Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-28 / 117. szám
Először a bűnösökkel kell leszámolni! Meg kell büntetni a hazaárulókat. Mert mindent meg lehet bocsátani, «csak egyet nem: a hazaárulásth Amelyik nemzet ezt is megbocsátaná, az a maga fejére mondaná ki az ítéletet: nem életképes már, érett a pusztulásra. Két indítvány fekszik c tárgyban Hevesvármegye közönsége előtt. Az egyik Veszprém megye indítványa, mely Hock Jánosnak, gr. Károlyi Mihálynak és minisztereinek megbélyegzését ce lozza. A másik Borhy György1 törvényhatósági bizottsági tag indítványa, mely a Károlyi kormány tagjai vagyonának lefoglalását követeli. Mind a két indítvány helyes, jogos és törvényszerű. A nemzet élő lel ki ismerete már Ítélt. Nézzétek meg a külföldön, ellenségeink között rejtőző és fondorkodó Ephi- alteseket. Nézzétek meg a közöttünk bujkáló «entente barátokat, »[kikben akkora volt az érvényesülés vágya, hogy élethalálharcot vívó hőseinket bátbatámadták, hogy hazájuk romjain felemelkedhessenek. Arcukról lerí, hogy: Egy nép halálát hordozzak keblükben ostorulh Ha nem is vágjuk ma már le világ csúfjára az orrukat, mint ezer év előtt tették ezt gyalázatba döntött őseink az augsburgi ütközet gyászmagyarkáival, — de arczuk Kain bélyegéről mégis meg fogja őket ismerni, s mint pestises beteget messzire ki fogja őket kerülni minden épérzésü hazafi Bolyongjanak ők is közöttünk, mint szent Lázár szegényei, s ve leljék honjukat elárult és elárvult hazájukban . És meg kell örökítem gyászos emléküket az utókor szamara is. Az iskolás fogóval kénytelen játszani a nemzetközi banda. Bezzeg nem igy mondták a tavasszal. Tele szájjal ordították, hogy a pap nem is szavazhat, hogy le a esuhá- sokkal! meg, amint egyik röpiratukban olvastam : az utolsó pap beleire kell felakasztani az utolsó urat. Nahát én akkor is inkább hittem di\ Nagy Jánosnak, mint nekik. Az ország jövőjét is nyugodtan bízom rá a szavazatommal, ő rá, akit amazok még szavazni sem engedtek. Elcsendesedtünk, koccintottunk, megnyomkodtuk a pipát, aztán nagy szemme- resztéssel megszólal a koma: — Előre nem lehessen tudni semmit! Elöntött a méreg, de csak fogtam magamat. — Azt akarja mondani komára, hogy dr. Nagy János is úgy becsaphat, mint a többi ? — Nem ón mondom, — felelte, — hanem a falubeliek, hogy a birtokreformot nem szavazza meg, mert mit szólna hozzá az érsek meg a káptalan ? — Ejnye komám, de megsrófolták már kendnek is az eszét! Nem olvasta i EGRI NÉPÚJSÁG. gyermekek évezredek múltán is az 6 nevükön tanulják meg gyűlölni és megvetni a hazaárulást. És vad alá kell őket helyezni! Bar nincs olyan büntetőtörvény, mely elég súlyos büntetést állapítana meg azokkal szemben, kik hazájukat meggyilkolták, mégis legalább a törvény teljes szigorával kell lesújtani rájuk. É2s ki kell velük szemben mondani a vagyonelkobzást! A hazaárulók vagyoni felelősségéről» rendelkező 19!5 : XVIII. te. megadja ehhez a törvényes alapot. Meg kell őket fosztani a vérdijtól. amit hazájuk halálán kerestek. Az erkölcsi megújhodás jegyében orgyilkosokkal cimboráié, — panamaszimaton nagyranőtt rekordpanamistáknak érezniők kell, hogy él még a magyarok Istene, van még igazság, van inég bünhödés! Ezek a javaslatok azonban csak a személyi részét intézik el nagy nemzeti szerencsétlenségünknek De három olyan javaslattal is foglalkozik holnap a vármegye, amelyek a nemzeti újjászületést vannak hivatva munkálni. A legáltalánosabb természetű az egri jogakadémia tanári karának javaslata, mely odairányul, hogy írjon fel a vármegye a január végén választandó nemzetgyűléshez a célból, hogy a függőben levő nagy alkotmányjogi kérdések a jog- folytonosság szemmeltartásával oldassanak meg. Ezzel az állásfoglalással vármegyénk a forradalomban előállott és még mindig tartó jogbizonytalanság közepette a jog- uralom és jogrend