Egri Népujság - napilap 1920
1920-01-18 / 14. szám
Előfizetési dijak: Egé&z évre 120 B. — Fél évre 60 X. - Netra ed évre 30 K. — Egg hóra 10 K. - Egy szám ára 40 fillér. POLITIKAI NAPILAP. I Felelős szerkesztő: Barsg Károlg dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Keresztény Nők! Vasárnap délután fél 4 órakor a Városháza nagytermében •r. Nagy János kerületünk képviselőjelöltje a női választók számára programm- beszédet mond. Beszélnek még: Dr. Óriás Nándor jogtanár és Kóródi Katona János párttitkár. lenebbje és igy majdnem »holt pont<-ja. Ez nem fokozhat, ez nem háríthat; ez csak úgy él, ha az állam terebélyes fájának gyümölcse ölébe hull. Majdnem alamizsnából. A gazdasági élet egy szerény zugában ibolyaként meghúzódva, igen ritkán, gély arculütéséül álljon itt először az„ hogy a helybeli csoport az elsőrendűé« szükséges dolgokat sem képes biztosítani, vagy ha van valami, annak ára túl magas; másodszor az, amit fentebb már megpendítettem, hogy ma a magasabb - rangú tisztviselő sem tud a fizetéséből Kenyeret! . . . Az intentionális világban, mely a seeHem gondolatainak világa: — fő a •cél. Ha tenni akarok valamit nemcsak az alapok lerakásával vetek először számot, de át kell gondolnom, mi a következménye, vége és hatása munkámnak? Mem lehet figyelmen kivül hagyni az ideát végrehajtó közegek akarat-erejét és irányát, rátermettségét és ügybuzgalmát sem, mert különben férczmunkát végzek, vagy ami még rosszabb, a közre, vagy a társadalom egyes rétegeire nagy hátrányokat zúdítok. Szóval nem lehet eléggé hangoztatni: >quidquid agis, prudenter agas et respice finem.> Rettenetes, mikor a viharvert hajó árboez-matróza parti fényt vél a közelben felcsillanni — s mikor czélját már-már tóérni véli, észre veszi, hogy a lidércz Megcsalta, hogy a roncshajón tovább kell hányódnia a hullámsir-szélén. Aeol-hárfa hangja után mennydörgés; paesirta-dal után leeresztett húrok zűrzavara : az egészséges életfolyamatot is •rőeen balra billenti. A hosszú vihar elmúlt. A nap székért nek aranyos küllői fényt varázsoltak a már-már vértelenné lett Hungária arczára. Kinyíltak a szemek és az uj mesgyén megindult az uj stilü építkezés. A társadalom minden rétegének úgyszólván, van harmonikaszerüen széthúzható ekszisztenciális alapja. A föld drágább művelése megtérül a termények árának az ipar, a kereskedelem vagy a fogyasztó kezére adásaker való felfokozásával. A kézi munka megkapja a lehetőségi alapot a produktum piapú árában. A tőke szintén bőven segít »agán, ha valami közgazdasági üzem szolgálatába lép. Van azonban a munkának, a tőkének egy üzeme, a szellemi — és különösszerüen a köz szolgálatába bocsátott szellemi — mely a termelési tényezőknek a legmostohább ja, a legtehetetcsak a legvégső esetben szokott magáról élet jelt adni. De mert alany, mert tényező, mert van szellemi illata, — hát hébe-hóba észre szokták venni. Legutóbb is észrevették az előirányzott havi 28 milliókkal. Minden esetre elismeréssel adózom az észrevevés és a kormány jóindulatának. De nem hagyhatom megjegyzés nélkül az eredménynek mullává válását. Az egri csoport árai csak valamivel olcsóbbak a közforgalmi áraknál. Egyes cikkek pedig egyenesen drágábbak. Elsőrendű élelmicikkek gyakran hónapokig hiányzanak. A természetbeni segélyakcióval eggyel több támasz a közmondás alá: »parturiuntur monies et nascitur ridicu- lusmus<ó E kitételt abban tömöritem, hogy a lényeg kivitelében elsikkadt — és nemcsak hogy a köztisztviselő anyagi helyzetén egy jottányit sem segítettek; de merem állítani, hogy a sok nyomtatvány kibocsájtása nemcsak fölösleges költséget és a csoportoknak meddő munkát okozott: de a tisztviselők helyzetét még lehetetlené üt tette az által, hogy a segélyt, — mely sajnos, csak eszményi maradt — iszonyúan beharangozták és ennek számlájára az árak még magasabbak lettek. Annyira magasak, hogy ma még egy nagyobb tisztviselő is képtelen a legszükségesebb életszükségletét havi gázsijából fedezni, — ruháról, szórakozásról nem is álmodva. Tud-e arról a hatóság, hogy itt az érkezési árak legutóbb 25 százalékkal emelkedtek ?! Valószínű ez is a tisztviselő segély (?) reakciója. Ha Ricardo rideg nemzetgazdasági elméletének, vagy Lassalle „vas-bértör- vény“-ének nézőpontjába állunk, akkor is leírhatjuk azt, hogy a munka-bérnek az ésszerű önfentartási költségeket fedeznie kell. Ez a kategorikus imperativus. Ez a minimum, aminek ellenében a munkás erejét, vagy tudását bérbe adja. Ezen elmélet és a természetbeli sekijönni. Miből venné tehát — ha volnának — a természetben ígért segély-cikkeket ?! Tea, rum, luxus czukorka van ugyan, de engedelmet kérek, ez csak nem segély?? Ma egy szerény háztartásban keH havonként: 1. 2—3 ki. zsir a X 100 kor. - 300 K. 2. 2—3 m* fa a X 200 K — 600 K 3. 20—30 ki. főzelék a X 10 K *= 300 K. 4. 8—lOjkl. liszt a X 10 K - 100 K, 5. 20—30 lt. tej X 5 K= 150 K. 6. 16—20 ki. burgonya a X 6 =» 120 K. 7. 1 — 1 cipőtalp iskolás gyermekek füzetei stb. — 200 K. Öszeg 1770 K. Hogy ennyi fizetése kinek van, azt a skálát ismerők tudják. Szükséglet még lenne, — de minek is írjam — fedezet úgy sincs rá. A nőtlenek kiadásait nem is keM specifikálni, mivel a reggeli, ebéd, vacsora és szobájuk kifizetése sem telik ki a legtöbb fizetéséből. A fához megjegyzem, hogy Egerben a tisztviselőnek oly helyről utalnak fát, honnan a fuvar horribilis, mig a közel* helyekről a hivatalok kapnak. Pardon!... fent valamit kifelejtette», a világítást. Akik erről gondoskodnak, visszatartják a lakosságot a könnyeim# villany-adósság csinálástól. Elvégre ez is valami. így aztán a föld népe «pislogó ékszer>-einek álma átkarolja az egri tisztviselőt is, aki legalább pislogó mécses mellett álmodhatik a 80 K-ás petróleumról. Mi a segély és mi annak a célja? A hiányzó valamit pótolni olyképpen, hogy a támogatott kedvezőbb helyzetbe jusson. Mérve pedig nemcsak a segélyzendő helyzetétől függ, de azon foktól is, melyen az a társadalomban áll, valamint a segélyadó helyzetétől. Ez utóbbira nézve az a felfogás, hogy az igazság ész, be-