Egri Népujság - napilap 1920
1920-06-15 / 135. szám
XXVIII. évfolHam! 135 szám. Cenz.: E. 274 1920, Eger, 1920. Junius 15. Kedd. Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 201) K. — Félévre 100 ü. Negyed évre 60 K. — Egy hóra 18 K. — Egy szám ára 60 fillér. A békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. VI. Kiszámíthatatlanul súlyos következményekkel járó rendelkezése a szerződésnek, hogy a megállapítandó jóvátételi összegről, azon rész levonása után, amely 1921. május 1-ig hajókban, aranyban, értékpapírokban vagy árukban kiegyenlítve nincs, aranyra szóló, kamatozó, 30 év alatt törlesztendő kötelezvényeket kell a jóvátételi bizottságnak átadni,3) amelyeknek törlesztése úgy mint minden egyéb a szerződésből folyó fizetési kötelezettség, a hitelező ország választása szerint arany font sterlingben, arany dollárban, arany frankban vagy arany lírában kell hogy történjék és pedig azzal, hogy az átszámítás a békeárfolyam alapján történik.1) Ez annyit jelent, hogy a jóvátételi összeg minden milliárd arany frankjáért Magyarországnak az arany mai kurzusa mellett 50 milliárd koronát kellene fizetnie. Hogy ez azután a kamatokkal mily lehetetlen összegre rúgna, az kiszámíthatatlan, egy azonban bizonyos, hogy ennek a kötelezettségnek Magyarország legjobb akarata mellett sem tehet eleget. Ennek bizonyítékául elég felhoznom azt, hogy a békebeli Magyarország egész nemzeti vagyona Fellner Frigyes becslése szerint 1913-ban 41.5 milliárd koronára volt tehető. Ennek folytán azonban a Jóvátételi Bizottságnak időtlen-időkig megmaradnának gazdasági önállóságunkra és állami életünkre olyannyira sérelmes jogai és beleszólása, feltéve persze, hogy az entente időközben be nem látja, hogy ilyen messzire menni a győzőnek sincsen joga. Itt egyetlen segítség van, amit Hegedűs Lóránt proponált, hogy t. i. külfölddel szemben fennálló valamennyi kötelezettségünkre öt évi fizetési haladékot kapjunk, amely idő alatt valutánk lényeges javulásának feltétlenül be kell következnie. Még egy kiáltó igazságtalanságára akarok itt rámutatni a szerződésnek. Az általunk a háború folyamán megszállott területeken lefoglalt, elszállított, zár alá helyezett készpénzt, értékpapírokat, állatokat és bármely tárgyakat, ameny- nyiben azok Magyarország birtokában vannak, visszaszolgáltatni tartozunk a nélkül, hogy azok Magyarországnak a jóvátételi számlán jóváiratná- nak. Minthogy ellenségeink az elhurcolt értékekből és tárgyakból eredő káraikat a kárszámlába kétségtelenül felvették, ily módon káruk duplán térül meg, egyszer természetben és egyszer készpénzben ; hogy ez mennyire méltánytalan, azt magyaráznom nem kell. ä) VIII. rész, II. függelék. 12 pont. *) IX. rész 197. §. és VIII. rész, II. függ. 12 p. c* (Folyt, köv.) HÍREK. Eger, 1920. junius 12. Adomány. Dr. Szmrecsányi Lajos érsek- főpásztor a Move Egri Sport Egylet védnöke az egylet céljaira 5000 koronát adományozott. A Move kulturosztálya ez utón is hálás köszönetét fejezi ki az áll. polg. leányisk. és ke- resk. tanfolyamnak a Zrínyi emlékünnepen való szives közreműködésért. Vármegyei közgyűlés. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt tartotta rendkívüli közgyűlését a tagok csekély részvétele mellett. Nagyobb vitát provokált Gyöngyös város határozata (a kát. lovardának villamostelep létesiPOLITIKÄI NÄPILHP. Felelős szerkesztő s Barsg Károly dr. tése céljából való megvétele ügyében.) Dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármester és Dr. Bozsik Pál képviselő erősen argumentáltak amellett, hogy a lovarda a kaszárnyától elkülönitve bocsáttassék a város tulajdonába. Babocsay Sándor, Isaák Gyula, Lipcsey Péter, Puchlin Lajos semmi sérelmét nem látják a városnak abban, hogy a város az egész épület (vármegyei laktanya) átvételére hivassák fel. A közgyűlés igy határozott. Fülöp Zoltán tiszafüredi főszolgabírót nyugdíjazták. Eger város határozatát az Uránia mozgó haszonrészesedése ügyében visszaadják a városnak. Strausz Sándor sokallja a tiszafüredi kompon szedett vámot. Légmán Imre felvilágosító szavai után a közgyűlés napirendre tért a felszólalás fölött. Gyöngyös város 10 milliós kölcsönét jóváhagyták. Több kisebb tárgy elintézése után a gyűlés 12 órakor ért véget. A Missió Társulat és a Nőegylet nyári mulatsága fényes sikerrel járt. 4 órára már hullámzott a közönség az Ersekkert terein és sétányain. Eger szépasszonyai és leánya különféle sátrakban árultak mindenféle jót és szem-szájnak kellemeset, mérsékelten felemelt áron. A halandó, kit sorsa, vagy könnyelműsége a sátrak előtt vezetett el, jóllakva, bortól és tüzes tekintetektől megrészegedve, de tönkretéve és koldusán fejezte be körsétáját. A mulatság keretében tartotta a főgimnázium tornaversenyét, melyről lapunk más helyén számolunk be. Dingha Györgyi, Roth Elza és Irén. Elek Évi, Novotny Gitta, Bakonyi Erzsiké, Jászberényi Kató mutattak be ezután szebbnél-szebb táncokat. Tombola zárta be a jól sikerült mulatságot. A nyerő számokat a szerdai és következő számainkban közölni fogjuk. Este a Koronában táncmulatság volt. A rokkantak gyűlése. A rokkantak, hadiözvegyek és árvák ellátásáról való gondoskodás intenzivebbé tétele foglalkoztatta a tegnapelőtti rokkantgyülést. A háború áldozatai elvárhatják azt, hogy a haza, amelyért ők szerencsétlenek lettek, gondoskodjék is róluk. A múltban is ezt kérték csak, de politikai eszköznek használták fel őket csupán és róluk vajmi keveset gondoskodtak. Most tehát a rokkant egyesületet úgy alapozták meg, hogy az minden politikai céltól és iránytól menten egyedül csak anyagi érdeküket védje. Visszaállítják a föispáni állásokat. Mint értesülünk, a kormány az eddigi kormánybiztosok helyett főispánokat fog kinevezni, teljesen a régi jogkörrel, ezzel is közeledve a jogfolytonossághoz. Hevesmegye főispánja az eddigi kormánybiztos, dr. Bobory György lesz. Az ipartörvény revíziója. Az ipartestület junius 13-án tartott rendkívüli közgyűlése óriási lépéssel vitte_ előre a sokat hangoztatott gazdasági harc ügyét. A gyűlés ugyanis kimondotta — és erről táviratilag értesítette a kereskedelmi minisztert is — hogy föltétlenül követeli a szak- képzettséghez kötött iparűzés életbeléptetését és az iparcikkek elárusitási jogának a képesített iparosok részére való fentartását. Javasolta a gyűlés továbbá, hogy az iparos tanulók, a 13-ik életévük betöltése után és csak a középiskola 2-ik osztályának elvégzése után vétessenek fel. De a szellemi irányításukról még tovább is gondoskodni akarnak azáltal, hogy az iparosiskolákban a szakismeretek terjesztésére nagy súlyt fektetnek. Iparosainknak ez a megmozdulása következményeiben ma még beláthatatlan horderejű. Kicsiben már most is kezd kibontakozni a jövő képe. Budapesten például az asztalosok már a fentebb említett módon rendezkednek be és a szakmájukhoz szükséges anyagokat nem a kereskedőktől, hanem az