Egri Népujság - napilap 1920
1920-06-13 / 134. szám
KXVin. évfoioam 134 szám. Cenz.: E. 2,73 1920. Eger, 1920. Junius 13. Vasárnap. ElőfUeiesi dijak postai szállítással: Sgész evre 200 H. — Félévre 100 K. vegyed évre SO Ü. Egg hóra 18 K Egg szár» ára 60 fillér. k békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. V. Lássuk most, hogy jóvátétel cimén mily rtékeket van jogosítva a bizottság igénybe renni. 1920-ban és 1921 első négy hónapjában .ranyban, értékpapírokban, hajókban és egyéb rtékekben oly Összeget tartozunk fizetni, amelyet jóvátételi bizottság egyoldalulag megállapít.1) )sszes állami bevételeink, beleértve a belföldön elvett kölcsönök kamataira és törlesztésére szánt sszegeket, elsősorban a jóvátételre fordítandók.2) Nem kevésbbé szomorú a kép, ha a dolgot mezőgazdaság, kereskedelem és ipar szempontéból nézzük. A szerződés értelmében összes gaz- asági segédforrásainkat a jóvátétel szolgálatába ell állítanunk.3) A bizottság igénybe veheti cse- ély megmaradt állatállományunknak meg nem atározott, neki tetsző részét,4) elővételi joga an öt éven át, mint fentebb már említettem, a écsi szénbányák termelésére, továbbá épitőfa s egyéb faipari termékekre, vasra és vasönt- ényekre és pedig ugyanazokon az árakon, ámeneket a belföldi fogyasztó fizet.5) Iparunk és ereskedelmünk tehát itt is elesik attól, hogy a alutáris viszonyainknál fogva kedvezőbb külföldi iaci árakat kihasználhassa. A háború folyamán z általunk megszállott területeken elpusztított agy elhurcolt gépek, vasúti felszerelések, szer- íámok és gépalkatrészek természetben való pót- isára a bizottság igénybe veheti az itt levő észleteket és pedig nemcsak az eladásra szánt észletet, hanem a gyárakban és ipari vállalatok- an a termelő munkához használt gépeknek 0%-át.6) Igaz ugyan, hogy a Jóvátételi Bizott- ígnak tekintettel kell lennie Magyarország belső lükségletére és gazdasági életének fenntartására, e várhatunk-e jót és kíméletet ettől az érde- íinktől teljesen távol álló bizottságtól, melyben ízárólag ellenségeink vannak képviselve. Hogy it jelent az a magyar iparra, ha elhurcolják inak a csekély megmaradt gép- és felszerelési aszletnek 30°/o-át, amelyet a bolsevizmus ei gnem jsztitott és a románok itt felejtettek, azt Önök őtt fejtegetnem nem kell. Követelheti továbbá a Jóvátételi Bizottság, ogy mindazok az építkezési anyagok, amelyek i elpusztított vidékek újjáépítéséhez szükségesek, ilamint bútorok és egyéb berendezési tárgyak, nelyeknek gyártására az ország ipara be van ndezve, gyártassanak és szállíttassanak.7) Ez a mdelkezés igen kedvező volna iparunkra és ke- iskedelmünkre, hiszen munkaalkalmat, export- hetőséget és ez által keresetet nyújt az iparnak ! kereskedelemnek, miután azonban iparunk és íreskedelmünk itt sem fogja kihasználhatni a mjunkturát és a piaci árakat, minthogy a szállott anyagok értékét a jóvátételi bizottság állatja meg, miután továbbá az igy exportált kkekért nem kapunk külföldi valutát, hanem az lenérték Magyarországnak jóvátételi számlán ryszerüen jóvá fog íratni, nemzetgazdaságunk készére az eredmény igen problematikus lesz, icsak a Jóvátételi Bizottság nem fog a leg- esszebbmenő méltányosság álláspontjára helyez- :dni. Súlyos probléma az is, bár erre nem ;arok itt részletesen kiterjeszkedni, hogy honnan gja az állam előteremteni a szükséges összeget, hogy a fentiek értelmében történő szálli- sokért az ipart és kereskedelmet rekompenzálja. ') VIII. rész, 165. §. J) VIII. rész, II. függelék, 12. §. 3) VIII. rész, 166. §. és IV. függelék 1. §. 4) VIII. rész, IV. függelék, 6. §. 5) VIII. rész, V. függelék, 1. és 2. §. 6) VIII. rész, IV függelék, 4. §. g VIII. rész, IV. függelék, 2. §. b) EAMMKÜEW' SraSEWOTWWBWraraní»»» ’iZBBSffiiBagmmBK» WBSflTÄVSÄ POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Bars« Károly dr Rendkívül súlyosan érinti kereskedelmünket a szerződésnek azon rendelkezése, hogy ugyancsak jóvátétel cimén azaz ürügye alatt át kell adnunk az összes magyar tulajdont képező tengeri kereskedelmi hajóinkat és folyami hajóállományunknak, beleértve a vontató és uszályhajókat, 20 “/„-át,1) még pedig a legutóbb épült, tehát a legmodernebb és igy szállításra legalkalmasabb jármüveket.2) Habár Fiúmét és a tengerparti vidéket elvesztettük, mégis rendkívül nagy fontossággal birt volna reánk nézve, hogy külföldre és a tegeren túlra irányuló exportunknak, valamint behozatalunknak legalább egy részét saját hajóinkon bonyolítsuk le. A magyar kormány évtizedeken át nagy anyagi áldozatokkal igyekezett tengerhajózásunkat fejleszteni és ime minden elért eredmény, minden áldozat, most egyszerre veszendőbe megy. De ennél következményeiben talán még messzehatóbb az, hogy folyami hajóparkunknak legújabb részét is ,' Vnytelenek volnánk átadni. Valamennyien tudjux, hogy a Duna a jövő világgazdaságban mily rendkívül fontos szerepet fog játszani és érzi és tudja ezt az entente is, amikor a dunai forgalom szabályozására külön nemzetközi bizottságot létesít. Dunai hajóinknak ily nagymérvű csökkenése tehát nemcsak nagyon érzékeny — és tekintettel arra, hogy a mai nyersanyag és munkaviszonyok között uj hajóknak építése szinte lehetetlen akadályokba ütközik, — szinte pótolhatatlan veszteség, de megfoszt bennünket annak a lehetőségétől is, hogy a Dunán való kedvező földrajzi fekvésünket közvetítő kereskedelmünk szempontjából oly mértékben értékesítsük, mint azt tehetnénk, ha hajóparkunknak legmodernebb része birtokunkban maradna. ■) VIII. rész III. függelék. 2) XII. rész 284. §. (Folyt, köv.) Városi közgyűlés. Eger város képviselőtestülete szombaton d. e. tartotta júniusi közgyűlését. A közgyűlés elhatározta a Városi szeszfőzde felállítását a nemzetgyűlés által, az indemnitás tárgyalásával kapcsolatban elfogadott formában. A szeszfőzdét a Malom-utcai ménistálló helyén fogják felállítani és a termelők használati dijat fizetnek minden egyes főzés után. A dijat esetről-esetre a képviselőtestület állapítja meg. A városi tanács tudatában annak, hogy az erdészeti főiskolának Egerben való letelepedése milyen nagyfontosságu volna erre a városra, amely az ipari és kereskedelmi fellendülés lehetőségétől fekvésénél fogva el van zárva és csak kultur téren juthatna vezetőszerephez, már régebben foglalkozott az iskolának mikénti elhelyezésével. Sajnos azonban alkalmas épületek nem állnak rendelkezésre, és amig a selmeczi főiskolának a tanári kara nem ismerteti azokat a minimális igényeket, amelyeket Eger esetleg ki tudna elégíteni, addig ebben az ügyben érdemleges határozatot hozni nem lehet. A gyűlés elfogadta a tisztviselőknek a pótadó alól való felmentés iránti kérelmét és megszavazta a családi pótlékokat és háborús segélyeket, annál is inkább, mivel ez a városra semmiféle megterheltetést nem jelent; t. i. mindenféle segélyt az állam utal ki. A képviselőtestület a miniszteri