Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-07-20 / 6. szám

2

A vörös őrséj átszervezése,

Amikor a proletárdiktatúrát kikiáltották, a különféle karhatalmi alakulatok megszűntek s az ország területén a belső rend biztosítását az egységes Vörös őrség vette át. Az ország rendjének megbontói a bűncselekmények elkövetői elleni eljárás legnagyobbrészt a vörös őrség hatáskörébe tartozik, amely több kerületi parancsnokságra van osztva s ez a proletáruralom biztosítéka julius elsejével tökéletes intézménnyé alakult.

A hatodik rózsahegyi vörös- őrkerület jelenleg még Egerben (Törvényszék) székel s a kerület parancsnokságát a vörös őrség főparancsnokságának jóváhagyása mellett Molnár Dániel elvtárs a kerület volt politikai megbízottja vette át. A kerületi parancsnokság megye, járási, városi és rajparancsnokságokra tagozódik és Molnár Dániel elvtársnak első teendője volt, hogy a belügyi népbiztosságnak erre vonatkozólag kiadott rendeletére a fent említett parancsnokságokat mielőbb megszervezze és a parancsnoksági tisztséget öntudatosproletár munkásokra bízza, akik azután hatáskörüket megbízhatóságuk folytán közmegelégedésre betöltsék. Ezen célokat tartva szem előtt a Hevesmegye vörös őrségei felett Hen- csey Béla vette át a parancsnokságot, mig a városi parancsnoki tisztségét Dékány Márton tölti be, az egri járás parancsnoki munkakört Hatala Mihály látja el.

A kerületi parancsnokság hatásköre a kerületébe sorolt megyékre, a megyei parancsnokság csak a megyei, a városi parancsnokság pedig a városi területekre terjed ki. Ilyen különböző hatáskörrel biró parancsnokságok a területükön elkövetett bűncselekmények elkövetői ellen azonnal megindítják az eljárást, amelyről jelentést tesznek a kerülethez, ahol a beérkező jelentéseket felülvizsgálják és ha az ügyben nyomozást kell indítani, azt a karhatalmi osztály azonnal nyomozás alá veszi s szakértő nyomozót küld ki. A vádbiztos minden ügyben már a nyomozás folyamán képviseli a forradalmi törvényszéket és dönt a nyomozás folytatásának vagy megszüntetésének kérdésében. A bűncselekmények tettesei nyomozás után azonnal a forradalmi törvényszék elé kerülnek.

Az Egerben vagy a még vidéken lakó elvtársak is, ha följelentést akarnak tenni valamely ügyben, közvetlen a városparancsnoksághoz (városháza földszint, volt főkapitányi hivatal) forduljanak, ahol úgy a feljelentéseket, mint a szóban, vagy írásban megtett panaszokat sürgősen elintézik.

Tanuljatok.

Ha azt akarjátok, hogy minden szép és jó a tietek legyen, akkor tanuljatok. Csak a tanulás vihet el benneteket a szép, kellemes, jó élet felé.

EGRI MUNKÁS

i Csak az ismeretek mutatják meg, hogy mennyi szépség van í a világon, olyan, amelyről nem is tudtatok. Ismerjétek meg eze- j két is. Aki tanul, az szebben és i jobban él. A ki a tudást elveszi I tőletek, az az élettől rabol meg benneteket. Ne higyjétek, hogy a tudatlan ember csatát nyerhet. Soha! Az igazi küzdelem nem a csatamezőkön folyik le, hanem csendes napokon, a műhelyekben, iskolákban, mezőn, földeken. Itt mutatjuk be munkában a tudásunkat, erőnket. Aki többet mutat, többet termel, az a győző, az az erős. Ha ti tudtok többet, ti lesztek a győzők és erősek. Ha kevesebbet tudtok, legyőzőitek és gyöngék lesztek.

Tanuljatok! Menjetek el a szak- szervezetekbe, a pártirodába, a titkárhoz, kérjetek jelentkező lapot, töltsétek ki és jelentkezzetek a tanfolyamokra.

Tanulhattok írást, olvasást, fogalmazást, számtant, földrajzot, nyelveket, tanulhattok a gépekről, többtermelésről és mindenről a mit a tudás azért hozott életre, hogy mindenkié legyen. Tanulj átok, hogy erősek legyetek!

A felnőttoktató vezetősége.

Visszhang.

Vasárnap Párisban győzelmi torát ülte a nemzetközi reakció.

A győztes entente - országok nemzetiszinű, tarka lobogóival földiszitett, bársony-drapériás tribünökön ott voltak ők együtt mind a nemzetközi kapitalizmus régi tipikus alakjai: a csillogó egyenruhás generálisok, a sok rendjellel fölékesitett államférfiak, miniszterek, diplomaták, a hadikölcsönökön megmilliomoso- dott előkelő bankárok, gazdag hadiszállító kereskedők, kijáró fiskálisok, káprázatosán elegáns félvilági nők. S a tribünök alatt a hosszú párisi utakon elvonultak a felvirágozott zászlóaljak.

A francia burzsoázia a vele szövetséges államok telhetetlen kapitalistáival együtt örömünnepet rendezett. A diadaltól részegen, a kielégített bosszútól meg- ittasodva tomboltak és mámorosán ujjongtak. Eszükbe sem jutott arra gondolni, hogy amig őket ragyogás, tündöklő pompa veszi körül, ezalatt szerte a föld kerekén a dolgozók milliói kimondhatatlan kínokban vergődnek. Nekik nem volt elég, hogy a robotban elcsigázott munkásokat mezítelen, sajgó lábakkal végigjárassák a háborús pokol izzó ösvényeit. Most még tetejébe az öntudatra ébredt tömegeket elzárják, s a legborzalmasabb éhenpusztulásra ítélik. Nincsen az ő bestiális lelkűkben az emberi érzésnek egyetlen szemer- kéje sem. Nem ismernek kíméletet tehetetlen gyermekek, elaggott férfiak, védtelen asszonyok iránt, nem ismernek irgalmat senkivel szemben, ők csak az összerabolt kincseket őrzik, a bitorolt hatalmat féltik.

Párizstól nem irigyeljük ezt a diadalünnepet. Ha a központi hatalmak győztek volna, úgy most Budapest, Bécs és Berlin burzsoái ünnepelnének. Akkor most itt lenne parádé, diszlövés,

nagy cécó s a proletárok ezrei, meg százezrei összeszorult öklökkel, szikrázó szemekkel nézhetnék az aszfalt széléről az erőszak undorító tobzódását. így, hogy odaát győztek: csak a

trikolor más, meg az ünnepelt és az ünneplő személyek mások, a lényeg azonban ugyanaz.

Győzött az antant-imperializmus. Győzött abban a pillanatban, mihelyt a német ál-szocialisták elfogadták és aláírták azt a megszégyenítő, a munkásságot kizsaroló és megnyomorító békét. Lenin is aláirt Bresztlitovszkban egy erőszakosan diktált békét, de mily más szempontok vezették őt! Lenin elfogadta a reá kényszeritett békefeltételeket, hogy megmentse a forradalmat. A Scheidemannok ugyanezt azért tették, hogy megmeneküljenek a forradalomtól.

Ám a szocialista névvel szédelgő német árulók táborát megbontotta a Spartakuszok harcos serege. Ez a bátor sereg, meg a végsőkig elszánt orosz és magyar proletárság felrázta a győztes országok munkástömegeit. Annak a máglya-tűznek a lám goló fénye, amit az orosz és a magyar forradalom gyújtott, igen messze elhatolt és ennél a tiszta fényességnél felismerte a világ munkássága, hogy minden dolgozó nincsetlen-embei’nek mindenütt és mindenkor csak egy az ellensége: a pénzeket harácsoló, területeket hóditó, népeket elnyomó kapitalizmus.

Ez a felismerés váltotta ki belőle azt a nagy, remek szolidaritást, amely hatalmas erővel most készül megnyilvánulni. Ráeszmélt végül túlnan is a prole- táriátus, hogy nem elég tiltakozó haraggal, ökölbe szorított kézzel szemlélni az imperialista gonosztevők határtalan gazságait. Eljött a nagy, elhatározó cselekvések ideje.

Julius 21-én felemelkedik az óriási ököl és egy világraszóló sztrájk követelni fogja, hogy az antant főrablói hagyjanak föl minden beavatkozással, amelyet ellenünk és az orosz szovjetköztársaság ellen nyíltan és alat- tomban szünetlenül folytatnak. Ha többet nem is, de ennyit legalább föltétlenül ki kell értünk küzdeniök.

A világ proletáriátusa nem tűrheti, nem engedheti meg, hogy minket megfojtsanak, mert Budapest és Moszkva ma már két oly igen fontos támaszpontja a nemzetközi munkásmozgalmaknak, hogy e két pólus összeomlása hosszú időre megbénítaná a munkásság forradalmi akaratát és megsemmisítené azt a sok i forró reménységét, amit a forra- ! dalom erejéhez fűzött.

Nem várjuk julius 21-től, hogy magát a népeket megváltó nagy világforradalmat, de abban rajongó hittel bízunk, hogy a világsztrájk, a megfojtásunkra törekvő beavatkozást meg tudja akadályozni.

Fontos dátum ez a julius 21. A mi forradalmunk, emberfölötti harcunk, szent hitvallásunk gyönyörű viszhangja ez, a mely mindig erősödik és el fogja nő- mitani a burzsoák, a hódítók, a kizsákmányolok rekedt harci kiáltását, hazug jelszavát. Diadalt fog aratni az igazság s a bukaresti, a breszti és versailles-i konferenciák után jön egész biztosan, jön a III. Internacionále, a mely megteremti a világ dolgozóinak testvéri békéjét.

Be a vörösbe!

Äz egri sorozások.

Ha sírni akarsz az egri pro»- letár nemtörődömség és lelket- lensége felett — menj el a sorozásra. Rokkantak és betegek felülvizsgálata. Az valóságos fehérholló, ha egy épkézláb ember áll a mérés alá.

Proletártestvér! Állj meg egy szóra! Nem érzed-e a testvérek bosszúját, nem hallod-e nyomorban elpusztult atyáid szenvedéseit? Ezek tiértetek, ezért a világért szenvedtek. Hát igazságos akkor a ti húződozástok ?

Lelketlen, gaz bűjtogatók, kapitalista pribékek zengő ígérgetéseinek felültök s hátat fordít- tok annak a proletáriátusnak, mely emberré tett benneteket, nyomorult rabszolgákat. Mindent ti értetek, elgyötört rabszolgákért tettünk és most a tettek idején elbújtok.

Vigyázzatok — proletárok! A vasököl a fejetek felett van, szét fog csapni közöttetek.

Had üssön a vörösököl, vesz- szen a férgese! Hivatal keresésnél, fizetésemelésnél mind «vörös», de most húzódik.

De téved aki azt hiszi, hogy gyáván elbújhat. Mi mindenkit kényszeríteni fogunk arra, hogy ha kenyerünket eszi, harcoljon is érte, s védje a — saját testével.

Jól tudjátok, hogy csak egy szó hangzik mindenhol: előre. Hát menjünk mi is — egriek, elől, jó példával, ne tűrjünk magunk közt habozókat. Jelentkezzetek mindnyájan a sorozásra, legyetek katonák — proletár katonák.

Akik pedig itthon maradnak, dolgozzanak úgy, mint még soha. Induljon meg a termelés, legyen erős, bátor hadseregünk, akkor nem félünk az entente imperializmusától, nem rettegünk a csehek, a románok támadásától. Akkor nem tér vissza a kizsákmányolok világa, hanem csak dolgozó, de boldog emberek lesznek.

Proletárok! Védjétek hatalmatokat. Győzd le elnyomóidat! Siess, siess a vörös zászló al^-1

Ä szak- és pártszervezete két, valamint a különböző hatóságokat és intézményeket felkérjük, hogy közleményeiket naponkint legkésőbb délután hat óráig küldjék be szerkesztőségünkbe, mert máskülönben azok közlése lehetetlen.