Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-12-24 / 115. szám

EGRI NÉPÚJSÁG. 3 «íőadás fél 6 és fél 8, ünnepnapokon há­rom előadás 4, 6 és 8 órai kezdettel. Ma ««te nincs előadás. Távbeszélő díjszabás módositások­1920. évi január 1-től kezdődőleg a táv. beszélő díjszabásban a következő módosí­tások lépnek életbe: 1. A helyi forgalomban a nem előfi­zetők által kezdeményezett beszélgetés dija 1 korona. 2. A távolsági beszélgetésekért fize­tendő dij az I. övben (0—50 km. távolság­ra) 2 korona. II. övben (50—200 km. tá­volságra) 4 korona. III. övben (200 km.-en felül) 6 korona. Sürgős magánbeszélgetésekért a fenti dijak háromszorosa fizetendő. Ha a hivő fél a bejelentett beszélge­tést visszavonja mielőtt még a kórt állo- laásről az összeköttetést megkapta, vissza­vonási dij címen a beszélgetési díjnak a felét fizeti. A hitelezett beszélgetésekért a fenti dijakon felül «Hitelezósi-dij» címen még 10 fillér jár. Megszűnik a vármegyéknek, törvény- hatósági joggal felruházott városoknak, rendezett tanácsú városoknak és a közsé­geknek az a kedvezménye, hogy a hiva­talos helyiségekben berendezett állomások­ról a vármegye területén belül egymás közt és állami hivatalokkal váltott hivata­los beszélgetéseikért a rendes dij felét fizetik. Előfizetési dij egy évre: 1. Rendes főállomás után 600 K. 2. Nyilvános helyiségben (Szállodák, vendéglők stb.) felszerelt főállomásért 900 K. 3. Mellékállomással biró főállomás után 750 K ős ezen felül minden mellék- illőm ásért 180 K. Az uj díjszabás életbeléptével meg­szűnik az a rendelkezés, hogy a hatóságok, hivatalok, a jőtékonycólu ős közintézetek a rendes dij helyett kedvezményes előfi zetési, belépési és átírási dijakat fizetnek. Ha valaki a most megváltoztatott díj­tételek mellett távbeszélő állomását meg­tartani nem kivánja, december hó végére rásban felmondhat. Ez esetben állomása december 31-vel leszereltetik. December ll-ke után beérkezett felmondásokra azon­ban az állomás csak egy hónap letelte után lesz leszerelve és ezen időre már az uj díjszabás szerint járó előfizetési dijak fizetendők. Eger, 1919. XII.—22. ALelna Gyula s. k. pt. főfel. hiv. vezető. Táviratforgalom a külfölddel. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara közli, hogy a rendes táviratforgalom az európai országok legnagyobb részével és Európán kívüli országokkal is megnyílt. Az Ausztriába, Csehországba és Német­országba szóló táviratok magyar nyelven és a Magyarországban használatos többi nyelven is feladhatók; egyéb külföldre a táviratokat német, francia, angol vagy olasz nyelven kell szerkeszteni. Tekintve a forgalom lebonyolításánál még mindig fennálló nagy nehézségeket, a külföldre szóló táviratok általában csak a feladó veszélyére fogadhatók el. Közgazdaság. A Nemzeti Hitelintézet r. t. (Buda­pest, Üllői-ut 2.) részvényeinek jegyzése nagy sikerrel halad előre úgy, hogy en­nek a hatalmas keresztény és nemzeti hitelintézetnek megalakulása immár bizto­sítottnak tekinthető. Az alapítás célja a társadalom legszélesebb köreiben felkel­tette az érdeklődést és a részvényjegyzé­sek úgy a fővárosi közönség, mint a fal­vak lakosai részéről napről-napra nagyobb arányokat öltenek. József főherceg őfensége, aki jóban, rosszban, örömben és szenvedésben ösz- szeforrt a nemzettel, aki mindenütt elölj ár, ahol magyar gondolat száll, magyar érzés terem és magyar cselekedet kell, legutóbb ötszázezer koronás jegyzéssel lépett a Nemzeti Hitelintézet részvényesei közé Az alapitők sorába léptek újabban : nagyatádi Szabó István közélelmezési mi­niszter, sokorópátkai