Egri Népujság - napilap 1920
1920-06-06 / 128. szám
Elöfia. í trsi ciijafe postai szállítással; Egész evre 200 E. - Fél évre 100 K. f> egged évre 60 &. Egg Bóra 18 K Egg szám ára 60 üllér. ttWWl POLITIKAI NAPILAP. felelős szerkesztő : B3rsi| Károln dir Ä szolgálati szabályzat. Jobban ismertük »Dienstreglement* címen. Ez a tömören megirt könyv szabályozza a katona minden lépését. Ebbe botlik az életbe kilépő, tapasztalatlan tiszt, ennek rideg paragrafusai törhetik ketté karrierjét, de ez ad irányt és útmutatást is neki. A szolgálati szabályzat most egy olyan fejezettel bővült,'amelynek már régen ott kellett volna lennie. A kormányzó elrendelte, hogy a Szolgálati Szabályzatba vétessék be a Hazaszeretetről szóló fejezet. >A hazaszeretet a nemzethez és a haza földjéhez való ragaszkodásnak ösztönszerü s egyben tudatos megnyilvánulása: az összetartozásnak élő érzése, mely minden honpolgárt egyénileg az állami közösség tényezőjévé avat. A katona mindenütt és mindenkor kész, hogy hazájáért tűrjön és szenvedjen és ha kell, életet és vért áldozzon. A hazaszeretet ápolása, a nemzeti érzés ébrentartása és fejlesztése minden parancsnoknak és katonának elsőrendű kötelessége.« Ehhez a meghatározáshoz sem a polgárnak, sem a jogásznak semmi hozzátenni valója nincs. Aki a hazaszeretetet igy fogja fel — és igy kell, hogy felfogja — az jó katona jó polgár és — jó magyar ember. * A magyarság energiáit, politikai erőkifejtését két tényező tartotta állandó feszültségben évtizedeken át. Egyik Ausztria oppressziv tendenciája, politikai, katonai és gazdasági téren; a másik a nemzetiségi kérdés. Az utóbbi ma is élő és ható probléma, csakhogy éppen ellenkező irányban, mint azelőtt. A centrifugális ható erők centripetális tényezőkké váltak. Kismagyarország, Torzmagvarország felé vágyó sóhajok szállnak elszakított, nem magyar ajkú testvéreink kebléből. Az előbbit maga a história logikája rombolta szét. S amiért éveken át annyi meddő küzdelem lolyt, annyi energia fecsérlődött, ma élő valóság. a fiatal katonának a hazaszeretetről, a magyar haza szeretetéről szól a Reglama. A história kezünkbe játszotta politikai integritásunkat, megteremtettük az integer hadsereget, helyreállítottuk az integritást érzelmi vonatkozásokban — most már aztán jöjjön a munka, az alkotó munka integritása — s akkor ölünkbe hull az az integritás, »mely után a buzgó imádság epedez százezrek ajakán* — a területi integritás. S akkor nem véreztünk hiába! B K. Mi hir a végeken? Éhínség és bolsevista agitáció Szlovenszké- ban Ha megszólalnak a puskák .... Kassáról szerzett értesülésünk szerint a felvidéki nép már minden tápanyagból kifogyott. Az éhség következtében beállott halálesetek igen gyakoriak. Kassán az elmúlt napokban a munkásság tüntetést rendezett az élelmezés feljavítása érdekében. Egy péküzletet fel is törtek, s azt teljesen kifosztották. Sokat nélkülöznek a Kassától nyugatra fekvő falvak is. Ungváron és környékén az éhtifusz járványosán pusztit. A lakosság lisztet, burgonyát már hónapok óta nem kapott. A tisztviselők több évi szolgálatuk ellenére alig kapnak valami fizetést, s nap-nap után bocsájtják el őket állásukból, még ha a fogadalmat le is tették. — A bolsevista agitáció vígan folyik. Az ungvári pénzügyigazgató, egy Helmann nevű beregszászi kommunvezér tartja fenn a kommunista összeköttetést a felvidék területén. Eperjesen van egy »Uj Világ« c. kommunista csehbarát lap, melynek szerkesztője Spanyi (Sonnenschein) Artur t. tüzérfőhadnagy. Ezen lap azonban alig 60—70 példányban jelenik meg, úgy hogy a csehek alaposan ráfizetnek. A esek katonák beleuntak már a rablásba és fosztogatásba 'Jugoszlávia: Rémuralom Baján. A szerb [ megszállás alatt szenvedő Baján nap-nap után j felháborító atrocitások történnek, melyeket a szerb ! dinasztia ellen való lázitás, hűtlenség, összeeskü- I vés stb. vádjának felhasználásával követnek el. j A városban és környékén statárium van és a Magyarországhoz való ragaszkodás legkisebb jelét : is halállal büntetik. A főgimnázium VIII. osztályú | növendékeit szuronvos fedezettel Szabadkára ki- j sérték; a magyar vasutasokat 12 kivételével el- bocsájtották. Ha az ántánt azt hiszi, hogy immár boldoggá tette a világot, ám lássa ez adatokat, j Több iskolát! Az elmúlt évtizedek sok bűnös mulasztása közül a legsulyosabbról, a népoktatás elhanyagolásáról akarunk szólni. - Vármegyénkben összesen van 117 népiskola és ebből csak 19 a megfelelő a tantermek számát és az épület állását tekintve. 82 iskolában kevés a tanterein és a meglévők is rosszak, diiledezők, egészségtelenek és sötétek. 