szószólójává lesz. miként volt évszázadokon át elődje: az 1848. előtti vármegye. A jogfolytonosság elve alkotmányunk sarkpontja, amely négy évszázados idegen uralom dacára fenn tudta tartani nemzeti j most egy esztendeje az újságban, hogy a mi érsekünk is, meg valamennyi főpap, felajánlották az egyházi birtokokat a földbirtokpolitika céljaira? Már pedig én úgy ismerem a mi érsekünket, hogy ha egyszer kimondott, vagy megírt valamit, azt bizony emberül állja. Csak a törvény meglegyen hozzá. Én magam ugyan úgy vélekedem, hogy mindenek előtt a háborúban szerzett nagybirtokokat kellene felosztani. De akárhogy is lesz, ha egyszer dr. Nagy János úgy van meggyőződve, amint a. programmbeszédjében mondta, no hát nem hóhér Nagy János ő, aki minden széifuvásra másformává vedlik. — Hiszen ez mind igaz lehet, — szól a koma, — hanem most a népé ám a szó, nem a tanult embereké, akár pap legyen, akár ügyvédféle. Magunk közül keressünk olyat, akit a nemzetgyűlésbe küldünk. — Nem bánom, komám feleltem. Csak akadjon olyan íöldmives, — vagy iparosember, aki annyi tudással, olyan szónoki képességgel, az egyszerű népnek olyan bebizonyított szeretőiével védelmezi meg a nemzetgyűlésen, ország-világ színe előtt } : létünkéi és függetlenségünket, s amely ! elv az 1849-ben bekövetkezett nagyszert , halál után is uj életre tudta ébresztew I tetiport hazánkat. Egyedül a jog szilárd fundamentuma* i virágozhat egészséges állami élet. Hitt kis nemzet a nagy nemzetek társaságába» ! egyedül a jogra támaszkodva fogjuk meg I védhetni önállóságunkat, függetlenségünket, Emlékekben gazdag vármegyénk <hi- cső múltjához méltó határozatot örökít, meg jegyzőkönyvében, amidőn a jog 1 magasztos eszméjének szolgálatában or szágos mozgalmat indít, s a társtörvény i hatóságokat is hasonló állásfoglalás céllá ; hói megkeresi. Ugyancsak alapvető fontosságú Borhy György törvényhatósági bizottsági tag : indítványa is, amely azt célozza, hogy a megye foglaljon állást a királyság álla* 1 formája mellett. Ezer év dicsősége forrasztott oss*e , minket a királyság intézményével. A ma gyár jogalkotó géniusz legnagyobbszerí alkotása a szent koronában kézzelfögto ; tóan megjelenített állameszme. A szent korona tanának jelképes ki- j fejezesc szerint a szent korona személye- j siti meg a magyar államot: a király a j szent korona feje. az állampolgárok a | szent korona tagjai. A szent korona fog ialja össze egységbe hazánk területi ré szeit: a szent korona területét. Csonka lett a magyar állam teste, mióta leütötték a fejét, s ordítva jelentkezik a fejetlenség közéletünk egész vonalán. : Szétesett hazánk területe, mert szentségtörő kezek elpattantották az abroncsot, mely ezer év óta körülkarolta. Szent I István koronájának országait már csak a dicső múlt megszentelt emlékei tartják össze, s a hajdan erős magyar régi szép, a szegény emberek érdekét, mint ahogy í dr. Nagy Jánostól eddig is tapasztaltam, . ezután is bízvást remélem, akkor jól vaa, : az a íöldmives, vagy az az iparos menjen oda De már csak többre mehetünk ára mi | dr. Nagy Jánossal, mint valami magunk szőrit emberrel, aki a szolgaimé előtt is alig hogy megmukkan: a maga iigye-baj* : is elég gond neki, nem hogy 'az ország j gondját jó reménységgel hízhatnánk reá. Ha majd együtt lesz a nemzetgyűlés, büszkék lehetünk, hogy mi olyan embert küldtünk oda, mint dr. Nagy János. Az a kerület meg ugyancsak nagy bolondságot követne ám el, amelyik mikor Deák Ferencet is küldhetné, holmi Ferkó deákot küldene. Emlékszik a tréfás kérdésre komám: melyik nehezebb? egy font kősó, vagy egy font tollpihe? Egyik is egy font pedig, meg a másik is. Hanem arravalósáy dolgában egész sereg, különben derék be- ) esületes ember sincs ám olyan súlyos, mint a mi jelöltünk. Koccintottunk aztán az egészségére, — a megválasztására, — a haza üdréreT.