Szabó Tstván kis­gazdapárti min., Libits Adolf udv. tan., József főherceg jószágkormányzőja, Som- sich Tihamér gróf, a Magyar Királyság Pártjának elnöke, Fronius Károly Vilmos, a Meinl Gyula a kávébehozatali r. t. ve­zérigazgatója, Könyves Árpád nyug. fő­jegyző, birtokos és Kiss Ernő vasnagy­kereskedő, a fővárosi kereskedővilág ki­váló tagja. Ország- Világ. A román csapatok a Kratochwill ezredes parancsnoksága alatt állott szé­kely hadosztályt DebreczenbŐl való elő­nyomulásuk közben annak idején azzal a megállapodással fegyverezték le, hogy úgy a tisztek, mint a legénység illető­ségi helyükre térhetnek vissza. A meg­állapodás ellenére az oláhok a tiszteket Brassóban szigorn felügyelet alatt tartják és a tisztek polgári ruhában, mint mun­kások, a különböző gyárakban dolgoznak. Egy prágai lap cikke szerint ta­vaszra súlyos összeütközés várható a csehek és magyarok közt a tótföld bir­tokáért. Az osztrák Reichpost már most tiltakozik az ellen, hogy Ausztriát ebbe a harcba belevigyék, ha csak oly módon is, hogy a Morva mezőt a cseh felvonulás és a cseh operációk bázisává tegyék. Ausztria, a Reichspost szerint nem adja fel semle­gességét. Az ország területi épségéért meg­indult mozgalom egyre erősebb lesz. A gyűlések egyre látogatottabbak és az or­szág minden részének küldöttei részt vesz- . nek azokon. Vasárnap ismét hatalmas j gyűlés volt Budapesten az ország meg- | csonkítása ellen, melyen a megszállott te­rületek mindenik tájáról részt vett kikfil- j döttek kijelentették, hogy semmiesetre sem fognak belenyugodni az antant erő szakos nemzetgyilkoló politikájába, mely nek csak újabb háború lehet a vége. Németországgal az antant is. Az angol kormány pénzügyi szakértője Sir George Paish kijelentette, hogy lehetetlen most behajtani Németország adósságait, mert akkor Németország felborulna s fel borulása föltétlenül megsemmisítené az antant államokat is. A magyar békeszerződésről közöl részleteket a Rotterdamische Courant. E szerint a szerződés jelentős intézkedéseket tartalmaz a nemzetiségi kisebbségek vé­delméről azokon a területeken, melyekről Magyarországnak le kell mondania. A köz- igazgatás, iskola, templom magyar marad mindazon területeken, hol legalább 40,000 magyar él. Az iskola oktatás ezen számot alul is magyar maradhat. Ezen rendelke­zések betartására Romániában és Jugo­szláviában állandó antant bizottságok fog nak felügyelni. Románia vonakodik magát ezen rendelkezéseknek alávetni. A Duna nemzetközi lesz. A Duna bizottság szék­helye, vagy Pozsony, vagy Bécs, vagy Budapest, aszerint, hogy melyik város lesz erre fekvésénél fogva alkalmasabb. Az angolok Budapestet akarják. Az angolok és franciák sürgősen el fogják készíteni a Duna-Tisza csatornát és a csepeli kikötőt. Anglia Budapestet balkáni politikájának bázisává akarja tenni. Gazdasági szerződéseket Magyaror­szág tiz éven belül az antant beleegyezése nélkül nem köthet. A magyar hadsereg 6 gyalog és két lovas hadosztályból állhat. A határok nagyban egészben megegyeznek az isme­retes demarkációnális vonallal (Clemenceau iunius 16-iki jegyzéke szerint. Szerk.). A petrozsényi és északmagyarországi szén­bányák termelésének fele tiz évig Magyar- országé. Anglia lehetőleg erőssé óhajtja tenni Magyarországot. Az államforma tekinte- | tében népszavazás dönt. A Habsburgok trónrajutását a szerződés kizárja. Huszonöt . esztendő alatt 18 milliárd hadisarcot tar­tozik Magyarország fizetni. Igazgató: Radii Károly. A HANGYÁBAN a mai naptól kezdve frissen lőtt vad nyúl kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom