Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-30 / 118. szám
1 fők), vagy ezek megbizottainak a bejelentőlapok és a gyöjtőivek átvétele végett f. évi december hó 29-én és 30-án. d.e. S—12. és d. u. 2—4 óra között, a lakásukra illetékes és fentebb megjelölt szavazókor összeirási biztosának működési helyiségében való és elrendelt személyes megjelenése helyett — a hirdetmény késői megjelenése miatt — a szavazók összeirása házról-kázra való összeírás utján fog történnni, valamint a szavazólapok kiosztása is. Ha szavazatra jogosult írni tud, a bejelentő- lapot a vallomást tévő sajátkezüleg köteles kiállítani és aláírni. Imi. olvasni nem tudók helyett a bejelentőlapot a kiosztó állítja ki. Ez esetben a kiállító egyén a bejelentőlapot az ott megjelölt i •elven aláírni köteles. 5. Azokban a házakban, melyekben "háromnál több lakás van, a háztulajdonosnak (házbérlőnek), vagy megbízottjának felhívására a ház lakói kötelesek a bejelentőlapok pontos kitöltésére és beszolgáltatásának ellenőrzésére házi igazolót választani. Olyan ház, amelyben nincs háromnál több lakás, a házi igazoló választása végett, az utcának ugyanazon oldalán kővetkező magasabb sorszámú, ilyennek nemlétében a következő alacsonyabb sorszámú házához csatlakozik. A sajátkezüleg kitöltött bejelentőlapok a házi igazaiénak 1920. jan. 2-án, d. u. 5 óráig adandók át. A házi igazoló a bejelentett adatok valóságát ellenőrzi, kétség esetében a bejelentést tevőt felhívja, hogy a bevallott adat valóságát megfelelő módon igazolja. Amennyiben kétség nem merül fel, vagy az adatok valóságát a bejelentést tevő igazolta, a házi igazoló köteles a bejelentőlapot láttamoznh A házi igazoló tartozik az átvizsgált bejelentőlapokat január 3-án, délután 5 óráig, a háztulajdonos (házbérlő), vág) megbízottjának gyüjtőiv mellett átadni A gyüjtő- ivbe a házi igazoló mindazoknak a nevét bevezeti, akik bejelentést állítottak ki. A háztulajdonosok, (bérlők) vagy megbízottjuk a bejelentőlapokat és gyiijtőiveket január 4 és 5-én d. u. 4 óráig kötelesek az illetékes összeirási biztosnak beszolgáltatni. A bejelentőlapoknak hiánytalan beszolgáltatását a házi igazolók ellenőrizhetik. A fel nem használt és használhatatlanná vált bejelentőlapok is visszaszolgál- tatandók az összeirási biztosnak. 6. Az összeirási biztos a bejelentőlapokat átvizsgálja és, ha a valasztójogo- sultságot elismeri, a választót a választók névjegyzékébe felveszi. A választók névjegyzéke két példányban állittatik ki. A névjegyzék az összeirási biztosok helyiségeiben. január hó 11., 12., 13. és 14-én, délelőtt 9—12-ig és délután 3 b óráig, közszemlére tétetik ki. A névjegyzék ellen mind saját személyét illetőleg, mind a EGRI NÉPÚJSÁG, névjegyzékben történt bármely felvétel, v. kihagyás miatt, a közszeraléretétel ideje alatt, az összeirási biztosnál, írásban, v. szóban, bárki felszólalással élhet. Aki saját személyének kihagyása miatt szólal fel; ha bejelentőlapot még aem töltött ki, azt felszólalása alkalmával utólag köteles kiállítani és az ö. biztosnál beadni. A. felszólaláshoz melléklendők az igazoló okmányok. 7. A közszemlére kitűzött idő letelte után a névjegyzékbe felvett •— s felszólalással meg nem támadott — választó részére szavazó igazolvány állittatik ki. A szavazó igazolványokat a háztulajdonos (házbérlő), vagy megbízottja, a gyűjtőivekkel január 16. és 17-én köteles az összeirási biztostól átvenni és az illető házban lakó választóhoz azonnal eljuttatni. A választók a szavazó igazolványok átvételét, a gyüjtőiv megfelelő rovatában aláírásukkal kötelesek elismerni. A gyűjtőiveket a háztulajdonosok stb. január 19-én tartoznak az összeirási biztoshoz visszajuttatni. Az összeirási biztosok a. gyűjtőiveket, eljárásuk befejezése után. a polgármesteri hivatalba adják be. 8. Az összeirási biztosok a választók névjegyzékének mindkét példányát, a beérkezett felszólalásokkal együtt, legkésőbb január Jo-ig kötelesek Knór Kálmán ítélőtáblái tanácselnök, választási biztoshoz, elismervény ellenében átadni. Hl. A fentebbi rendelkezések be nem