16 iskolának volna elegendő tanterme, de azok olyan elhanyagolt állapotban vannak, hogy már régen be kellett volna zárni, mert bennük már nem az értelem kicsiszolása folyik, de a betegségek csiráit terjesztik. A megye székhely mellett Felnémeten pl. olyan iskola is van, ahol a padlózat téglából van, a többi falvakról aztán jobb nem is szólni. Higiénikus fejtegetésbe fölösleges bocsájtkozni, elég kifejezően beszélnek a csúzról, reumáról panaszkodó tanítók és az iskolakötelesek áthülés okozta 40—50 félnapos mulasztása. Ami kevés kis időt enged az oktatásra a szén-szünet, a spanyol járvány, még azt is megrövidíti magának az iskolának a dohos levegője, s a nedves padlózata. — Ha aztán beköszönt a tavasz, amikor az említettek már nem képeznek akadályt, az iskola napról napra néptelenebb lesz, a gyermekeket befogják a mezei munkálatokra és a vizsga leié már alig van egy két tanuló a tanteremben. A népoktatás terén az tehát a helyzet, hogy egyrészt nincs helyiség, ahol tanítani lehet, másrészt ahol ez megvan, ott a gyerekeket a szülők nem engedik iskolába járni. Iskolakerülőket nevelünk s a társadalomnak naplopókat adunk. A kettős bajon a törvény és a hatóság könnyen segithet, csak karolja fel az eszmét olyan buzgalommal, amilyet az megérdemel. Ahol kevés az iskola, építeni kell s ha ez nem lehetséges, béreljenek ki alkalmas épületeket. A bérösszeget fizesse meg az iskolafentartó, az egyház vagy a község. Az iskolák szaporítása a kincstárnak se jelentene újabb kiadásokat, mert hisz a menekült tanítókat úgy is fizeti és ha álláshoz jutnak, ezek még csak örülni tudnak neki. Az iskolakerülés megakadályozandó, sújtja a törvény szigora azokat a szülőket, munkaadókat, akik elvonják a gyermeket az iskolától. Minden mulasztott félnapot büntetni kell és ha az eset többször I I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceuní nijoimti Telefon szám 1 í. ismétlődnék, a szülők mulasztása minősíttessék kihágásnak és birói utón szerezzenek elégtételt. A büntetéspénzeket tankönyvekre és a szegény- sorsu tanulók ruha ellátására szépen fel lehet használni. S ha a pénzbírság nem volna behajtható, akkor közmunka alakjában szabják ki, amiért aztán a község térítse meg a megítélt ösz- szeget — az iskola javára. Ezeket az egészséges és radikális eszméket Rusztek Károly tanfelügyelő vetette fel, akinek az oláh vidékeken letelt szép múltja arra enged következtetni, hogy a jövő tanévre az említettek közül egynéhány kivihető eszmét meg is valósit. Tarthatatlan papirinség. Az állandó és tarthatatlan papirinséggel a fővárosi lapok már többször foglalkoztak, aminek meg is volt a kellő eredménye, amennyiben a kormány gondoskodott a fővárosi lapok papirszükségletéről, úgy, hogy a fővárosi sajtó közel 30 millió koronát kapott papirárvisszatérítés címén, holott a sokkal olcsóbb rotációs papírral dolgozik, mint a vidéki lapok. A vidéki lapokkal sajnos, eddig nem törődött senki, a papirszükségletet hallatlan árakon lehet csak nagy nehézségekkel beszerezni oly kis mennyiségben, hogy két oldalos lapot kell adni olvasó közönségünknek. A papirellátáson kívül sérelmes a vidéki sajtó hirlapszállítási tarifája, méltányosabb ármegállapítást kell követelnünk a kormánytól itt is. Különöseit sérelmes a rikkancs rendelet, ezzel a rendelettel a vidéken a lapterjesztést teljesen tönkretették. Ezt a rendeletet a kormánynak a vidéki viszonyoknak megfelelően módosítani kell. Hisszük, hogy a kormány a vidéki lapok papirellátását szintén magáévá teszi és gondoskodni fog olcsóbb papirosról, mert a mostani ivenkénti 1 kor. 10 filléres papírárak mellett a 2—4 oldalos lapokat még 1—2 koronás árban sem fog lehetni előállítani. A kormánynak feltétlenül érdeke a vidéki keresztény irányú sajtó támogatása s ha a fővárosi lapoknak már eddig is 30 millió korona jutott papirárvisszatérítés címén, akkor a vidéki sajtó is megérdemli a kormány anyagi támogatását. Minek az a másféltucat napilap a fővárosban? Feltétlenül elég volna 5—6 megbízható keresztény irányú napilap s akkor jutna néhány millió a vidéki sajtó támogatására is. Bónitz Ferenc miniszteri tanácsos, a sajtóügyosztály vezetőjében van minden reményünk, aki a vidéki sajtó nyomorúságos helyzetét szívvel- lélekkpl magáévá tette s hisszük, hogy sikerülni fog neki legilletékesebb helyen, miniszterelnökünknél, a keresztény irányzat leglelkesebb vezérénél, a vidéki hazafias sajtó méltó támogatását kieszközölni. Radii Károly. A nemzeti hadsereg a mi büszkeségünk, örömünk és egyedüli reménységünk. Éreztük ezt Űrnapján, amidőn volt alkalmunk tapasztalni nagyszerű fegyelmezettségét és azt az egészsége» szellemet, amelyet a hadvezetőség — hála Istennek — oly hamarosan vissza tudott állítani. Amiről Zrínyi Miklós csak álmodott, azt Horthy Miklós valóra váltotta. Még katonai zenekarunk játékán is látszik a tiszteletreméltó igyekezet s örvendetes haladás. Katonaságunk együttérző lelkületét pedig mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Pozder Gyula főhadnagy mai esküvőjén a tiszti és altiszti kar testületileg jelent meg, a legénységet pedig egy szakasz képvitelte. Szóval: Nincs meg veszve Magyarország!
