Egri Népujság - napilap 1920
1920-03-10 / 57. szám
XXVII. évfolyam 57 szám előfizetési dijak postai szállítással: :gi»sz évre 160 K — Fél évre 80 K.. — Hegyed évre 40 &. — Egg hóra 15 K. - Egg szám ára 60 fillér. ■i um ill——zwai <ii iiwi—HMruimnn—i jMaarni Mi lesz a pénzzel? Ez a kérdés foglalkoztat ma a legegyszerűbb napszámostól kezdve egész a pénzügyminiszterig mindenkit nem csak a kis Magyarországban, hanem az egész Európában. Bátran el lehet mondani, hogy Európában pénzügyileg győző nincs, csak a leromlás fokaiban különböznek egymástól a semleges, győző és legyőzött államok. Románia nem tud a lei-évei vásárolni szövetségeseinél sem, a francia valuta napról- napra romlik. A semleges államokban nem akarnak dolgozni, mert bőségben van aranyuk. Ez is a pénzügyi leromlás egyik faja. Az is bizonyos, hogy a gazdasági élet mindaddig nem javulhat, mig a pénzügyi viszonyokat nem orvosolják radikálisan. A legelső lépés e téren, ha máskép nem megy, hát akasztófával kell szétütni azok között a lelkiismeretlen gazemberek között, kik, mint a lázbacillus, fokozzák a betegséget, úgy súlyosbítják pénzügyi manipulációjukkal súlyos pénzügyi viszonyainkat. Ezek azok, akik a pénzt névértéken alul vásárolják, vagy váltják, ezzel terjesztik mesterségesen a közönség között, hogy a forgalomban lévő pénz nem egyforma értékű; más lelkiismeretlen spekulánsok meg suttogva hirdetik, hogy ilyen meg-ilyen számú szeriesztől kezdve a pénz devalválódik. Ezt azért hirdetik, hogy felhalmozott áruikat drágán a közön ségre sózzák, mert a közönség a rémhírre nagy vásárlási kedvvel igyekszik túladni a pénzén. Legyen hát a közönség erős és ne adjon hitelt a pénzügyi csalók rémhíreinek. Az bizonyos, hogy pénzünkkel külföldön nem lehet vásárolni, és hogy a csehek csak az 1000 koronásainkat fogadják el. De ebből nem következik az, hogy a pénzkérdés rendezésénél a magyar állam különbséget fog tenni a pénzek között. A pénzügyi szakkörök azon dolgoznak, hogy ha külföldi, vagy az osztrák-magyar-bank viszonylataiban különböző értékűek is a nálunk forgalomban levő pénznemek, de a belviszonyokban egyenlő elbánásban fog részesülni mindenféle pénznem. A békefeltételek kötelességünkké teszik a kékpénz lebélyegzését. De ez nem jelent mást, csak azt, hogy a megmaradt Magyarország területén mennyi osztrák magyar bankjegy van forgalomban. A lebélyegzéstől tehát ne féljen senki. Az nem jelent értékcsökkenést. A békefeltételek azt is kötelességünkké teszik, hogy magyar bankot állítsunk fel. Ha ez meg lesz, csak akkor fogja majd a magyar állam beváltani a magyar bank jegyeire a mostan forgalomban levő papir pénzeket. Az államnak azonban addig is segíteni kell magán, mert a mai kis Magyar- országnak évi kiadása 10 milliárd, bevétele egy milliárd. A hiányzó kilenc milli- árdot úgy szerzi be a pénzügyminiszter, hogy minden héten két vaggon kékpénzt kér az osztrák-magyar banktól. De ezzel a sok papirossal romlik a pénz értéke és fokozódik a drágaság. Tehát ez nem mehet igy tovább. Az államnak saját polgáraitól kell pénzt szereznie, mert a bankónyomtatás nemcsak a szovjetállamot, hanem minden becsületesnek indult állaiiot a esőd szélére viss. Cenz.: E. 113/1920. POLITIKAI NAPILAP. I Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Devalváció nem segítene rajtunk, i mert ma az egész gazdasági élet a hitel ! szövevényein alapszik, e téren a devalvá- | ciót keresztülvinni szinte lehetetlen, de ! igazságtalan is, mert a háború előtt, vagy a háború első éveiben betett 100000 korona mégis csak nem részesülhet olyan elbánásban, mint a Károlyi forradalom óta betett 100000 korona. Ki tudná ily viszonyok között a devalváció skáláját igazságosan megállapítani? Tehát a devalvációtól nem kell félni, mert a mai bonyolult pénzügyi világban nem lehet keresztülvinni. A kényszerkölcsön — mint azt a csehek csinálták — rossz vért szül a polgárokban és a külföldön is. Hanem az adó előleghez kell nyúlni az államnak. Fizessenek a polgárok adót, még pedig rendes adójuknak az állam által megállapított többszörösét, azzal a feltétellel, hogy ha meglesznek az uj adótörvények, akkor a most befizetett öts<örös, vagy tízszeres, húszszoros adó be fog számíttatni az uj adókivetésbe. Ez jelenleg az egyetlen igazságos mód pénzünk ideiglenes rendezésére. Ha ettől is visszahúzódnak a polgárok, hiába rakják élére a bankót, az mindig jobban és jobban fog elértéktelenedni Tegyük fel, ha a kormány már ezt augusztusban elrendelte volna és a polgárok rendesen befizették volna az adót, akkor lett volna az államnak jövedelme, a tisztviselők fizetését is rendezhette volna anélkül, hogy ; újabb bankókat nyomatott volna és a drágaság sem fokozódott volna. Például, ha minden polgár 1000 koronájából a felét adó előlegül adtai volna az államnak, az adózó polgár semmit sem vesztett volna, mert a megmaradt 500 koronából augusz- j tusban még vehetett egy pár cipőt, ma 1 1000 koronából alig lehet venni egy pár cipőt. Uj bankók nyomtatása a drágaság fokozása. Az ország pénzügyén csak a polgárok áldozatkészsége és kötelessőgtudása segíthet, minden fukarság és önzés az állammal szemben a pénzügyi helyzetet rosszabbitja. A fösvény is duplán fizet. Igazságügy. Ä túszok ügye. Élénk emlékezetünkben van még, hogy proletárdiktatúra alatt Egerben 2 ízben szedtek túszokat a polgárok közül. A túszok elfogatása és sa- nyargattatása miatt az államügyészségen az eljárás már régóta folyamatban van. Az első tizennégy túsz letartóztatásának ügyébon a nyomozás még nem fejeződött be. A második tuszfogdosás, melyet az >elvtársak« a közvetlenül fenyegető cseh megszállás alkalmából eszközöltek, már tisztázott. Sajnos, a főbünösök közül többen vannak lógóban Az államügyészségnek csak Siffer Miklóst, Gaits Ivánt, Kocsis Bélát és Szente Lászlót volt módjában bíróság elé állítania. Ezeket azzal vádolta meg az ügyészség, hogy Breznay Imre tanitóképzőintézeti tanárt, Bobkó Emil iparost, Ádám Bertalan gazd. intézőt és a 4 Pressler testvért letartóztatták, nemkülönben az ugyanekkor letartóztatott Ridarcsik Imre, Török Kálmán kanonokokat és dr. Bartha István vin. aljegyzőt agyonlő véssél fenyegették és sanyargatLgcr >920. március 10. Szerda I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. ták. A bíróság Gaits Istvánt, aki különben izgatással is volt vádolva, 8 évi börtönre, Schiffert 2 évi fogházra, Kocsis Bélát 7 havi börtönre ítélte, Szentét felmentette. Ugyanekkor Varga István izgatásért 8 havi börtönbüntetést kapott. Úgy Varga, mint Gaics a kát. vallás, tisztek, papok és burzsoák ellen izgattak reprodukálhatatlan szavakkal. Vargának különben ez már második elítélése. A fenti Schiffer ügyében is már a második ítéletet hozta a bíróság. HÍREK. Eger, 1920. március t. Gabonavásárlás a Tiszántúl. Sokan vannak olyanok, akik még a múlt év nyarán lekötötték, vagy kifizették a búzát a Tiszántúlon, de elszállítani nem tudták, most aztán egyre másra sürgetik a kormánybiztosságot engedélyért, hogy avval áthozhassák a megvásárolt gabonát. Az újonnan felszabadult területen azonban ugyanazok a kormányrendeletek érvénye sek, amelyek nálunk érvényben vannak és ezek szerint pedig a búza félék szabad kereskedelem tárgyát nem képezik. így tehát a kormánybiztos gabonaszállitásra engedélyt nem adhat annál is inkább, mert minden ilyen szerződés, vagy megállapodás érvényét vesztette. Búzát csak az hozhat át, akinek saját birtoka van a Tiszántúl, de csak a fejkvóta arányában és ha itt semmi ellátásban nem részesül. Előadás a Kath. Legényegyletben. Elnökünk, Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő néhány napra hazaérkezvén a nemzetgyűlésről, fölkérésünkro szerdán este 7 órakor, egyletünk nagytermében ismertetni fogja az iparra, ipari műnké sokra vonatkozó törvényhozási terveket. Kérjük az ipari munkásokat, hogy minél nagyobb számmal vegyenek részt. A kath. legényegylet vezetősége. Az Egri Önk. Tűzoltó- és Mentő- Egyesület választmányát és tisztikarát f. hó 10-én (szerda) d. u. 5 órakor, az őrtanyán tartandó értekezletre ez utón hívja meg. A parancsnokság. A lánckereskedelem letörése végett az árvizsgáló bizottság felirt az illetéke* hatóságokhoz, hogy 1914-től kezdve viaz- szamenőleg revideálják a kiadott iparigazolványokat. Azoktól, kiknek nincs szakképzettségük, vagy nem megbízhatóak, : elvonják az iparűzési engedélyt, annál is inkább, mert az ilyen üzérek ugyia Budapestre szállítják az összeharácsolt élelmiszert és egyéb közszükségleti cikket. Sacharint kapott a közellátás. Az általános cukorhiány következménye, hogy í cukor helyett sacharint utaltak ki. Fej kvótánként egy csomag sacharint osztanak ki, mi megfelel 20 dekagramm ti*zta cukornak. A következő kiutaláa esetleg \ már cukorra fog szólni. Felhívjuk mindazokat, kik a »Hevesvármegyei Méhészeti R.-t.« részvényeiből ! jegyeztek, hogy részvényenkint 70 koro nát a Hevesmegyei vagy az Egri Takarékpénztárnál főivé hé 13 ig befiietai azivea- í ködjének.