tartása. illetve az 5987/919. M. E. számú rendelet 21., 22. és 23. §-aiban felsorolt jogellenes cselekmények bűntettel, vétséget, illetve kihágást képeznek s a hivatkozott szakaszok alapján történendő minősítés esetében, mint büntettek 2 évig terjedhető börtönnel: vétség megállapítása esetében 2 évig terjedhető fogházzal, 5,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel; illetve kihágás elkövetése esetén 15 napig terjedhető elzárással, valamint 200 koronáig terjedhető pénzbüntetésselbüntettetnek. Eger, 1919. december 24. Trak Géza s. k. h. polgármester. Kérelem Eger város közönségéhez! Miskolczról érkezett hozzánk a hír, ; hogy ott. a még mostanáig is Szibériában sínylődő hadifoglyok hazahozatala érdeké- | ben, jőtékonyoélú mozgalom indult meg j oly formában, hogy a város jószívű közönsége körében, műkedvelői és művész előadásokat rendeznek, azoknak eredmé- nveképen pedig a befolyt összegek tiszta jövedelmét arra fordítják, hogy azoknak a szerencsétlen, idegen országokban rekedt j magyar testvéreiknek, a miskolczi hadi- f foglyoknak, szomorú fogságukból való hazajutását lehetővé tegyék. Ezen hír hallatára, a szégyenérzet bizonyos nemével vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy amíg Miskolcz yáros jószívű közönsége, ily megértő meleg szít ve! gondol, sőt már cselekszik is, a hactt 'fogságban levő magyar testvéreik hazahozatala lehetőségéről, addig mi egriek, a mi távollevő hadifoglyaink érdekében ne»» csinálunk semmit. Sőt megfeledkezni látszunk arról, hogy nekünk is van még, sok testvérünk, fiunk és rokonunk távol Szibériában, kük annyi sok nélkülözés és szenvedés köze pett, megtépázott lelki s megfogyatkozott testi erejüknek, utolsó megfeszítésével várják a megváltásuk, a hazainditásuk pill« naták Az eddigi mulasztásunk jóvátétele okából tehát, azon sok reményvesztett testvéreink nevében is, azzal a tisztelet teljes kérelemmel fordulok Eger vár»« összes iskoláinak és tanintézeteinek vezetőihez, továbbá a városunkban lakó s tartózkodó művészekhez és műkedvelőkhöz, hogy az Egerből máig is távol, Szibériái ban sínylődő hadifoglyok kiszabadítás* érdekében szíveskedjenek művész és mi kedvelői előadásokat rendezni. Az azokon befolyt összeg jövedelmét fordítsák a hadifoglyok hazaszállitási költségeinek fedezésére. Eger város jőszivü közönségét pedig arra kérem, hogy ezen jótékony előadás» kon minél nagyobb számmal szíveskedjenek megjelenni, annál is inkább, mivel *- mellett, hogy ezen előadásokon keile stau szórakozást találhatnak, egyben filléreikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy azok a r* ményvesztett hadifoglyok, szeretett család jaikhoz mielőbb visszatérhetnek. Az évek óta martiromságban sze* védő hőseinket adjuk vissza családjaikul s ne várjuk be, hogy azok, ha majd mini itthon lesznek, azt vethessék a szeműikre, hogy mi, szomorú elhagyottságukban • reájuk nem gondoltunk és érettük, az á kiszabadításuk érdekében nem tettünk semmit. Eger, 1919. december hő 23. HÍREK. Eger, 1919. dec. 29 Vármegyei közggűlés. Népes, raoz galmas gyűlése volt hétfőn délelőtt He vesvármegye törvényhatósági bizottsági nak. Nagy számban jöttek össze a megyei képviselők vidékről is, dacára a szomorí utazási viszonyoknak. A karzatot is szó rongásig megtöltötték az érdeklődők. Isaák Gyula alispán pontban 10 órakor nyitotta meg az ülést. Puchlin Lajos főjegyző felolvasta az i aliepáni jelentést. A jelentés ecseteli a háború utáni állapotokat, kitér a szomorí emlékű Károlyi uralomra. Megemlékezik Tisza István meggyilkolásáról és indítványozza, hogy a köz gyűlés Tisza István halála fölött fejezze ki legmélyebb részvétét és erről értesítse Tisza István özvegyét Rátérve a kommunizmus borzalmaira, megemlékezik a ro mánok garázdálkodásairól és felhívja a megye közönségét, hogy kárát — közérdekből is — mindenki jelentse be. Az általános ziilöttségben csak a nemzeti hadsereg és annak fenkölt vezére, Horthy Miklós az egyetlen reménység, mely meg ujhodásunkat integritásunkat meghozhatja. Indítványozza, hogy Horthy fővezért a közgyűlés üdvözölje.
