Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-29 / 18. szám

POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési dijak:

I

Szerkesztőség: Eger, Líceum.

Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — j

Egu szám ara 30 fillér.

Telefon szám 11.

Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. —

1

Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.

Legújabb hírek.

Megvan az új kormány.

A régi kormány csaknem teljesen megmaradt. Miniszterelnök és belügymin. Fridrich István iparos. Külügymin. Csákig Imre gróf diplomáciái tisztviselő. Belügyiállamtitkár: Beniezky Ödön volt tisztviselő. Kisgazdákmin. Szabó István (nagyatádi).

Földművelésügyi miniszter: Rubinek Gyula az Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület igazgatója. Ipari munkák minisztere: Oláh Dániel vasmunkás.

A kormány többi tagja a régi.

— A nemzeti alapon álló összes pártok kimondották, hogy teljes egyetértésben vannak a jelenlegi kormánnyal és semmi másirányu kormány alakításában részt nem vesznek.

— A kisgazda-párt tagjai közül, a kormányválság hírére, mintegy négyszázan gyűltek hirtelenében a fővárosba. Természetes, hogy a kisgazdák, — akik legférfiasabban, legkeményebben tartották magukat a proletár-uralom alatt — egyértelműen a mai kormány mellett állanak. Ezt ki is fejtette a 400 tagú küldöttség.

Megmozdult az ország és egyesületek, testületek, szervezetek, falvak, városok, vármegyék egyetemlegesen a Fridrich-kormány 7nellé állanak. Ez azt jelenti, hogy meg nem akadályozható, ellenállhatatlan erővel tör előre a keresztény nemzeti irány. Most már joggal számíthatunk arra, hogy fel tudjuk építeni a becsületes munkának, a hazafias érzésnek Magyarországát.

— A kormány háromtagú küldöttsége Párisba megy, hogy ott lelkiismeretes felvilágosítást adjon a magyar viszonyokról.

— Felelőtlen emberek azt a hirt terjesztik, hogy a postatakarékpénztár által kibocsájtott 5, 10 és 20 koronások értékét felére szállítanák le pár nap múlva. Ebből a hírből egy szó sem igaz és csak azért terjesztik, hogy zavart támasz- szanak.

— A minisztertanács Szakács Andort, a miniszterelnöki sajtóiroda főnökét, min. tanácsossá nevezte ki.

— A kormány Svasties Nándor főszolgabírót Somogy vármegye kormány- biztosává nevezte ki.

— »Magy. Állami Alkalmazottak Orsz. Egyesülete« — az antant-missziókhoz beadott emlékiratában — felhozza azt az érdekes adatot, hogy a háború előtti Magyarországban az ipari munkásság, családtagjaival együtt hat százalékát tette az összes lakosságnak, nem kívánhat tehát döntő szerepet az ország sorsának intézésében.

Á kormányválság.

Eger, 1919. aug. 28.

Mikor e sorokat Írjuk, még semmi i határozott értesülésünk nincs arról, hogy kikből és hogyan alakulna meg az uj kormány. Annyit azonban már most is 1 meg lehet állapítani, hogy az antantot félrevezették, Magyarország népének po- j litikai felfogására nézve.

Arról van szó, hogy a Fridrich-kor- j mány összetétele és iránya nem fejezné ki az ország közhangulatát.

Ez a vélekedés merőben tévedés. Az ország józanul gondolkodó magyar népe tisztában van azzal, hogy az a politika, amelyet eddig ránk erőszakoltak, romlásba vitte az országot. Öngyilkosság lenne tehát a magyar néptől, ha tovább is azon az utón haladna, amelyet a magyarság cégére alatt nemzetközi elveket hirdető sajtó és a saját érdeküket hajszoló politikusok jelöltek ki.

A keresztény jellegű Magyarországot kell újra fölépítenünk, amelyet a kiegyezés óta csaknem teljesen lerombolt a keresztény-ellenes politikai,;Tönkre mentünk, testben-lélekben lerongyolódtunk e félévszázad alatt. . . . Álljanak tehát félre azok, akik ezt előidézték.

Csak szemtelen vigéc képes arra, ' hogy ha kidobják az ajtón, az ablakon jön be. — Ilyen vigéchez hasonló a radikálisok, a progresszivisták, a szociáldemokraták törekvése, akik forradalmukkal tönkretették az országot, — becsapták a népet. És most bukott rendszerükkel újra érvényesülni akarnak. Ha becsületes ember megbukik, félrehúzódik s nem tülekedik ismét az első sorokba.

Az Istenre kérjük a bukott politika embereit, viselkedjenek becsületesen és ne akarjanak még több bajt csinálni!

Budapest és nagy vidék mozdult meg az uj politikai irány mellett, mely különben 890-től—1848-ig fenn tudta tartani az országot.

S erre azt mondják a keresztény-ellenes politizálok : Ez csak Budapest; de hol van az ország 1 Igen ! ? Most »csak« Budapest, de eddig a főváros minden volt. Az csinálta a sajtót, az irodalmat, a politikát. Az csinálta meg a proletár- diktatúrát is, mert a vidékre csak plakátjait küldötte le. Az irányított mindent. Most — mivel nem az ő szájuk ize szerint nyilatkozott — nem számít semmit.

Igen is, számít Budapest és számít a vidék is. Igaza van a miniszterelnöknek, aki a jól értesült Clemenceautól a jobban értesülendő Clemenceau-hoz felebbez. Igaza van, mikor azt mondja :

»Nem a szállodai politikusok döntenek sorsunkról, hanem a magyar nemzet ítélkezik. Én helyemen maradok, mert ezrével jönnek hozzám a táviratok egész országból s ezek szerint árúló volnék, ha cserben hagynám azt az irányt, amelyben elindultam. Mi nem alkuszunk, hanem kitartunk. Úgy is választások lesznek s akkor megmutathatja minden politikus, mily nagy tömegek állnak a háta mögött. Be fogom bizonyítani, hogy Magyar- ország mi mellettünk áll.*

Nekünk is ez a hitünk, ez a szent meggyőződésünk.

A keresztény szocialista szakszervezetek újból megkezdték működésüket.

A négy hónap irtózatos és minden emberi képzeletet felülmúló elnyomása, meiyet kommunizmusnak neveztek, ha borzalmas pusztulásnál egyebet nem is,