Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-26 / 15. szám

POLITIKAI

NAPILAP.

Előfizetési dijak:

Szerkesztőség: Eger, Líceum.

Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. —

Egy szám ára 30 fillér.

Telefon szám 11.

Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. —

Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.

Legujabb hírek.

— József főherceg kormányzó tegnap lemondott s ugyancsak elhatározta a Fridrich-kormány is, hogy visszalép. Az ügyeket csak addig vezeti, amig — pár nap alatt — megalakul az új, koalíciós kormány..

— Az új kormányban minden párt politikusai helyet kapnának s a szociáildemokratáknak is jutna két miniszteri tárca és egy államtitkári állás.

József főherceg kiáltványban tudatja a nemzettel, hogy visszavonul s elhatározását avval okolja meg: » . . . Személyem ne legyen akadálya annak, hogy barátainkká legyenek azok, akik eddig ellenségeink voltak.«

József főherceg tegnap már letette kormányzói tisztét és elbúcsúzott a kormány tagjaitól.

— A kormányválság s a kormányzó lemondásának előzménye az, hogy a szövetséges és társult hatalmak legfőbb tanácsa nevében Clemenceau terjedelmes jegyzéket nyujtatott át a kormányzónak és közölt a miniszterelnökkel.

E szerint: . . . Erős bennük a vágy, hogy a magyar néppel tartós békét kössenek. Nem hihetik azonban, hogy az lehető legyen addig, amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, mert ez nem a nép akaratából létesült. — A béke megkötése sürgős, mert különben az antant nem részesítheti Magyarországot abban a gazdasági segítségben, amelyre pedig oly nagy szüksége van ... Az európai béke érdekében kénytelenek a szövets. és társult hatalmak ragaszkodni ahhoz, hogy . . . olyan kormány appelláljon a néphez, amelyben valamennyi párt képviselve van. — A szövetséges és társ. hatalmak hajlandók, hogy minden olyan kormánnyal tárgyalásokba bocsátkozzanak, amely ily módon választott nemzetgyűlés bizalmát birja.

— Budapest és Baja között — mint Belgrádból jelentik — tegnap rendszeres hajójárat indult meg.

— A Német-Ausztriával kötendő béke ügyét ismét felfüggesztették addig, míg a pénzügyi rendelkezések átvizsgálása tart. mert a kártalanítási összeget elosztják a volt monarchia összes államai között.

— Fehér Gyula nyug. ezredes, aki hosszabb ideig szolgált Egerben is a cs. és kir. 60. gyalogezredben és innét nősült, terjedelmes vádiratot szerkesztett Szamuelli és a Lenin-fiúk ellen. Ebből holnap közlünk részleteket.

Valóban lehetetlen, hogy két ember mindenben hasonmása legyen egymásnak. Az meglehet, hogy arcra, a haj színére, termetre, magasságra hasonlítanak, de az már képtelenség, hogy egyenlők is legyenek.

Ha mégis föltételezzük, hogy testben megtörténhetnék az ilyen bámulatos azonosság, még mindig hátra van a fontosabb, a lélek. Itt már azután meg kell állnunk! Ha külsőre hasonlít is, vagy éppen megegyezik is két ember, mindenesetre más az észbeli tehetsége, más a gondolkozása, nem egyenlő az akaratereje, különbözik a munkára való készsége. Hát még milyen mások a hajlamai, vágyai, kívánságai, kedvtelései, szórakozásai! . . .

És amennyire különbözik e két ember lelki világa, annyira más az élete is.

Az egyenlőség.

Eger, 1919. aug. 25.

A kommunizmus legfőbb alapelve az egyenlőség: aki embernek született, annak egyenlően van joga mindenhez, viszont egyenlően kell viselnie a terheket, a felelősséget is.

Ez igen szép alapigazságnak és gondolatban, de az életben nem valósítható meg.

A közmondás azt tartja, hogy az ujjunk se egyforma; a természettudósok j azt vallják, hogy nincs a világon két falevél, amely minden tekintetben egyenlő volna. Hát az emberről hogyan lehetne föltételezni, hogy teljesen egyenlő lehessen ? 1

Egyik munkás, a másik henyélő; ez szór galmas, amaz rest; Ferenc takarékos János pazarló. Van, aki kevéssel beéri, s van, aki mindig elégedetlen; ez többet érdemel, a másik kevesebbet. Egyik jó, másik rossz. És így tovább. Minél több vonatkozásban figyeljük meg a hasonlónak vélt embereket, annál nagyobb, annál feltűnőbb a különbség. Ezeket a különbségeket nem lehet eltüntetni, sem pedig egyenlő mértékkel mérni. Mesebeszéd tehát az, hogy minden ember egyenlő munkát végez s így egyenlő megélhetést is érdemel. Minden ember más, tehát mindenkit máskép kell bírálni, máskép kell megítélni és más módon kell jutalmazni is.

Ezt a végtelen nagy különbséget soha nem, tudja eltüntetni semmiféle államrendszer, mert képtelenség az, hogy egyenlősítsük azokat, akiket az Isten nem egyenlőknek teremtett. Ha mégis meg akarná tenni valamely hatalom: belepusztulna az eynberiség.

Prolcrusztesz, a régi görögök képzeletvilágának ez az ismert alakja, minden utast elfogott és egy ágyba fektetett. Azonban sohasem talált olyan embert, akinek magassága éppen olyan lett volna, mint amilyen hosszú volt az ágy. Erre a kisebb embereket annyira nyujtatta, a magasabbakból pedig annyit vágott le, hogy beleillettek az ágyába. Igaz, hogy azután mindegyik bele is halt ebbe a műtétbe.

Tudja Isten, hogy van, de mikor a kommunizmusnak minden áron való egyenlősítéséről gondolkozom, mindig a Pro- krusztesz ágya jut eszembe. És nem tudom, hogy sejtelemszerűen nem a kom- munisztikus rendszerre gondoltak-e a görögök, mikor ezt a mesét csinálták.

Bizony-bizony, ha sokáig tartott volna a kommunizmus, úgy jártunk volna, mint a Prokrusztesz ágyába fektetett emberek: belepusztultunk volna az egyenlősítés nagy törekvésébe.

Áz „akaszíóvonaí“ élete.

Most, hogy a rémuralom hősei rendőrkézen vannak, kiderült, hogy a népbiztosok tejben-vajban, minden jóban fürödtek. Ettek-ittak, mialatt a proletárok tízezrei a legnagyobb nyomorban sínylődtek és szegénységüket nem tudták eltakarni a hamis fehérpénzzel.

Szamuelli Tibor népbiztos elvíárs ma-