Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-24 / 14. szám

POLITIKAI NAPILAP. ElőSzetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negged évre 20 K. — ' Egg hóra 8 K. — ■MM ..................................... ...-———a—«.­E gg szám ára 30 fillér. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Telefon szám 11. Kiadókivatal: Líceumi nyomda. Légiijabb hírek. — Parisból jelentik : az a hir terjedt el, hogy a csehek és délszlávok uta­sítást kaptak az antanttól, hogy magyarországi előnyomulásukat azonnal szüntessék be. — A legfőbb tanács tegnap foglalkozott először a Magyarországgal kötendő békeszerződés föltételeivel. Hírlik, hogy Magyarországnak 15 ezer főnyi hadsereget szándékoznak engedélyezni. — Lenin-fiúk kihallgatása folyik. Cserny, a vezér, azt vallja, hogy márc. 18-án parancsot kapott Kun Bélától: ölje meg Kunfi Zsigmondot. Kunfit ak­kor nem találták, a proletár-diktatúra kikiáltása után pedig Kun Béla visszavonta a parancsot. — Szent István ereklye-maradványa, a »Szent Jobb«, állítólag eltűnt volna a proletár-diktatúra alatt. Budapesti távirat-jelentésünk ezt megcáfolja. — A Magyarországi helyzet megváltozása és határzár okainak megszüntetése következtében megtették a rendelkezéseket, hogy a telefon-, távirati és vasúti összeköttetést Jugoszlávia és Magyarország között mielőbb helyreállítsák. — A Fridrich-kormány lemondásáról szóló híreknek nincs semmi alapjuk. Mai kormányunk addig marad helyén, inig a választásokat meg nem ejtik. Akkor félreáll és jön az alkotmányos többségi kormány, melylyei az antant tárgyal. Szep­tember 20. után visszavonul József főherceg is. — Ábrahám Dezső, a szegedi kormány volt elnöke, a függetlenségi párt választmányi ülésén beszámolt kormánya megalakulásáról és működéséről: A szegedi kormány utján értesültek az összes antant-államok és a párisi legfőbb tanács arról, hogy a Peidl-kormány tulajdonkép folytatása a Kun-kormánynak. — A szegedi kormány feloszlott s hazafias tevékenységgel óhajtja támogatni a Fridrich-alakulást. A függetlenségi párt választmánya tetszéssel fogadta az előterjesztést és a szegedi kormánynak köszönetét szavazott. — A fehér-terrorról elterjedt rémes hírek — mint a miniszterelnök kijelenti — hazugságok. Mindössze annyi a tény, hogy a Dunán-tul egyes helyein a nép- Ítélet maga végzett a rémuralom egy-két cégeres emberével. A szomorú átmeneten már túl vagyunk. — Szemere Miklós meghalt. Tegnap temették el Bécsben. — Bebizonyosodott, hogy Lemberkovics százados, aki a júniusi ellenforra­dalomban részt vett, nem az éjjeli harcokban esett el. A terroristák gyilkolták meg. Magántulaj (Ion. — Irta Babocsag Sándor. — A magánvagyon tulajdonjogát a jog iránt legcsekélyebb érzékkel bíró ember is elismeri. Ez a jog az embernek egé­szen természetes, mondhatnánk vele szüle­tett joga. De ezt a jogot szentségnek, érinthet- len valaminek még sem lehet tekinteni. Ha a közérdek, a magasabb szempontok úgy kívánják, ezt a jogot igenis lehet korlátozni. Megdőlt a római jog érinthet- lenségi tana. Már a fel világosodott korábbi idők is elismerték a korlátozás jogát. A sok kö­zűi csak egy kiemelkedő, mintegy ellen­jogot említünk : a kisajátítás jogát. De hogy a magántulajdon megszűnjék, ez a gondolat az emberi alaptermészettel ellenkezik; mert akkor miért lenne kü­lönbség a dologtalan, renyhe, pazarló, — másrészről a munkás, szorgalmas és taka­rékos ember között. Így fogta fel ezt a kérdést — helye­sen következtetve — nálunk még a kom­munizmus is keletkezése után egy-két hét múlva, amikor is nyíltan beismerte és siránkozott, hogy az egyenlő munka­bérrel díjazott munkának nagyon silány az eredménye és kijelentette, hogy a több, és jobb munkát jobban meg kell fizetni. Mivel az, egyenlő díjazás miatt alat­tuk a társadalom összeomlófélbe jutott, még azt is elismerték, hogy naponkint nyolc óránál szabad többet dol­gozni, sőt helyes. De még a darabszámra való akkordmunkát is helyeselték, sőt dicsérték.' Pedig ezt a két tételt: a nyolc órán túl tartó — és akkordmunkát meg a ma­gánvagyont elismerő régi szocialisták is a legnagyobb hévvel ostromolták azokból az okokból; hogy ilyképen egyrészről min­denkinek jusson a munkából, más rész­ről a munkások kiméltessenek, igazabban : bőségesen szórakozhassanak. De ez a felfogás ellenkezik a kom­munizmusnak azzal a törekvésével, hogy minél nagyobb legyen a munkaeredmény; mert vagy a 7nmika korlátlansága, vagy a munkaeredmény csekélysége. Harmadik eset nem lehetséges. A francia recept az 1871-diki öt milliárdos német hadi sarc törlesztésére ez volt: Naponkint egy órával többet dol­gozni és egy frankkal kevesebbet költeni. Készek is voltak az öt milliárddal rövi­desen. Mi is azt tartjuk, hogy a munka min­denkinek szoros kötelessége; mert még közel állunk Rousseaunak ahoz a kemény, sőt durva kijelentéséhez is, hogy a munka mindenkinek elengedhetetlen kötelessége, mert aki nem dolgozik, az gazember. Van egy francia mondás! repos aill- eurs, nyugalom (munkátlanság) csak a túl­világon legyen. Ez helyes. De némelyek szeretik ezt a tételt egy betűvel módosítani: repos aieuls, nyuga­lom (munkátlanság) csak a nagyapáké. Ezt a tételt már helyesnek el nem ismerjük. A nagyapáknak is dolgozni kell, ha ké­pesek a munkára. Magunkról tudjuk, hogy a szépapa is dolgozhat és dolgozik is; mert helyes az a megállapítás, hogy nem végzetes baj az, ha öregszünk, csak a szellem maradjon ifjú. Aki dolgozni tud, mindig ifjú marad. Baross Gábornak, a legszorgalmasabb miniszternek, szemére hányták, hogy még vasárnap is dolgozik. Eleget pihentem én akkor (1848-ban, mint pólyás gyermek a bölcsőben) feleli, amikor az egész ország lázasan dolgozott. Különben semmivel sem dicsőíthetjük az Istent jobban, mint a munkával. Jókai is jól mondja: a munka nem Isten átka. Hanem szerintünk: Isten áldása. Van egy kedélyes mondás is, mely szerint, aki a munkát és a krumplit sze­reti, annak sok jó napja lehet az életben. A krumpli alatt a szerény táplálkozást érti, szemben a szocialista-kommunista elvekkel, melyek épen úgy, mint a nagy urak, a dús táplálkozást hirdetik. Pedig helyes az az egészségi szabály, hogy a kevésbbé vagyonosoknak, a táplálkozás mérsékelt volta miatt, sokkal kevesebb bajuk van. mint a gazdagoknak a táplálkozás bősége miatt. Ezt a jóc-gészséget a mostani szűk

Next

/
Oldalképek
Tartalom