Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-12 / 5. szám

I. évfolyam őTszám.

Eger 1919. augusztus 12. Kedd.

V

EGRI NÉPÚJSÁG

POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési dijak:

Szerkesztőség: Eger, Líceum.

Egész évre 80 K. - Fél évre 40 K. Egg szám ára 50 fillér

Telefon szám 11.

Negyed évre 20 K. Egg hóra 8 K. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.

Legtijabb hírek,

József főherceg Magyarország kormányzója.

Az uj magyar kormány, az első minisztertanácson az átmeneti időre —a nemzetgyűlési választásokig— elismerte József főherceget Magyarország kormányzójának. aki ily minőségben fogadtad a miniszterektől a hivatali esküt.

— Budapesten egyelőre csak a Budapesti Közlöny jelenik meg s a rendeleteken kivül híreket is ad.

— A párisi ötös tanács utasította a különböző bizottságokat, hogy a magyar békeszerződés vázlatát készítsék el.

— Clemenceau barátságos jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, amelyre József főherceg meleghangon válaszolt.

A miniszterelnöki sajtóhivatal vezetőjévé Szakács Andor szerkesztőt nevezték ki.

— Bőhm Vilmos, volt hadügyi népbiztos, később bécsi követ, az összes titkos akták elégetése után, aug. 6-én éjjel, automobilon elmenekült Bécsből.

— A budapesti polgármester, Bódy Tivadar dr„ és a városi tanács pénteken és szombaton elfoglalta hivatalát.

— Az ukrán nemzeti csapatok sorozatos győzelmeket arattak az orosz bolse- viki seregeken.

— A magyar kormány 1. számú rendeletével hatályon kivül helyezte a Tanácskormány minden rendeletét, amellyel a földbirtokokat köztulajdonba vették s így minden birtokos és bérlő tartozik átvenni gazdaságát s annak vezetéséről és a termelés folytonosságának biztosításáról gondoskodni.

— A minisztertanács kimondotta, hogy a szocializált vállalatokat, gyárakat, üzemeket visszaadja magántulajdonba.

— A blokád megszüntetésével Amerikából már megindult az élelmiszer- szállítás Magyarország felé.

— 800 fővárosi tanár nevében küldöttség jelent meg a miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjénél s teljes készségüket, szolgálataikat ajánlották föl szellemi életünk visszaállításához.

— A »fehér pénz« sorsáról pár nap alatt az egész közönséget kielégítő intézkedés várható.

— A fővárosban lévő idegen missziók 250 mázsa kakaót, 100 mázsa kondenzált tejet, 250 mázsa cukrot és 900 mázsa lisztet bocsátanak a népegészségügyi minisztérium rendelkezésére, a budapesti gyermekek számára. Az élelmiszerek útban vannak Amerikából. — A fővárosi beteg nők es gyermekek részére tegnap 200 métermázsa rizst és tejkonzervet hozatott Budapestre Romanelli ezredes, az olasz misszió parancsnoka.

— Eddig négy ivaggon gyógyszert kaptunk külföldről. Ez óriási segítség a roppant gyógyszerínségben.

— A svájczi munkásszövetség augusztus 8-án befejezte a sztrájkot. Határozatát 153 szóval 28 ellen mondotta ki. — Az angol vasutasok is egyértelműen a sztrájk ellen foglaltak állást.

— A budaj)esti államrendőrség főkapitányává a kormány Mattyasovszky György dr. beliigymin. min. tanácsost, rendőr-főparancsnokká pedig Szellinga György ezredest nevezte ki.

Az egész országban, tehát Dunántúl is teljes nyugalom és rend van. A vörös hadsereg odavonult részének leszerelése szombaton délután befejeződött.

A védekezés nem erőszak, nem elnyomás.

Eger, 1919. aug. 11.

A társadalom alapja a jog, az igazság. Ezeket tenné ingadozóvá az, aki a bosszú, az elnyomás erőszakos eszközeivel akarná kiirtani az ellene elkövetett bűnöket, gonoszságokat. Nagyon rövidlátó, aki azt hiszi, hogy csak ilyen eszközökkel lehet újból fölépíteni és megerősíteni a mi sok furfanggal, lelkiismeretlenséggel össze- döntött állami életünket.

Mi is a jog? Jogász nyelven nem akarjuk magyarázni. Ügy érezzük azonban, hogy benne ét az minden egyszerű lélekben és mindenki eléggé tisztában van vele, mikor azt tartja róla: biztosítéka /létünknek E biztosíték nem elégedhetik meg avval, bog;, élhetünk, hanem az élet legértékesebb tényezőinek : a munkának és szorgalomnak szabad kifejtését őrzi, oltalmazza. És evvel kapcsolatban nem csak számíthat a szorgalomnak, fáradságos munkának gyümölcsére, hanem meg is adja azt. Ez a jog a polgári társadalom alapja. Ez nem ismer osztálykülönbséget, ez nem tűr elnyomást. Egy a követelése : az igazság.

Jogos-e az, * hogy az embernek csak annyit legyen szabad dolgoznia, amennyit parancsolnak, pedig úgy érzi, hogy többre képesíti ereje, tehetsége. Erőszakot szenved mindenki, midőn tehetségének, munkára való képességének legszabadabb kifejtését nem engedik meg. Nem igazságtalanság-e az, mikor valaki többet dolgozik, mint mások és munkája gyümölcsének többletét — ami mások érdekeit nem sérti, — nem adják meg? Igazságos-e az, ha nem szabad arra törekednünk, hogy szorgalmunk kai, munkánkkal gyermekeinknek szerezzünk valamit és nekik jobb jövőt biztosítsunk? Hát vétkezik az a szülő, aki azt akarja, hogy gyermeke több legyen, mint ő 1 ?

És mi történt a kommunizmus erkölcs télén zűrzavarában? A jog, az igazság ellen izgattak, cselekedtek, mikor tagadták a tulajdonjogot, mikor ja tisztességes versenyt kárhoztatták, mikor a köteles szülői gondoskodást meg akarták szüntetni. Egy-két példa ez a nagy értékek irtózatos romhalmazából.

A jó gazda, kinek bora megecetese- i dett, vigyáz arra, hogy többé meg ne I essék vele ez a baj. Mindent elkövet, hogy ; az ecetgombát kiirtsa pincéjéből. A kom I munizmus beteg elvei megrontották, romba