Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-08-07 / 1. szám (Egri Népújság)
POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési dijak: ligész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — ‘legged évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — fás Egy szám ára 30 fillér. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Telefon szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda, Beköszöntő. 'é t Egei', 1919. aug. 6-án. Romokon állunk, kétségbeejtően szomorú romokon; Magyarország romjain. A négy és féléves háború meggyöngí- t-tte az ezeréves magyar állam épületét. \ *mcsak vakolata hullott le, hanem ösz- .s/.rcpedeztek falai és bolthajtásai, meginogtak Tartó oszlopai is. Amit azután még meghagyott a pusztító háború, azt még jobban meggyöngítette a gyarló Károlyi-Kormány tehetetlensége. Ez a kormán)’ első lépésétől kezdve önmagát is, a nemzetet is a társadalmi háború zavarába merítette és napról-napra jobban recsegtek, inogtak a magyar nemzeti állam épületének eresztékei. TnrZrfpk ők inp-oL szabadságot iól étet., haladást, emberiséget és nemzeti föllendülést. Ezek azonban nemhogy teljesültek volna, hanem helyettük mindennek az ellenkezője jött. Es a márciusi forradalom megtámadta a fundamentumot is: a vallásosságot és hazafiasságot. Így omlott össze az épület, melynek szomorú romjai mellett könnyezve áll minden jóérzést! magyar ember. Hiszen köz- gazdasági életünk valósággal haldoklik, pénzügyi tekintetben úgy állunk, hogy ennél rosszabbul már nem is állhatnánk. Iparunk, kereskedelmünk végkép tönkrement ; a szocializált üzemek óriási ráfizetéssel dolgoznak éppen úgy mint a gazdaságok is. Hitelünk sem itthon, sem a külföldön nincs; pénzünk értéktelen papiros. Irodalmunk, művészetünk, tudományos életünk pang és semmit nem termel. Közéletünk megromlott, ifjúságunk elziil- lött .... Folytassuk-e tovább ? Minek? A szomorú kép így is teljes. Amit pedig ily röviden meg nem rajzolhattunk, azt mindenkinek szomorú tapasztalatai egészíthetik ki. A szomorú, leverő romok mellett azonban nem állhatunk összetett kézzel, hanem serény munkához kell látnia édes mindnyájunknak és dolgoznia lankadatlanul a romok eltakarításán. Ha azután a romokat eltakarítottuk, az alkalmas részek fölhasználásával meg kell kezdenünk az új építkezést. Ezt akarja szolgálni az Egri Népújság, mely valamikor egy negyedszázadon át — 1869-től, 1893-ig — volt hűséges és megbízható, tanácsadója, olvasóinak. Édes jó magyar népünk, hallgass reánk, járj azon a helyes utón, amelyet mutatunk neked, mert mi becsületes szándékkal akarunk dolgozni és csak jót akarunk. Világosan, érthető módon fogunk beszélni mindenkihez. Szelíden, szeretettel, amíg csak lehet; erős — azonban sohasem erőszakos hangon — ha kell, de sohasem durván, sohasem sértően. Az Egri Népújság a jog és igazság bajnoka lesz s törhetetlen buzgalommal fogja azokat szolgálni az utca és az otthonok lármája és izgatásai ellen is. És erre most nagy szükség van. A századokon át uralkodó államesz- romba döntötte a forradalom. Mindenki azt várta, hogy a születés és erőszak joga nem állhat fenn többé s hogy ezek helyett az ember joga, az emberiesség által parancsolt és követelt jog, a jogegyenlőség, a szabadság, az emberszeretet veszi át birodalmát s az irányítja a hatalom gyakorlását. Minél demokratikusabb ugyanis az állam, annál inkább kötelessége az embert becsülnie s elismernie, hogy az embernek elidegenithetlen, veleszületett jogai vannak, melyeket az államnak nem szabad megtámadnia, hanem biztosítani j köteles. Ilyen jog — irta valamikor Da- j nielik — a lelkiismereti szabadság; ilyen a nevelés és oktatás joga; ilyen a tulajdon és tűzhely szentsége, melyek megoltalmazásáért és biztosításáért van az állam és ezekért tartják fenn a polgárok az államot. És ilyennek akarjuk mi az államot. Legyen az állam védője, támogatója minden nemes, minden becsületes törekvésnek. Védje az igazat és büntesse a gonoszt. Ne csak szóval hirdesse, hanem gyakorolja is a szeretetet. Adjon jogot mindenkinek, akit az megillet és vonja el mindenkitől, aki azt nem érdemli. Legfő- képen pedig zárja ki szervezetéből a gyűlöletet, mert az sohasem lehet alapja a szilárd állami berendezkedésnek. Éppen ezért sohasem hirdetünk e lap hasábjain gyűlöletet és bosszút, legfeljebb igazságos ítéletet kívánunk és követelünk. Nem erőszakkal akarunk hódítani, nem a megfélemlítéssel dolgozni, hanem azt akarjuk, hogy meggyőzéssel nyerjük meg a lelkeket, bátorítsuk az ingadozókat, szilárdítsuk a bátrakat. Azt akarjuk, hogy mindenki meggyőződésből alapozza jövendő országunkat a vallásosságra és hazafias érzületre. Azt akarjuk, hogy amit az idő, a kor és az emberies érzés követelnek a szociális élet terén, az mind megvalósuljon a keresztény szeretet Krisztusi szellemében Azt akarjuk, hogy mindnyájan egyel legyünk az építés nagy munkájában s éppen ezért a nemzetköziséget, az inter- nationalizmust, nem istápolhatjuk a haza rovására, hanem csak az általános emberszeretet határáig. ... De nem beszélünk tovább, haiiói dolgozunk. Tettekkel akarjuk igazoln munkára való készségünket s tanukéi hívjuk fel minden olvasónkat, hogy ily< elvek szerint akarunk munkálkodni Magyarország fölépítésénél. . . . Most romokon állunk, kétség ejtően szomorú romokon, amelyeknek Le lyén azonban lassanként megalapozódil és felépül az uj Magyarország. Es ebben az építő munkában segíts meg úgy minket, mint édes mindnyájun a magyarok Istene. HÍREK. Ä közrend és nyugalom bi' tositasa a legjobb utón halad. A e célra szolgáló karhatalmi esopon szervezésének eredménye eddigelé mintegy 40 tiszt és 250 ember. Valameny- nyi megbízható volt csendőr, határrendőr, volt városi rendőr és pénzügy őr. Az állomásparancsnokságot a fo mán királyi hadsereg részéről Dragt mirescu őrnagy vezeti, részünkről Csernoch alezredes képviseli, a karhatalmi csoport vezetője pedig Soltész Imre volt csendőrőrnagy. A karhatalmi csoportba még mindig jelentkeznek a volt tényleges és tart tisztek Kossuth Kálmán csendőrszázadosnál, a városház rendőrségi hivatalában. Ugyancsak a városházán kell jelentkezniük a továbbszolgáló altiszteknek is, mint lapunk más helyén közölt ff hívásban olvasható. Az Osztrák-Maggar bank mint táv ratilag értesülünk, mii Ködösét Budapest újból megkezdte.
