Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-19 / 10. szám

'• XXVI. évfolyam 10. szám.

Eger 1919. augusztus 19. Kedd.

9 9

POLITIKAI NA PI LA P.

Előfizetési dijak:

Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. Negyed évre 20 K. — Egg hóra 8 K.

Egtj szám ára 30 fillér.

Szerkesztőség: Eger, Líceum.

Telefon szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.

Legújabb hírek.

— Hivatalosan, és legerélyesebben megcáfolják azt a hírt, mint ha József főherceg kormányzó összeköttetést tartana fenn IV. Károly volt magyar királyival, aki jogot tartana mag^r trónra. A hirt valószinűen a bukott tanács-rendszer érdekében koholták.

— Az uj rend megszilárdulása s a tanácskormány megszüntetése Oroszországban bevégzettnek tekinthető.

— XIV. Benedek pápa békejavaslata — mint fehér könyv — megjelent.-- A »Matin« párisi jelentése szerint, Amerika a békeszerződések mielőbbi

megkötése mellett újból állást foglalt.

— A csehek Komáromnál is előnyomultak s megszállották mindkét hidfőt. A románok kivonulása után Salgótarján is kezükre jutott, valamint Drégely- palánk és Szob is.

— A románok a Dunántúl erélyesen folytatják előnyomulásukat. Székes- fehérváron át Veszprém előtt állanak. Esztergom és Tata kezükön vannak és Komárom felé menetelnek.

— A Jugoszlávok előnyomulásukat nem folytatják.

— Angol monitorok érkeztek tegnap reggel Budapestre dél felől.

— A kormány elrendelte a magán-, vagy köztulajdonból elhurcolt műtárgyak visszaadását.

— «Magyar Dók Szövetsége» címmel kétszáz író és újságíró egyesületet alakított Budapesten. Céljuk, hogy a magyar irodalmat és sajtót erkölcsi tekintetben újjáalakítsák. Díszelnökei: Ambrus Zoltán, Ábrányi Emil, Gárdonyi Géza, Herezeg Ferenc, Hoitsy Pál, Kozma Andor, Prohászka Ottokár, Rákosi Jenő és Szabolcska Mihály. Ügyvezető elnöke Szabó Dezső. — E nevek maguk is kezességei e szövetkezés nagyszerű irányának és színvonalának.

— Újabban a következő volt népbiztosokat vette őrizetbe a budapesti államügyészség: Haubrich József hadügyi, Ágoston Péter külügyi, Nyisztov György földm. népbiztost, Szabados Sándort, a Szell. Term. Orsz. Tanácsának és Vincze Sándort a fővárosi direktóriumnak vezetőjét. Letartóztattták még Fáber Oszkárt, a vallásügyi likvidáló hivatal —, Szarnék Mórt, a fahivatal, Somló Dezsőt, a lakáshívatal vezetőjét, végűi László Jenő fővárosi ügyvédet, ki a forradalmi törvényszékek kormány- biztosa volt. Szökés közben fogták el Vajda Zoltánt, a vörösőrség orsz. főparancsnokát is, aki hosszabb ideig volt Egerben a 12. honv. pótzászlóalj parancsnokságának segédtisztje.

— A budapesti rendőrség létszámát 600'ról 6000-re emelték.

— Bozsik Pál dr. gyöngyösi plébános, akit még a tavasszal vittek el, haza érkezett és a híveknek nagy örömére átvette plébániájának vezetését.

A „Lenin-iiiik,“

ii.

A budapesti Nyomozó Osztály »működése« szörnyűséges volt. Eleinte, mint irtuk, éjjelenkint a Dunába hordták a halálra kínzottak hulláját. Később vagy nem értek rá, vagy restek voltak hozzá, tehát a Battyányi-palota és Országház pincéjében dobálták halomra. A hullák kihordását csak gáz-védőálarccal tudják végezni.

Rettenetes csak elgondolni is, mit állhatták ki azok a szerencsétlenek, akik a »Lenin-fiuk« kezébe kerültek. De hogy milyen eszközökkel dolgoztak, kitűnik az alábbiakból. A rendőrség fényképfelvételeket készített a hullákról. Lapunk egy olvasójának volt alkalma látni egy pár ilyen fényképet. Az egyik ilyen hullának két karja és két lába hiányzik. Levágták, vagy lefürészelték. A másik hullának koponyájából két nagy szög áll ki. Ez a szerencsétlen bizonyára könnyebben halt meg, mint a harmadik, akit a szó teljes értelmében nyársra húzva ábrázol a fotográfia- Egész hosszában nyárson van s a nyárs egyik vége a fején jött ki. Föl kell tételeznünk, hogy ez áldozatoknak át kellett szenvedniük e hajmeresztő kínokat.

De térjünk át a terroristák vidéki szereplésére.

A Lenin-fiúk mozgőcsoportja volt a nagyobb erő. A huszonnyolc hóhér Sza- muellyvel és Csernyivel folyton úton volt,

hol ezt, hol amazt a falut támadták meg. Trént és tüzérséget is vittek magukkal. Elutazásuk az illető falu munkástanácsának sugalmazására történt. A falut rendesen hajnaltájban támadták meg. Éjnek idején lövőárkot vontak a falu köré és a tüzérség munkába lépett. Amikor a tűzhatás már eredményesnek látszott, a gyalogság bevonúlt a faluba, elhelyezkedett a szabad. térségen és utat csinált Szamuelly Tibornak és a hóhéroknak. A munkás- tanács tagjai kész lisztét adtak át Szamu- ellynek mire elkezdődött a gyilkolás. A lajstomba vett embereket a fővezér elé hurcolták, aki kímélet nélkül »gajdeszbe« küldte őket. Khon-Kerekes és társai bámulatos ügyességgel végezték dolgukat. Férjet a feleség, fiút az apa, apát a gyermeke szemeláttára köttetett fel Szamuelly a legelső fára. A családtagoknak végig kellett nézni a kivégzést. Ha valami nagy bűnös állott Szamuelly előtt, Kerekes-Khon kiszúrta a félszemét és arra kényszerítette, hogy félszemével nézze végig társai akasztását, míg utoljára rá nem kerül a sor. Néha kedélyes vicceket engedtek meg maguknak a hóhérok és az áldozat torkába nyúltak. Az egyik hóhérnak az volt a fogása, hogy kitépte a szerencsétlen ember beleit.

Ez volt a tanácsköztársaság alkotmányának legsarkalatosabb biztosítéka.

A Fabik-csoport Nagykanizsán alakult meg. A csoport hasonló szellemben működött, mint a két előző és Szamuelly nem egyszer jelentette ki, hogy Fabik olyan jól csinálja a dolgot, mintha ő saját maga végezte volna. Ez a csoport a Balaton környékén Zala-, Vas-, Fehér- és Tolnavármegyékben garázdálkodott. Néha, amikor nem látszottak elég erőseknek, Budapestről kértek segítséget. Amikor Korvin Sopronban járt, ők is csatlakoztak hozzá és versenyeztek a kegyetlenségben a pestiekkel. A dunántúli főúri kastélyokból elhordták mindent, megsarcolták Szamuelly példájára a községeket. A pénz nagy részét maguknak tartották meg, a többit elküldötték Pestre. A kirabolt kastélyok műkincseiből sokat juttattak a népbiztosoknak. így megállapítást nyert, hogy Kun Béla címére is küldöttek csomagokat, melyekben nagy értékek voltak.

A terrorfiúk működését a budapesti államrendőrség detektivjei természetesen szemmel kisérték. Megállapították előéletüket és kiderült, hogy kilencven százalékuk büntetett előéletű. Julius végén a kormányzótanács elhatározta, hogy feloszlatja ők*t. Fel kellett oszlatnia, mert