelmét; s ha megvalósítjuk az okszerű takarékosságot is, akkor majd leesnek az árak. Az egész világ ezekben látja a helyes megoldást és Amerika már rá is tért erre az útra. Ott a fényűző öltözködést most bojkottálják és a legnagyobb urak zsákruhában járnak, amely sokkal olcsóbb és a munkás zubbonyokhoz hasonlít. A , gazdag urak példáját majd követik a szegényebb osztályok és lassankint az egész államban formaruhás embereket lehet csak látni, amivel milliókat takarítanak majd meg. És nincs kizárva, hogy a dollárnak az értéke épen amiatt fog a régi kurzusra legelőször visszatérni. Európának is épen ilyen és ehhez hasonló módszerekhez kell nyúlnia, annál is inkább, mert az orosz zűrzavaros gazdálkodás még mindig nagyon érezteti a hatását kifelé is. Leninnek az elve az t. i. hogy pénzbőséggel fogja megbuktatni a kapitalizmust, ezért a papírjával elárasztja nemcsak Oroszországot, de az európai kereskedelmet se engedi a békebeli nívóra emekedni.

Ez a fegyver ugyan visszafelé sül el, mert igaz, hogy a többi államokra is káros, de legjobban az orosz munkást teszi tönkre.

Szólott még képviselőnk a földreformról, az adókról, a demokráciáról, de ezekről már a következő számunkban emlékezünk meg.

Minden magyar adakozzék a nemzeti hadsereg felszerelésére.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Llceu ni nyomda.

Telefon szrin 11.

HÍREK.

Eger, 1920. junius 20.

Kérelem. A budapesti egyetemi hallgatónők Szt. Margit körének tagjai közül néhányan, orvostanhallgatók és tanárjelöltek, a nyarat vidéki úri családoknál óhajtanák tölteni. Csekély fizetés, útiköltség megtérítése és ellátás fejében szívesen vállalkoznak bármire, amit tehetségükből és tudásukból adhatnak: angol, francia, német órák adására és társalgásra, korrepetálásra, rajz és festészet oktatására stb.; kérjük azokat a helybeli és vidéki uricsaládokat, kik a nyári hónapokra — esetleg egy pár hétre — szívesen látnák és családtagnak tekintenék őket, lépjenek érintkezésbe az Angolkisasszonyok intézetének vezetőségével, hol közelebbi információkat kaphatnak.

Az Egri Koszorús Dalkör válaszmánya f. hó 22-én kedden d. u. 6 órakor ülést tart, kérjük a tagok szives megjelenését. Utána fél 7-kor rendes dalóra. Elnökség.

Nem adnak küllőidre szállító igazolványt. Mint értesülünk a Gok. egri kirendeltsége távirati utasítást kapott, hogy további intézkedésig külföldre szállítási igazolványt ne állítson ki. Ez a rendelkezés válasz a Magyarország elleni nemzetközi bojkottra.

Eljegyzés. Berkó Lajos (Bogaras) Eger- csehi kőszénbánya volt élelmezési osztályvezető eljegyezte Weisz Ignác egri divatkereskedő leányát, Aduskát. (Minden külön értesítés helyett).

Elmentek a színészek. Bezárultak Thália csarnokának kapui. Színészeink kedden már Gyöngyösön fogják szórakoztatni a közönséget, a színházzá varázsolt gimnáziumi tornateremben. A gyöngyösi idény 2 hónapig tart. Aug. 19-én tér vissza ismét a müvészcsapat s körülbelül október közepéig marad Egerben. Visszatekintve az elmúlt két és félhónapos szezonra, különösen a műsor az, mi sok kívánni valót hágy. «Ezüst pille«, »Pünkösdi Rózsa«, «Sámson és Delila«- féle fércmunkák helyett akár a régi, akár az újabb darabokból bőségesen nyújthatott volna az igazgatóság szebbet, jobbat, értékesebbet. A társulat művészi színvonala korrektúrára szorul. Alig találunk színészt és színésznőt, jobbat az átlagosnál. Ami az utolsó két nap történetét illeti, megemlítjük, hogy régen látott az egri színház olyan viharos ünneplést, mint amilyenben szombaton este Bogár Gizinek része volt. A művésznő könnyekig meghatva köszönte meg az ünneplést, tapsot, virágot és — a 2 hófehér kacsát.

Vasárnap az igazgatóság megpróbálta gyakorlatba átvinni az «egy rókáról két bőr« meséjét. Az első darabot összecsapták fél 10-re, aztán rendeztek egy kabarének nevezett mixtum kom- pozitumot, persze uj beléptidijakkal. Talán mégsem ezt érdemelte volna az egri közönség?! Még akkor sem szabad ilyent tenni, ha másnap vége a színi szezonnak! Mert augusztusban uj szezon következik!

Elveszett egy arany férfióralánc. Nyomravezetője jutalomban részesül Lakatos és Lemezárúgyárban.

1-2