rendelet ellen. A kecskeméti virilista képviselőtestület Egert is magával rántotta. — A háztulajdonosok t. i. a «sérelmeiket» akarják orvosolni, mert szerintük I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceum nyomd i Telefon sz?m 11. most a gazda nem ura a házának és valósággal a lakók dominálnak a ház fölött. Szabadkezet kérnek tehát a gazdák, mert a lakásínségen eddig azért nem lehetett segíteni, mivel a korlátozó intézkedések elvették a kedvét a háztulajdonosnak —- ^ nem építtetett, nem javíttatott. Most azonban, ha a lakót kikergetik az utcára, egyszerre megindul az építkezés — és lesz lakás bőven. A képviselőtestület evvel kimutatta, hogy kevés szociális érzékkel bir és nem törődve azzal, hogy az állandó választmány a háztulajdonosok sérelmét egyáltalában nem tette magáévá, elhatározta mégis, hogy feliratot intéz Kecskemét módjára a kormányhoz — a háztulajdonosok érdekében. Nem számolnak a kényszerhelyzettel és nem elégednek meg a 35 százalékos házbéremeléssel — a házi uraknak több kell — szabadon akarnak rendelkezni. Az akciónak ugyan úgy se lesz semmi eredménye, mert a kormány két város házigazdáinak a kedvéért nem fog enyhíteni a nagyon is okszerű intézkedésén. A románok által okozott károk megtérítésének ügyében az igazságügyminiszter elé a városi tanács indítványt terjeszt fel, hogy rendeletileg, vagy törvényhozás utján mentesítse a városokat és községeket a károk visszatérítése alól. A városok csak kényszer hatása alatt utaltak ki a megszállóknak bizonyos dolgokat, az egyes cégek, vagy kereskedők tehát ne követeljék a várostól a románok által okozott kár megtérítését. Schultz Ignácnak a Korona bérletének újabb három évre való meghosszabbítása iránt beadott kérelmét nem fogadták el, mert a bérlet csak nyilvános árverés tárgyát képezheti. A képviselő- testület a bérösszeget 28 ezer koronában állapította meg. A gyűlés fél 12-kor véget ért. HÍREK. Eger, 1920. junius 12. Kongregációi avatás a cisztercitáknál. Junius 13-án vasárnap reggel 8 órakor lesz a főgimnázium és a tanitóképzőintézet kongreganistái- nak ünnepélyes tagavatása a ciszterciták templomában, melyre a kongregációk vezetősége az érdeklődőket, különösen az úri és női kongregációk tagjait tisztelettel meghivja. Az avatási szertartást ünnepi beszéd kíséretében Werner Adolf dr., főg. igazgató fogja végezni. A szertartás alatt a cisztercita rendi növendékek énekkara fog énekelni. Szent Antal csodát miveit. A szt. ferencz- rendi atyák Szigeti József negyedmester kalauzolása mellett a múlt héten felkeresték a szomszéd községeket, hogy ott szt. Antal nevében az egri házi szegények részére liszt-alamizsnát kérjenek. A gyűjtés eredménye csodás volt. Befolyt annyi liszt, hogy abból ma, 13.-án, szt. Antal napján minden jelentkező házi szegénynek egy-egy szent Antal kenyér jut. A kiosztás a ferenczrendiek templomában tiz óra után lesz. Az ég kimerithet- len áldása bőven áradjon az adományozók családjaira. Az Első Keresztény Biztosító Intézet R.-T. Jövő boldogulásunkat legelső sorban gazdasági úton kell keresnünk. Mindenek előtt gazdag országnak kell lennünk, aztán jön a többi szinte magától. Igazán gazdag ország azonban csak akkor leszünk, ha függetleníteni tudjuk magunkat minden idegen érdekeltségtől, s a magyar tőke kizárólag magyar célt szolgál. A tőkét, mely általában internacionális jellegű, egyedül a keresztény-hazafias szellem tudja a nemzeti célok
