Egri Népujság - napilap 1920
1920-06-09 / 130. szám
XXVIII. évfolyam l5o szám. Eger, 1920. Junius 9. Szerda. mr Előfizetési dijak postai szállítással: Egész évre 200 K. — Fél évre 100 K. Kegyed évre 60 K. — Egy hóra 18 K. — Egy szám ára 60 fillér. Ä »bűnös« Budapest. Ezen cikk megírására az a törvényjavaslat indít, melyet a napokban fogadott el a nemzetgyűlés s amely a főváros politikai átépitését készíti elő. A vita során keserű szavak hangzottak el a főváros ellen. Azt mondották, hogy a főváros nem állt irányadó hivatásának magaslatán s hogy Budapest bönös. Ezért haragszik rá a vidék. A vád azonban csak részben alapos. Valóban bönösek voltak a főváros egyes részei, ahol az antikeresztény szabadkőműves páholy-klikkek kezében volt a vezetés, ahol a hazaellenes nemzetközi proletárdemokrácia bitorolta az uralmat, de nem szabad elfelednünk, hogy Buda mindvégig tiszta maradt a felforgató ideáktól s hogy ott nem talált magának alkalmas helyet. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a fővárosi értelmiség zöme csak annyiban volt hibás, hogy későn vette észre a fenyegető áramlatokat s velük szemben tehetetlennek érezte magát. Ha bűnös volt is Budapest, ma már nem az. A szenvedett károkon okult, s egészséges átalakuláson ment át. Az uj törvény pedig garancia arra, hogy soha többé végzetes hibáiba bele ne essék. Az uj törvény megszünteti a virilizmust, mely a plutokrácia és klikkszellem, a protekció és nepotizmus melegágya volt s ezzel a főváros közigazgatását a helyes mederbe tereli. Az általános választójog uj szellemet fog belevinni a közgyűlésbe, rátermett embereket fog a* ügyek élére állítani és méltó helyére fogja emelni a becsületes munkát. Remélhető, hogy az átalakulás láttára kedvezővé változik a vidék hangulata a fővárosról. Ez szükséges is, mert a mostani disszonáncia nem egészséges állapot. A vidék és a főváros egyaránt egymásra vannak utalva. A főváros nem lehet a vidék ősterményei nélkül, a vidék pedig nem nélkülözheti a fővárost, mint a leg. biztosabb értékesitő területet, a legforgalmasabb piacot. A falu küldi az őserőt, a város teszi azt kulturerővé, a falu adja a márványkövet, a város faragja azt szoborművé, a falu termeli a dalt, a város formálja azt magasabb rendű muzsikává. Beteges felfogás lehet az, mely a főváros és a vidék között ellentéteket lát. Budapest a magyar nemzeti kultúra erős vára. Négy nemzedék dolgozott azon, hogy Budapest ily kulturgócponttá váljék, ne engedjük hát visszafejlődni, összeomlani. Ha valamikor, úgy ma van szüksége a hazának arra, hogy a főváros és vidék összefogjon vérségi szeretettel, amikor a vesztett háború után a kegyetlen béke terhei alatt nyögve szebb jövő kiküzdését csak kulturális felsőbbségünk teljes kifejlesztése által remélhetjük. A békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. II. Kétségtelen, hogy az összes feltételek között, melyek a békeszerződésben foglaltatnak, legBzomorubb és legsúlyosabb Magyarország szét- darabolása. A magyar birodalom 325.000 négyzetkilométernyi területéből mindössze 90.000 négyzet- kilométer marad meg és közel 20 milliónyi lakossága mintegy 7l/2 millióra csökken. Hogy a magyarság szempontjából és politikailag mit jelent az, hogy Szent István koronájának birodalma darabokra hull és több milliónyi szinmagyar és székely idegen uralom alá jut, azt hangsúlyozni feleslege». — De Magyarország »•acsak politikai, hanem gazdasági egység is. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barst) Károly dr. — Elég sokszor rámutattak már arra, hogy Magyarország úgy földrajzi, mint geológiai és vízrajzi tekintetben oly természetes egységet képez, amelynek felbontása és szétdarabolása nemcsak a megmaradt kis Magyarországnak, hanem az elszakadó országrészeknek is vitális gazdasági érdekeit támadja meg. — Egységre predesztinálja egész folyamrendszere és vasútvonalainak szerves fejlődöttsége is, amely szervesség és fejlődés nem véletlen műve, aminek legeklatánsabb bizonyítéka az, hogy a XIV. és XV. század kereskedelmi útvonalai a mai vasut- rendszerrel lényegben teljesen összeesnek. Vessünk egy rövid pillantást arra, hogy az ellenségeinknek odaítélt területeknek elszaki- tása* reánk nézve mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tekintetben milyen mérhetetlen veszte- séggel jár. Vegyük szemügyre először a mezőgazdaságot, amely — agrárállam lévén — iparunk jelentékeny részének és kereskedelmünknek is alapja. Magyarország egész területének (Horvátország nélkül) 1913-ban 45°/o-a, összesen 12,800.000 hektár volt szántóföld, amelynek elvész 42°/o-a. Mintegy 55 millió métermázsát kitevő kenyérmag termékéből — a lisztet beleértve — cca. 177s millió mázsát vittünk ki külföldre, több mint 400 millió korona értékben — természetesen békebeli jó koronát kell érteni, — ami egész kivitelünknek közel 20°/o-át tette ki. — Kivitelünk a megmaradó területről, ha a termelés megint normális lesz, ami ha az idén nem is, de 1921-re remélhető, legfeljebb 7 millió métermázsára lesz tehető. — 46 millió métermázsát kitevő tengeritermelésünknek elvész 40%-a, ami sertéstenyésztésünket fogja megnehezíteni, és 13 millió métermázsa zabtermésünknek 3/< része, ami lótenyésztésünkre súlyos csapást jelent. 61/2 milliónyi szarvasmarha-állományunknak 70°/o-át 7.3 « sertés « 56 * 1.6 < ló < 60 « 6.6 « juh « 75 « veszítjük el. — Szarvasmarhakivitelünk 1913-ban 162 millió koronát, sertéskivitelünk 130 millió koronát tett ki és igy állatállományunk ezen csökkenése fontos exportlehetőségtől foszt meg, egészen eltekintve attól, hogy a bolsevizmus és a románok pusztításai állatállományunk nagy csökkenését vonták maguk után. Az állatállomány ily nagy csökkenése súlyos veszteség bőriparunkra, valamint sok millióra rugó bőrexportunkra is. — Juhállományunk ily nagy részének elvesztése pe- dig gyapjuiparunknak okoz súlyos kárt. (Folyt, köv.) “ HÍREK. Eger, 1920. junius 8. Kérelem a jó szivekhez. A Szociális Misszió-Társulat s a Hevesm. és Egervidéki jót. Nőegylet vasárnap (13-án) nagy népmulatságot rendez az Érsekkertben. Bizalommal kéri a borosgazdákat, szíveskedjenek termésükből az anyagi siker érdekében ingyenesen bort adományozni s azt legkésőbb szombat reggelig Hunyor Béláné- hoz (Knézich K.-utca 26. sz.) küldeni. Hasonlókép ingyenes gyümölcs (cseresznye, meggy, ribizke, pöszméte) és virág-adományokat kér szombaton és vasárnap délelőtt az Isaák Gyuláné lakására, A rendező bizottság. Benzin, petróleum jön. Dunai uszályhajókon Romániából 150 waggon benzint és 150 waggon petróleumot vásárolt a magyar kormány. A mennyiséget a földmivelésügyi miniszter osztja SMt. Az ár jóval olcsóbb a mai maximális áraknál. ] Szerkesztőség: Egér, Uccum. Kiadóhivatal: Uccuul nyomd :. Telefon sz»cn 41, Eskütétel. Az egri csendőrszárny és a most bevonult ujonclegénység f. hó 8-án, d. e. tették le az esküt, fényes katonai ünnepség keretében. Az ünnepi misét Ridárcsik Imre prépost-kanonok celebrálta, ki nagyhatású beszédet mondott. Az eskü szövegét Kosztka és Winkler századosok olvasták fel. Az eskütételt díszei vonulás fejezte be. A nagytrafikot Mészöly Géza őrnagy neje kapta meg, Értesülésünk szerint a pénzügy minisztérium jóváhagyta Mészöly Géza, az ellenforradalom hőse özvegyének a trafik-jog elnyeréséért beadott kérvényét és egyben felhívta a régi trafikost, hogy az összes árukat adja át. Az átadás már meg is történt és Mészölyné az elárusitást megkezdte, egyenlőre amig a Lakáshivatal máskép nem intézkedik, a Verbőczy utca 2. szám alatt. A helybeli államrendőrség jóléti intézményt szervez, melyben önálló szabó- és cipészmestereket is fog alkalmazni. Aki ezen intézmény keretében munkára vállalkoznak, ebbeli szándékukat jelentsék be dr. Horváth Gyula rendőrkapitánynál. Kecskemét böjtöl a hadifoglyokért. Kecs keméten a városi törvényhatóság elrendelte, hogy junius hó 11-én mindenki böjtöljön. A napi étkezés költséget hadifoglyaink Szibériából való hazahozatalára fordítják. Anyakönyvi hírek: Újszülöttek: Mártonfly Lajos vármegyei árvaszékv elnök Mária, Fürjes András földműves József, Kovács Julianna cseléd Margit nevű gyermeke. Jegyesek : Soltész János cipész s. és Tipari Anna egri lakosok. Házasságot kötöttek: Kohn Sámuel könyvelő és Róth Berta, Gál József földműves és Bukuli Terézia, Király Dezső bodnár és Király Gizella, Kszell Béla csizmadia és Berkes Rozália, Leszkovszki Béla kőműves és Birincsik Katalin, Nahóczki István czipész és Schill Anna, Pó'a Ferencz földműves és Kocsis Katalin, Pozder Gyula főhadnagy és Breznay Olga, Liszkóczi Gábor szabó és Galovics Margit egri lakosok. Meghaltak: Simon János földműves 58 éves Póta Istvánná szül. Hanus Erzsébet 32 éves Szarvas Rozália földművesnő 42 éves, Várady Jenő tanító 36 éves, György József 4 hónapos, Szabó József 8 hónapos, Szakács András 4 hónapos korában. Szivek rabja. Félix Holländer regénye két részben kerül műsorra az Uriániában. Ma az első rész: »Az élet szeretője« pénteken pedig a második, vagyis a kiváló Nordisk dráma befejező része: »Az utolsó kaland.« Mindkét előadásra jegyek már ma kaphatók a Mozitőzsdében. Holnap: »Rom lőtt emberek között« nagy rendőrdráma, irta Geguss Dániel rendőrtanácsos, főszerepben Som - lai Arthur, Matyasovszky Ilona és Szemere Gyula. Az előadások y2 7 és l/« 9 órakor kezdődnek. Meghivó. Az egri ipartestület f. hó 13-án Vasárnap d. e. 11 órakor, a katholikus legényegylet nagy; termében rendkívüli ülést tart, melyre az ipartestület tagjait tisztelettel és azzal hivom meg, hogy az ülésen, tekintettel az ügy fontoságára mindenki pontosan megjelenjen. Eger, 1920. junius 4-én. Pataky István titkár, Balkay Béla elnök. Tárgysorozat. Az ipartörvény revíziójának megvitatása. Jegyzet: Ha a közgyűlés határozatképes nem lenne, az ujabbi közgyűlés 1920. junius hó 20-án ugyanott fog megtartatni, mikor is a jelenlévők számára való tekintet nélkül érvényes határozatok fognak hozatni. Színház. Bucsuesték töltik be a hetet. Búcsúznak a színészek, ki végleg, ki csak agusztusig. Mint értesülünk, végleg megválnak a társulattól Bakó Lajoi, Bakóné Láng Juliska, Szemere Józsa. Búcsút m*nd a tár»»latnak valósziuüleg Kürthy Böeke is.