u. n. anyagrakSzerkesztoség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal; Liceu ni nyomd*. Telefon szám 11. tárból veszik, amelynek a vezetője képesített asztalos. Ezáltal kiküszöbölték teljesen a közvetítő kereskedelmet és a velejáró költségeket úgy, hogy ők most egy köbméter fát 1400 koronáért kapnak, mig másütt pl. Egerben is 5—6000 koronába kerül. Az egri főgimnázium tornaversenye. A Kér. Szoc. Missió-Társulat és Nőegylet kerti ünnepélyének legkimagaslóbb száma volt az egri főgimnázium ifjúságának tornaünnepe. Megható, fölemelő érzést keltett már maga a felvonulás is. Egyszerű, de igen ízléses öltözetben, ügyesen, katonás komolysággal vonultak fel a versenyzők variált ellenvonulással az ifjúsági zenekör ütem- szerü akkordjainak kísérete mellett a M. 0. V. E. E. S. E. uj sporttelepére, ahol a «Himnusz« eléneklése után csakhamar kezdetüket vették a szakszerűen vezetett és végrehajtott szabadgyakorlatok. A nagy fegyelmezettséggel, pontossággal, gyorsasággal végzett tornagyakorlatok és tornagulák észlelhető lelkesedésre hangolták a jelenlévő nézőközönséget. A mintacsapat vezetője a korláton maga a mester — Szabó Ferencz — főgimnáziumi tornatanár volt, akit fél évi szereplése után szinpatikus egyénisége, energiája, lelkesedése nemcsak a tanitványai előtt, de a ciszt. főgimnázium tanárkara és Eger város sportkedvelő közönsége előtt is kedveltté tették. De meg kell hajtani az elismerés, a méltó dicséret zászlóját a versenyben résztvett tanuló- ifjúság előtt is. Dr. Werner Adolf igazgató a verseny után lelkes, szivhez szóló, hazafias beszéd keretében atyai hangon serkentette az ifjúságot a testi és szellemi erők harmonikus továbbfejlesztésére. Beszéde végén kihirdette az athletikai verseny eredményét, Szabó Ferencz pedig a győztesek mellére feltüzte az érmeket magyaros, bajnoki kézszoritás kíséretében. A versenyek eredménye a következő: 6o méteres síkfutásban első Reisz Károly IV. o. t. (nagy bronz érem), második Kalász Mihály III. o. t. (kis bronz érem). loo méteres síkfutásban első Veres Béla VI. o. t. (nagy bronz), második Pavlyák Pál V. o. t. (kis bronz érem). Távolugrásban (I.—IV. o.) első Kudász József (370 m.) IV. o. t. (nagy bronz), második Nagy László (3-55 m.) IV. o. t. (kis bronz érem). Távolugrásban (V—VIII. o.) első Dankó Mihály (4 32. m.) VII. o. t. (nagy bronz), második Gajzágó István (4 32. m.) VIII. o. t. (kis bronz). Rúdugrásban első Fekecs Lajos (2-10. cm.) VI. o. t. (nagy bronz), második Dávid Béla (210. cm.) VI. o. t. (kis bronz érem). Sulydobásban (jobb és balkéz) első Ember László (13'24. m.) VI. o. t. (nagy bronz érem), második Kisantal István (12'12. m.) VI. o. t. (kis bronz érem). Mintacsapat korláton: első Bedros Gyula (18‘50. p. e.) VII. o. t. (nagy bronz), második Dankó Mihály (17'25. p. e.) VII. o. t. (kis bronz). A méréseket és a pontozásokat Dr. Opre Tivadar főreálisk. tornatanár végezte lelkiismeretes pontossággal és osztatlan igazságossággal. A tornaünnepély közönsége azzal az őszinte kritikával távozott a sporttelepről, hogy a főgimnázium tornaversenye méltóképpen illeszkedik bele abba a sorozatos «milieu«-be, amellyel a ciszt. főgimnázium ifjúsága és tanárkára a kultúra iránt fogékony egri intelligens közönséget oly sokszor gyönyörködtették. S—ó. A Heves vármegyei katonai parancsnokság hivatalos helyiségét a törvényszék épületéből junius hó 12-én a régi hadkiegészítő épületébe (Vásártér 16. sz.) tette át.
