Egri Népujság - napilap 1920
1920-01-07 / 5. szám
Előfizetési dijak: ggész évre 120 K. — Fél évre 60 K. - Neon ed évre 30 K. — Egy bóra 10 K. * Egy szám ára 40 fillér. m——i—i—(i min mim—í—mii———■— POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. "0F" Január 11-én hadseregnap! ORSZÁG - VILÁG. Az Egri Népújság az Eger és Budapest között fennálló vonalzavarok miatt ma nem kapott telefontudósitást. Miért nem engedelmeskedik Románia az antantnak? New-yorki újság szerint a románokat a francia és az olasz közvélemény bátorítja arra, hogy ujjat húzzanak az antanttal. Elsősorban a két ország érdeke, hogy Románia erős legyen. Franciaország szerint csak egy nagy oláh uralom tudja sakkban tartani Németországot. Itália már most is fél Nagyszerbiától és csak örül annak ha régi szövetségese, a román növekedik hatalmában. Elég legyen már! Magyarország erejét, erkölcsi és gazdasági alapjait a belső villongások és az áldatlan pártpolitikai harcok gyöngítették el. A világháború idején, amikor a magyar vitézség győzelemről-győzelemre vezette a hadsereget, az országháziban a különböző pártok meddő vitatkozások puffanó tüzénél merültek ki és éppen a válságos pillanatokban nem akadt olyan magyar politikus, aki számolna a következményekkel, dacosan fölszegett fővel állott volna az ország élére, hogy az országnak békét és rendet, a véráldozatnak a nyugodtság és nemzeti boldogulás ellenértékét biztosítsa. Akkor hangzott el a magyar parlamentben, hogy ma ne legyenek pártok. Igaz, hogy vóreztünk de egységünk tudatában hatalmasak voltunk. S most, amikor még nem okultunk a múltak szerencsétlenségein, amikor szétforgácsolt erőink zülöttségében tengődünk, elkeseredve tapasztaljuk, hogy a pártok tisztán egyéni törekvéseiket és programúi- jukat, akarják megvalósítani,megfeledkezve arról, hogy ez a fölösleges energia-pazarlás a nemzeti létérdekek vesztesége. Egy a qél: az ország megmentése, eggyé kell Olvadnia minden pártnak. A politikusoknak félre kell tenniök az elvgyűlöletet és egy kézfogásban kell feloldódnia és a vérerekbe szűrődnie an- uak a törekvésnek, amely a nemzeti nyomorúságból ki akarja emelni a magyar fajt. Elég legyen már! Külpolitikánk sikertelensége a belső villongásoknak tudható be. Egyedül állunk, elszigetelve a szomszédos népek fagyos közönye által, akik csak arra várnak, mikor tehetik a kezüket a sorvadó magyar földre. Hiába röpködnek a jelszavak színes főnycsővái, a belső harcokban elomlott országnak már annyi ereje sem lenne, hogy eltakarja arcát, hogy ne kelljen látnia a halálos csapást! Aki nem tudja megérteni a földrengések mormogásában egy ország haldoklását, azt sem érdemli, hogy magyar földön magyar kéz által pusztuljon el Elég legyen már ' (J. J) Képviselőjelölés Hevesen. Vízkereszt napján Hevesen a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja nagy nép- gyülést tartott, melyen a szomszédos községek is képviseltették magukat. A népgyü- lésen nagy lelkesedéssel Dobóczky Dezső földbirtokost kiáltották ki a kerület képviselőjelöltjévé. A gyűlést Dr. Kovács József ordőteleki földbirtokos nyitotta meg avval, hogy a választások ideje közeledik j és a párt jelöltet akar állítani. Dr. Székely István egri jogakadémiai tanár a magyar keresztény nép összetartásáról beszélt, kifejtette, hogy mennyire veszedelmes az a körülmény, hogy a kisgazdák külön szer- vozkednek az összetartás helyett Huszár Károly ős Haller István politikáját kell követnünk, mely egyesíti az összes keresztény osztályokat. A népgyülős éljenzése közepette ajánlotta Dobóczky Dezsőt képviselőjelöltül, ki a hevesi földmivesek népszerű embere. Ezután Dobóczky Dezső mondotta el általános helyeslés között program beszédét. Magyarok és keresztények akarunk lenni a szó igaz értelmében. Királyságot aka- { runk, mely a demokratikus államformán nyugszik. Tiltakozunk az osztályparlament ellen. A magántulajdon szentség, de a birtok maximum megállapítását követeljük. Legyen az adó progresszív, legyen súlyosan megterhelve a hadi nyereség. Gondoskodjon az állam a rokkantak és hadiözvegyekről. A pártprogram gerince a becsületes földbirtokreform, mely a föld- mivességet erősiti, de nem engedi, hogy az állam által kisajátított nagyuradalmak egyházi községi birtokok földje seftelősek révén nem a keresztény magyarság kezébe kerüljön Szabályozzák meg a börzét, állítsanak mezőgazdasági raktárakat, követeljük a tflzbiztositás államosítását, a kisiparosok támogatását, a gyárak sub- venciőinak megszüntetését. Végül igy fejezte be beszédét: »Nem azért vállalom el a képviselőjelöltséget, hogy a hiúságomnak szolgáljak, hisz jól tudják, hogy a múltban nem a nagyravágyás vezetett, a jövőben sem á kapaszkodás fog vezetni, hanem vezet az a hitem, hogy az ország sorsán akkor segítünk, ha mindnyájan a keresztény magyarok táborába seregiünk és félre teszünk minden magánérdeket.. . . .« Kórődi Katona János párttitkár jelentette azután, hogy Haller István és az országos keresztény párt szívesen látja Dobóczky Dezső jelöltségét, akiben volt annyi gerinc, hogy ott hagyja Károlyit, mikor látta, hogy romlásba viszi az országot. Felhívta a választókat osztály- különbség nőikül Dobóczky támogatására ama kivánsággál, hogy úgy szeresse őt a nép, amint ő szereti a keresztény népet és dolgozik javáért. Az elnök szavai és a Himnusz zárták be a jelölő gyűlést. Dobóczky Dezső 39 éves 1917-beß választották meg őt függetlenségi programmal képviselőnek; de Friedrichhel együtt kilépett a pártból midőn látta, hogy Károlyi nem áll meg a kommunizmus felé vezető utón. Heves és vidékének népe szereti és becsüli őt őszinte népsze- retete miatt. (K. K. J. Néhány szó diákjainkhoz. Fiúk, mielőtt az uj szemeszter megkezdődnék, néhány szóm van hozzátok. Nem fogtok neki örülni, mert sértő lesz; nem fogtok neki örülni, mert igazságokat mondok nektek, melyek mindig nagyon fájnak. Herczeg Ferenc azt mondja legújabb színmüvében, hogy a fekete lovas megje lenése mindig veszedelmes. A fekete lovas itt volt már évek óta közöttünk, állandóan ránk vigyorgott s mi pusztultunk, vesztünk. Ez a pusztítás nemcsak az anyagiakban történt, hanem a lelkekben is A fekete lovas okozta kár irtózatos bennetek, magyar ifjúság, kik pedig egyetlen reménységünk volnátok. Hosszú, tervszerű munkával megölte bennetek az idealizmust, megölte az ártatlanságot, a munkakedvet, de leginkább megölte a kitartást, ami az előtt sem sok volt bennetek. Hová lett tiszta, üde érzelemvilágotok, hová lett szerénységetek, hova lett illemtudásotok ? Ma sincs előttetek tekintély, ma azt hirdetik, hogy a nyegleség, a bla- zirtság a feladatok, melyeket mások megcsodálnak bennetek. Nagyon jól tudjátok, hogy soha ország nem volt kótségbeejtőbb helyzetben, mint mi vagyunk most. Ez a haldokló haza hozzátok kiált segítségért. Mi idősebbek szuronnyal próbáltuk megmenteni, de nem sikerült. Nektek kultur munkával kell felemelni a roskadozót. Ehhez a feladathoz azonban munkaszeretetre van szükség, ami annyira hiányzik belőletek. Nem tudjátok átérteni Carlyle szavait: • Az újkor evangéliuma: keresd a munkát ős végezd azt.« Számotokra az ilyen gondolat csak tanári nagyképűsködés, amely a lecke megtanulására, az írásbeli feladat elvégzésére vonatkozik. Nem tudjátok s nem is akarjátok átlátni, hogy a munka nagy kötelesség s nekünk magyaroknak a jelen helyzetben szent kötelesség.« Nemcsak az fáj nekünk, hogy a legszorosabb kötelességeiteket nem végzitek hanem az is hogy nincs bennetek lelkesedés és érdeklődés semmi magasabb, semm tudományos, semmi művészi iránt, sói még a testedzés nemesebb fajtái irár sem. Nem vágyódtok arra hogy a széllé mi munkával járó gyönyöröket élvezzétek Tudományszomj átok kimerült a komoly könyvek befirkálásában, művészi hajlamo tok a rossz versek faragásában, testedző setek a korzózásban. S ha néha felcsillan a lelkesedés egy egy szikrája, az csak szalmaláng, melye a legkisebb ellenftramlat kiolt, megöl Oi
