Egri Népujság - napilap 1920

1920-03-02 / 50. szám

JIÄVIL évfolyam fiO. agám, Gens.': E. 98/1920. Eger igao, méretez 2. Kedd Előfizetési dijak postai szállítással; fcgész évre 160 K. — Fél évre 80 ü. — Nagged évre 40 K, — £gy hóra 16 K. — Egy szám ára 60 fillér. Liganap. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája f. hő 7-én vasárnap d. e. 11 órakor tüntető népgyülést rendez Eger­ben a Városháza előtti téren. Vasárnapra valőszinüleg már kormá­nyunk kezében lesz az ententenak a ma­gyar békeküldöttség előterjesztésére adott válasza, s az egri népgyülés kiváló alka­lom lesz arra, hogy az esztelenül kegyet­len békefeltételekkel szemben messzehallő hangon jelentsük ki elszánt tiltakozásun­kat s a szent korona területének egységé­hez és feloszthatatlanságához való törhe­tetlen ragaszkodásunkat. Nemcsak Egerben, de egész Heves­vármegyében nagy az érdeklődés a Liga­nap iránt. A környékbeli községek lakos­sága tömegesen készül Egerbe, 6 a távo­labbi községek Í6 küldöttségekkel képvi­seltetik magukat, hogy részt,vegyenek a lélekemelő hazafias ünnepségben és jelen­létükkel növeljék a megnyilatkozás súlyát. Kívánatos volna, hogy az egri társaskörök kedvező idő esetén zászlók alatt vonulja* nak fel a Kossuth térre, nemkülönben a tanulóifjúság is, ami a jövő Magyarország tiltakozását, jelentené a békefeltételek ég­bekiáltó igazságtalansága ellen. A központ tekintélyes számú küldött­sége jön Egerbe, hogy lelkesítsen és buz­dítson a haza egységéért való kitartó munkára. Egriek! Mutassuk meg fővárosi ven­dégeinknek, hogy Egert és Hevesmegyét nem kell lelkesedésre tanitani! A magyar vidék magyar népe úgy adjon érzelmei­nek kifejezést, hogy inkább a főváros tanuljon lelkesedni tőlünk. A Területvédő Liga harcosainak akkora táborát mutas­suk be a Liga központi vezetőségének, amely tábor nemcsak feljogosítja, de egyenesen kötelezi a Ligát arra, hogy a harcot olyan eréj lyességgel és elszántsággal folytassa, ami­lyen erélyesség, törhetetlenség és elszánt­ság a győzelem kivívásához nélkülözhe­tetlen. A tüntető nagygyűlést délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban könyörgő is­tentisztelet előzi meg Magyarország terü­leti épségéért Délután 3 órakor pedig a Liga hevesmegyei köre tartja alakuló közgyűlését. Kz okbői a taggyüjtő hölgyek és urak felkéretnek, hogy gyüj tőiveiket azon­nal szolgáltassák be. Az alapitő, rendes és pártoló tagok névsorát lapunk egyik lsgk özelebbi száma fogja közölni. Válaszjegyzékeink hatása London­ban. A legfelsőbb tanács átolvasta a be- uyujtott, testes iratcsomőinkat és elhatá­rozta, hogy néhány különösen fontos kér­dést a saját tanácskozási körében fog el­dönteni, a többit a nagykövetek tanácsára bizza. Huszár miniszterelnök búcsúzik. Hu­szár miniszterelnök megjelent szombaton este a kisgazdapártban és a testvér párt­tól búcsút vett. A kisgazdák lelkesen éltették — a távozó minisztarelnököt. A kisgazdapártból kilépett; Perlaky POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Kérőig dr. R Vörös Kereszt Egylet egri fiókja vasárnap, 29-őn tartotta rendes évi közgyűlését. Az egylet a háború fo­lyamán emlékezetesen áldásos tevékeny­séget fejtett ki, működése azonban a for­radalmak évében teljesen megbénult. Az egylet titkára dr. Tordai Ányos az alábbi jelentésben számolt be a szomorú esz­tendő történetéről éa a jövő feladatairól: Az Ur 1919. évének történetét csak könnybe és vérbe mártott tollal lehet majd valamikor megírni. A vörös veszedelem és a booskoros pusztítás sebei bosszú év­tizedekig — ne adja Isten, hogy százado­kig nyitott sebek maradnak. A mi kis egy­letünk, melynek zászlóján az irgalmasság, részvét és könyörület vörös keresztje ra­gyog: irótollát nem márthatja az elcsüg- gedés könnyébe, a maga saját történetét nem Írhatja meg a bosszuállás piros véré­vel. Mi nem nézhetjük, ki vágta a sebet, és miért használta öldöklő acélját, a mi feladatunk csak az, hogy gyógyítsuk a sebet, letörüljük a fájdalom sajtolta köny- nyeket. De abban a korszakban, mely a közéletben nem ismerte az altruizmust, mely a társadalmi és egyesületi életben terrorral nyomta el az irgalom szavát, mi­dőn kiáltani a szenvedések miatt, de még csak suttogni sem volt szabad, ne csodál­kozzunk, ha ebben a korszakban a mi ir­galomra épített egyesületünk teljes pan­gásban sínylődött. Hálával említjük, hogy megmenteni sikerült, de kis vagyonúnkat gyarapítani nem adatott alkalom. Feladataink teljesí­tésére a módok ős eszközök teljesen hiá­nyoztak : néhány alapszabályszerü adomá­nyozásban merült ki az egyesület minden tevékenysége. De nincs ezen restelni va­lónk, sőt a közös szenvedésekben megacé­lozott büszkeséggel valljuk azt, hogy igy legalább egyesületünk is kivette részét a közös elnyomatásból. Hogy mi teendőnk lesz a lerongyolt, szétdarabolt, koldussá nyomorodott kis Magyarország regenerálásában, ma még nem tudjuk. De azt tudjuk és emelt fővel hangoztatjuk, hogy egyesületünk a munka megindultával a legáldoratosabb készség­gel fogja megállani helyét minden téren, hol reá hivatása feladatokat ró. Jól tud­juk, az elszegényedett állam egymaga nem teljesítheti minden téren mindazt, amit tőle az egyesek a társadalom az újjáépítésben elvárnak. Azért Ígérjük újra, hogy azon egyesületek, intézmények között, melyek­nek a magyarság talpraállitásában mun­kájuk akad, a Vörös Kereszt Egylet egri fiókja mindig az elsők közt fogja teljesí­teni kötelességeit. Adjon a jő Isten hozzá erőt, kitartást ős lelkesedést mindnyá­junknak. Majd tudomásul vette a közgyűlés Palik Frigyes pénztáros jelentését, neki a fölmentvényt megadta, a lelépő választ­mányi tagokat újból megálasztotta, csu­pán a városból eltávozott Okolicsányi Lajos helyét töltötte be Breznay Imrével. Végül Babocsay Sándor elnök indítvá­nyára egyenkint 500 koronát szavazott meg t hadifoglyok hazaszállítására, va Te­rű s a Meve «óljaira I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. HÍREK. Eger, 1920. március 1. Szeméig! hir. Szmrecsányi Lajos dr. érsek, Kriston Endre kanonok, egyházme­gyei irodaigazgatőval Budapestre utazott. Przemgsli emlékünnep. F. hő 21-én, Przemysl vára elestének ötödik évfordu­lója előestélyén a Move III. ügyosztálya a Katholikus Kör nagytermében emlék- ünnepséget rendez. A nemzet mai boron- gős hangulatához nagyon illő emez ün­nepség lesz a Move hevesmegyei főosztá­lyának első nyilvános szereplése, bemu­tatkozója. Az ünnepség programúi ja prze- mysli vonatkozású felolvasásokból, szava­latokból és énekszámokból fog állani. Egyidejűleg (ugyané vasárnap délutánján) a Move más egri társaskörökben is ren­dez przemysli emlékünnepséget, mert Przemysl sorsa és eleste Eger város tár­sadalmának minden, rétegét közelről ér­dekli, hiszen a miskolezi 10. népfelkelő ezred egri zászlóalja szintén a várvédő csapatok között foglalt helyet. A prze- mysii hősök közül mennyien szenvedünk még mindig Szibéria vigasztalan fogoly­táboraiban ! Az ünnepség jövedelme a hadifoglyok hazaszállítását igyekszik elő­segíteni. Magyar délután Kápolnán. Vasár­nap délután Kápolnán a dohánybeváltó helyiségében sikeres ünnepélyt rendeztek a hazafias érzelmek ápolására. Szavala­tok, zene és énekszámok egészítették ki Breznay Imre egri tanár ünnepi beszédét. A szónok szép hasonlatokkal, példákkal, lelkes szavakkal buzdította a szép számú közönséget a haza szeretetére, munkás­ságra. A közönség a jeles szónokot lelke­sen megtapsolta előadásáért. Elismerés illeti a vegyeskar vezetőjét, Blasko Béla kántortanitőt és Misik Ilonka tanítónőt énekéért. A befolyt jövedelmet a nemzeti hadsereg javára és a Vészkiáltás-akoiő ja­vára fordítják. A Magyar Nemzeti Királyság Pártja egri szervezetének alakuló gyűlése ma (kedden) d. u. 4 órakor a városháza nagy­termében lesz megtartva. Arra kérem Eger város hazafias lakosságát, hogy mindazok, akik a nemzeti eszmék diadalra jutásának harcosai, valamint akik hazánk újjáépítésének nagy munkáját tartják úgy hazafiui, mint polgári kötelességüknek, szóval mindenki, aki belépett, vagy óhajt belépni a Magyar Nemzet Királyság párt­jába, a jelzett időben minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Ha­zafias üdvözlettel Koncsek, István. Hírek Tiszafüredről. Örömmel közöl jük, hogy Hevesmegyének tiszántúli réaze sokkal jobb körülmények közt van, mint­sem a kiszivárgott hírek sejteni engedték. A felszabadulás napján egy tojás 50 fillér, egy kilő hús 28 korona volt. Harmadnapra persze már az árak elérték a tiszáninneni árakat. Nagyobb atrocitást a románok nem követtek el. Szakemberek véleménye sze­rint úgy terményekben, mint az állatállo­mányban a Tiszántúl lényegesen jobb helyzetben van, mint mi, sőt kilátásunk van arra, hogy tiszántúli testvéreink kise­gítenek bennünket. A közigazgatás helyé» ram és zavar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom