Egri Népujság - napilap 1920

1920-06-20 / 140. szám

XXVIII. évfolyam 140 szám­Eger, 1920. Junius 20. Vasárnap. Cenz.i E. 283/1920. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 200 K. — Fél évre 100 K. Megged évre 60 K. — Egg hóra 18 K. Egg szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni nyomda. Telefon szám 11. A békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. X. Ez a clearing-rendszer ugyan csak fakultativ, vagyis csak az az entente-állam rendezi be, amelyik jónak látja,1) de kétségtelen, hogy épen azok az államok, melyekkel szemben tartozásban vagyunk, ezzel a jogukkal élni fognak. Nem kevésbé sérelmes és igazságtalan a gazdasági békefeltételeknek másik rendelkezése, mely szerint az ellenséges hatalmak fenntartják maguknak azt a jogot, hogy visszatartsák és fel­számolják mindazokat a területükön levő jogokat, javakat és érdekeltségeket, amelyek a békeszer­ződés hatályba léptekor magyar állampolgárok és az általuk ellenőrzött társaságok tulajdonában vannak.2) Az osztrák szerződés első szövege sze­rint ehhez azoknak az államoknak is joguk volt, amelyek a volt monarchia területéből részesedtek és ezen az alapon az összes felsőmagyarországi, erdélyi, bácskai és bánáti birtokok, üzletek, részvénytársaságok és iparvállalatok, amelyek oly magyar emberek tulajdonában vannak, akik elég jó hazafiak ahhoz, hogy cseh, román vagy szerb alattvalókká nem lesznek, ezen visszatartási és liquidálási eljárás alá estek volna. Szerencsére a párisi békekonferencia még az osztrákokkal való tárgyalás folyamán belátta, hogy ez a pont tel­jesen tarthatatlan és igy az osztrák békeszerző­dés végleges szövege, valamint a magyar szer­ződés tervezete szerint a visszatartási és liquidá­lási jog azokra a jogokra, javakra és érdekekre korlátoztatott, amelyek a volt monarchia területén kívül fekszenek és világosan kimondatott, hogy az elszakadó területeken foganatosított minden kényszerrendszabály vagy kisajátítás semmis és érvénytelen és a javak, jogok és érdekek a jog­szerű tulajdonosnak abban az állapotban szolgál- tatandók vissza, amelyben a szóbanforgó rend­szabályok alkalmazása előtt találtattak.3) Sajná­lattal kell azonban megállapítanunk, hogy a ro­mánok és csehek ezzel a megszorítással egyelőre nem sokat látszanak törődni és a legnagyobb nyugalommal járnak el a magyar érdekek ellen. Rendkivül hátrányosan érinti az előbb em­lített rendelkezés a pénzintézeteket, amelyek kü­lönösen a Keleten nagy áldozatok árán megszer­zett érdekeltségeiket veszítik el. A liquidációnál a liquidáló állam természe­tesen saját törvényei és a tetszése szerint meg­állapítandó becslés alapján jár el és a liquidálás- ból eredő összeg természetesen ismét nem kerül az arra jogosult kezéhez, hanem Magyarországnak jóvátételi számlán jóváiratik és a visszatartást azaz felszámolást szenvedett tulajdonost a magyar állam tartozik kártalanítani.4) Még inkább súlyosbítja ezt a rendelkezést a szerződés egy másik intézkedése, mely szerint a magyar állam a Jóvátételi Bizottság kívánsá­gára köteles állampolgárainak mindazon jogait és érdekeltségeit megszerezni, amellyel ezek Németországban, Bulgáriában, Törökországban, Oroszországban és az elszakadó területeken levő közérdekű vállalkozásokban (entreprises d’utilité publique) bírnak és köteles ezen jogokat és ér­dekeltségeket állampolgárainak kártalanítása mel­lett a Jóvátételi Bizottságra átruházni.5) Az átru­házott jogok és érdekeltségek ellenértékét füg­getlenül attól, hogy a magyar állam saját állam­polgárainak mit fizetett érte, ismét a Jóvátételi Bizottság egyoldalulag saját tetszése szerint ál­') 231. S. e.) a) 232. §. b.) 3) X. rész 250. §. *) 232. §. j.) * IX. rész 195. §. lapítja meg és ismét csak jóvátételi számlán, azok készpénzbeli értékének tényleges megtérítése nélkül Magyarországnak jóváírja. A vagyonok és jogok liquidációjára vonat­kozó rendelkezés a kereskedő és ipari világot nemcsak külföldön levő vagyonuk és követeléseik visszatartása vagy mondjuk elkobzása folytán sújtja, hanem azért is, mert ezen paragrafus in­tézkedései alkalmazást nyernek az ellenséges kül­földön levő ipari, irodalmi és művészeti tulajdon­jogukra is. (Folyt, köv.) A Tevéi egri körének választmányi ülése. A Tevéi egri köre pénteken délután tar­totta meg június havi választmányi ülését. El­nök bejelentette, hogy az egri szervezetnek eddig 3804 tagja van és pedig 21 alapitó (1000 K), 65 rendes (évi 100 K), 584 pártoló (évi 20 K), 629 külső (évi 5 K) és 2506 csatlakozó tagja. Tagdijakból és kisebb adományokból befolyt összesen 42.958 korona. Mindössze 34 tag hátra­lékos 455 K tagdíjjal. Az egri körnek eddig csak négy. községből folytak be még tagdijak és pedig Nagytályáról 3625 K, Kerecsendről 230 K, Makiárról 200 K, Füzesabonyból 180 K. A március 7-én rendezett színházi est tiszta jövö- delme 4114 K 60 fillér, usszes bevétel 51307 K 60 fillér. Ebből kiadás 585 K 80 fillér. Tiszta vagyon 50,721 K 80 fill. A Liga központjának pénztárába beküldetett 50,000 korona. Pénztári, maradvány 721 K 80 fillér. A vidéki csoportok megalakítására a nyári munka ideje nem lévén alkalmas, ez az akció őszre halasztatott. Ezután Dr. Udvardy László nyugalmazott jogtanár memorandumát vette a választmány tár­gyalás alá. Dr. Udvardy kifejti, hogy úgy az antant, mint Magyarország érdekei legjobban az által volnának biztosítva, ha Magyarország állan­dóan semlegesített állammá alakulna nemzetközi garancia mellett. Az ez alapon kialakuló kedvező helyzetünk az elszakított területeken élő nemzeti­ségeinkre is nagy vonzó erőt gyakorolna, és igy a területi integritás is ez utón volna legbiztosab­ban elérhető. Javasolja, hogy a Liga tegye ma­gáévá az eszmét, s indítson mozgalmat annak megvalósítása érdekében. A választmány elhatá­rozta, hogy az alaposan megokolt memorandumot a Liga központjához felterjeszti, azzal a kérelem­mel, hogy az itt kifejtett eszmét a központ tegye komoly megfontolás tárgyává. Julius és augusztus hónapok alatt Dr. Molnár Kálmán elnök távollétében Dr. Fógei, Zoltán a Tevéi egri körének pénztárnoka (Te- lekessi-utca 11.) fogja az ügyeket intézni. A magyar faj erősítése, nemesítése gyors intézkedéseket kíván. Meggyengült nemzeti erőnk feljavítása végett szivünk egész melegével ifjú­ságunkat kell körülvenni, hogy oly testi és lelki erőhöz juttassuk őket, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ezeréves dicső hazánkat nehéz szenvedéseiből egy szebb jövő nyugalmas, boldog révébe vezessük. Ezt a célt szolgálja a már virágzásnak in­dult Move Egri Sport Egylet s az ezen célra való szorgos munkálkodás mikéntjét akarja meghányni- vetni a ma délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében összeülő testnevelési ankét. Az ankét elnöke Dr. Bobory György főispán-kormány­biztos, előadója Petróczy Endre őrnagy lesz. Remélhetőleg mindazok, kik nemzeti nagylétünket szivükön viselik, ott lesznek az ankéton. Sport. Ifjúságunk testi nevelése. Testnevelési ankét. Szenvedéseink e nehéz korszakában, amidőn ezeréves hazánk megmaradt romjaiból kell felépí­teni az új, a viruló és boldog Magyarországot, a terhes munka nagy része már a jövő generációra háramlik. Szinte természetfölötti testi és lelki erővel kell ellátrn ifjainkat, hogy eme nemes fel­adatot majdan eredményesen elvégezhessék. Ha a nyugateurópai államoknak az ifjúság testi nevelése érdekében tett eddigi intézkedéseit és e célból létesített intézményeinek működését figyelemmel kisérjük, sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy mi az ifjúság nevelése terén vajmi keveset cselekedtünk. Football-verseny. Ma délután 5 órakor lesz megtartva a várva-várt »nagy mérkőzés« : a Move Egri Sport Egylet s miskolci Move labda­rugó csapat között. A verseny igen izgalmas sportlátványosságnak Ígérkezik nemcsak azért, mert a helyi csapat ekkor mutatkozik be, hanem fő­képen azért, mert az előjelek szerint oly erős csapatok fognak mérkőzni, hogy szerintünk csak a napi diszpozíció és a nagyobb állóképesség fogja a meccs sorsát eldönteni. Az egri csapat felállítása a következő: Dr. Opré Sznistsák Lantos, Csányi Szőke Csendes Hollós Jezierszky Lakatos Kulcsár Petrik. (Biró; Zatloka István szds. Eger). Ne felejtsük el soha, hogy a Felvidék, Erdély, a Bánát, a mienk s hogy apáink, s testvéreink, fiaink élnek ott rabigában. HÍREK. Eger, 1920. junius 19. Primicia. Sebestyén Gyula, jászárokszállási születésű újmiséspap junius 21-én hétfőn reggel 8 órakor tartja első szentmiséjét az irgalmas nő­vérek templomában. Manuduktora Dutkay Pál, apátkanonok lesz, a szentbeszédet' pedig Petro József dr. theol. tanár fogja tartani. Az újmisés a világháborúban több éven át teljesített katonai szolgálatot. Papszentelés. Ersekfőpásztorunk vasárnap reggel két végzett theologust: Sebestyén Gyulát és Suba Pált áldozópapokká szenteli. Mindakét theologus a háborúból tért vissza a szemináriumba. Suba Pál a háborúban hadnagy volt, sokszor ki­tüntette magát bátorságával a különböző fronto­kon, 6 kitüntetés disziti a mellét. Képkiállitás. Meilinger Dezső festőművész, rajztanár képkiállitása a kath. főgimn. 1910. év­ben végzett növendékeknek 10 éves találkozója alkalmából a városháza nagytermében lesz. Az ünnepélyes megnyitás 27-én, vasárnap d. e. fél 12 órakor. A kiállítást dr. Werner Adolf a ciszt. rend egri kath. főgimn. igazgatója fogja meg­nyitni. Változás a letartóztatottak látogatási rendjében. Kóczián Gyula vezető, kir. ügyész a következő látogatási rendet állapította meg a fogházban; A kommunista bűnügyekben letartóz­tatottakat (úgy az elitélteket, mint a még el nem Ítélteket) havonkint egyszer kereshetik fel hoz­zátartozóik. Még pedig az A—K kezdőbetüseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom