Egri Népujság - napilap 1920

1920-03-06 / 54. szám

OVII, évi Olgám 54. szám CenzJ: E. 1061920. Eger >920, március 6. Szombat Előfizetési dijak postai szállítással; Hgéu évre 160 B. - Fél évre 80 K. — Negyed évre 40 K. — Egy hóra IS S. — Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Hevesvármegye katonai parancsnokság. 448. szám. üt. "Í92Ö. Értesítés. Mindazon (hivatásos, tartalékos, szóig. kiv. viszonyban lévő nyugállományú stb.) tisztek tisztjelöl­tek, hadapródielöltek és hasonló állásnak, kik mindez- ideig igazolási kérvényeiket az illetékes (Miskolci Egri) tiszti igazoló bizottsághoz lefolytatás végett még be nem adták, haladéktalanul, de legkésőbb f. évi már­cius hó 25.-ig megfelelő parancsnoki véleménnyel (baj­társi információval) hatósági bizonyítvánnyal felszerel­ve nyújtsák be. Annál is inkább mindenki — kire ezen rendelet vonatkozik — tegyen eleget ezen intéz­kedésnek, mivel minden mulasztóval szemben a körül­ményekhez képest büntető bírósági, vagy becsületügyi utón lesz eljárva, illetve tiszti rangjukról való lekö- szöntés-re fel leszen szólítva. (Megjegyzem, kik az igazolási eljárás alól magukat kivonni óhajtják, tiszti rangjukról már eleve lemondhatnak.) Azok, kik igazolásuk lefolytatását kérvényezték ugyan, de az igazolás ellenük még nem volt lefoly­tatható, — bizonyára csak a kérvényező czimének ismeretlen volta miatt, — pontos czimeket sürgősen hozzáa tudomására a tiszti igazoló bizottságnak, vagy pedig személyesen jelentkezzenek. Kik »lgazolvány«-aikat a lefolytatott igazolás után még nem kaptak kézhez, szintén csak az illető czimnek ismeretlensége folytán, jelentések, illetve ajánlott bélyeggel ellátott már megczimzett boríték csatolása mellett kérjék »Igazolványaikat« vagy sze­mélyesen, ilietőleg megbízottaik által átvehetik a a miskolczi katonai körletparancsnokság GRAND szál­ló II. em. 68. számú szobályában. Ugyanezen értesítésem a hadifogságból hazatér­tek részére is értelemszerűen vonatkozik. Eger, 1920. március hó 1.-én. Vármegyei katonai parancsnok. Az igazságügyminiszteri szakvélemény. (Befejezése a jogfolytonosságról való vitának.) Ami Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának és Eger város képviselő­testületének állásfoglalását illeti, minthogy mindkét testület a jogakadémia tanári karának fölirását fogadla el, ebben pedig a fölirat célja ekként van meghatározva: »célunk csak az, hogy a jogfolytonosság elvének elismerését kérjük«, (az elv szó a föliratban is hangsúlyozva van): megál­lapíthatom, hogy ebből e szövegből sem­miesetre sem lehet azt a következtetést levonni, hogy ezek a testületek osztanák dr. M. K. urnák a nemzetgyűlésre vonat­kozó képtelen fölfogását. A meddő vitat­kozás egyébiránt teljesen fölöslegessé tette Eger város képviselőtestületének f. évi febr. 26-án tartott közgyűlésében egy­hangú lelkesedéssel meghozott ama hatá­rozata, amely a nemzetgyűlést arra kéri, hogy Horthy Miklóst válassza meg ideig­lenes államfőnek. Ez egy nappal első cikkem megjelenése után történt; amit nem azért említek föl, mintha azt hinném, hogy a határozat egyhangúságára cikkem befolyással volt: hanem annak igazolá­sára, hogy — a latin közmondás ellenére jg _! jó prófétának bizonyultam szülő­városomban. Mert ime dr. M. K. ur föl­fogásának nemcsak tekintélyes kisebb­sége nem akadt, hanem semilyen sem. Dr. M. K. ur nem veszi figyelembe, hogy nem a nemzet fosztotta meg trónjá­tól IV. Károlyt, sem nem Károlyi, hanem az elvesztett hadjárat következtében az ántánt hatalmak.) A nemzet többsége tehát (mégis csak jó lesz visszatérni ehhez a pontos kifejezéshez), egy pillanatra sem tért le a jogfolytonosság útjáról, csak meghajolt az ántánt fegyveres ereje előtt. Ha a uewzet a jogfolytonosság vessző­paripáján lovagolők kedvében akarna is járni és vissza akarná hozni a koro­nás királyt: nem engedné az ántánt. An­nak a jelszónak tehát: vissza a jogfoly­tonossághoz ! semmi értelme sincs. Csak annak kell visszatérnie az egyenes útra, aki letért róla. De aki nem tért le az egye­nes útról, csak nem tud tovább haladni rajta, mert az orra előtt fölrobbantották azt és tátongó mélység van előtte: az nem tud mit kezdeni azzal a jótanáccsal, hogy térjen vissza az egyenes útra Dr. M. K. ur — akaratlanul is — ép­pen úgy cselekszik, mint Károlyi Mihály, aki nem az ántánt államaiban, hanem itt­hon hirdette a pacifizmust, amikor talán egyetlen háború párti ember sem volt már hazánkban; ás a fegyvert nem az ántánt- hoz csatlakozott szomszéd országok kezé­ből ütötte ki, akik Magyarországot föl akarták osztani, hanem a mi kezünkből, akik hazánkat akartuk vele megvédel mezni. Ó is nekünk kiabálja, hogy térjünk vissza az egyenes útra, akik elbukva fet- rengünk ezen az utón és majdnem két­ségbeesetten meresztjük szemünket az előttünk tátongó mélységbe; és a magyar nemzetet akarja megfosztani a megerősö­dés, az újra talpraáilás lehetőségétől, amidőn azt hirdeti, hogy a nemzetgyűlés határozatai épen úgy nem bírnak jogalap­pal, mint Károlyiók néptörvényei vagy a kommunista népbiztosok rendeletéi. A jogfolytonosság elvéhez a múltban olyan óriási fontosságú nemzeti érdekek fűződtek és ez a fontosság annyira átment a köztudatba, hogy a nemzetet az első pillanatban megtévesztette a jogfolytonos­sághoz való visszatérést kiabáló vaklárma. Szerencsére ma már a nemzet fölismerte a helyzetet és elindult. Nem az elméleti, hanem a tényleges jogfolytonosság utján. Dr. M. K. urat második cikkének be­fejezésekor, épen amikor föleresztette va­kító fényű röppentyűjét Magyarország igazságügyminiszterónek nyilatkozatáról, megint elérte végzete: mert egészen téve­sen fogja föl és magyarázza ezt a nyilat­kozatot. Amit ő idéz, az nem jogászi szak- vélemény, mint ő állítja, hanem egy senki által kétségbe nem vont jogtörténeti tény­nek a megállapítása: t. i. hogy nálunk ez a módja az Írott jog keletkezésének. A magyar alkotmány szerint törvény csak az, amit a Szent István koronájával meg­koronázott király szentesit. A jogász szak­vélemény csak ezután következik, amikor arra kell a miniszter urnák megfelelnie, hogy mitévő legyen a nemzet most, amikor az ántánt nem engedi Budapestre jönni a Szent István koronájával megkoronázott királyt? Az igazságügy miniszter erre a kérdésre is megfelel abban a törvényja­vaslatban, amely a legfőbb államhatalom ideiglenes megalkotásáról és ebből a cél­ból egy kormányzó megválasztásáról in­tézkedik. Eme javaslat szerint a nemzeti I szuverenitás kizárólagos törvényes képvi­selete a nemzetgyűlés. Eszerint tehát azt a szuverenitást, amit eddig a korona és a nemzet együttesen gyakoroltak, most a nemzet van jogosítva gyakorolni; és az a nemzetgyűlés, amelynek tagjait a lehető legtágabb szavazatjog alapján titkos aza- ; vazással választotta meg a nemzet, ame- i lyet tehát e«e körülmények folytán a nemzet akaratának kifejezésére jogosított­nak kell tekintenünk, ennek a szuvereni­tásnak törvényes képviselete; nem olyan, mint a nemzetitanács vagy a szovjetek gyűlése. Magyarország igazságügyminisztere tehát nem a dr. M. K. ur véleményét és álláspontját osztja, hanem azt, amely az enyém is : mert ezt tartja helyesnek. Egy olvasó. HIKEK. Eger, 1920. március i. A Területvédő Liga vidéki szervei. Mint minden vármegye székhelyén, úgy Egerben is megalakul a Liga helyi szerve: «Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligájának Hevesmegyei Köre.* A kör székhelye Eger. A vármegyei kör a megye területén levő községekben csoportokat alakit. A hevesm,egyei kör tagjai lehetnek mindazok a Hevesvármegyében lakó egyé­nek, akik a Liga tagjai gyanánt a körbe való felvétel végett jelentkeznek. A kör által felvett tagok egyúttal a Területvédó Liga központi szervezetének is tagjai. A Liga központjában azonban csak az ala­pitó (1000 koronás) és a rendes (100 ko­ronás) tagok bírnak szavazati joggal. A vármegyei körben a pártoló (20 koronás) tagok is választók és választhatók. A köz­ségi csoportokban már a kültagok (öt ko­rona) is rendes tagsági joggal birnak. A kör igazgatásának szervei a köz­gyűlés és a választmány. A közgyűlés vá­lasztja az elnököt és a választmányt, — a választmány az alelnököt, titkárt és pénztárost. A Hevesmegyei Kör vasárnap dél­után 3 órakor tartja alakuló közgyűlését a Városháza nagytermében. Kéretnek a Liga összes alapitó, rendes és pártoló tagjai, hogy ez alkalommal teljes szám­ban megjelenni szíveskedjenek. Személyi hir. Dr. Nagy János, Eger város képviselője tegnap visszaérkezett a nemzetgyűlésről. Liganap. A Területvédó Liga köz­pontjának harminc tagból álló küldött­sége dr. Okolicsányi László alelnök veze­tésével szombaton délután 2 órakor ér­kezik Egerbe. Újabban jelentették érke­zésüket: Somló Sári szobrászmüvésznő, Szilágyi Béla székelyfőhadnagy és Toro­nyi Gyula operaénekes: a színházban tar­tandó hazafias estély műsorának szerep­lői. A vasútnál ünnepélyes fogadtatás lesz. A város nevében Trak Géza h. polgár- mester fogja a vendégeket üdvözölni. Este szombaton a Korona vendéglőben ismerkedési vacsora. Kérjük a Liga hí­veit, hogy úgy a vasútnál, mint a vacso­rán minél nagyobb számban megjelenni sziveskedjenek A vasárnapi társas va­csora este fél 9-kor lesz. A hölgyvendé­gekre való tekiijtettel városunk hölgyei­nek szives megjelenését is kéri a rende­zőség. A háztulajdonosok felköretnek, hogy házaikat lobogózzák fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom