Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-23 / 114. szám
XXVI. évfolyam 114 szára Eger 1919. december 23. Kedd. Előfizetési dijait: Egész évre 120 S. — Fél évre 60 K. — K egged évre 30 f£. — Egy hóra 10 K. — I Egy szám ára <0 fillér. | nini mm irniiwii i ....mii 1111111111 iiiiiiih ninn iuii K eresztény gazdasági összetartás. Vásárlók és kereskedők figyelmébe. A keresztény szociálispárt fővárosi és vidéki szervezetei — igen helyesen, — kiadták azt a jelszót, hogy: testvér, csak keresztény kereskedőnél vásárolj, csak keresztény iparosnál dolgoztass ! Hozzátehetnők még: csak megbízható, azaz keresztény takarékpénztárba vidd pénzedet; csak keresztény ügyvédhez, orveshoz fordulj; csak keresztény embernek add el földedet, házadat vagy földed termését. A keresztény gazdasági összetartás égető fontosságú fölismerésének első, nagyobb arányú, komoly megnyilvánulása ez. Mert kétségtelen ugyan, hogy eszmék mozgatják az emberi világot. De azok az intézmények, melyekben az ige testet ölt, azok a szervek és egyének, akik által az eszme megvalósul, állandóan anyagi eszközökre szorulnak. A nervös omnium rerum gerendarum: a pénz. Nagy erő a lelkes, szervezett szegénység is. De a most koldus keresztény társadalomnak a keresztény világnézet diadalra- juttatása érdekében kifejtendő gigászi küzdelmének sikerét, gazdasági erejének visz- szaszerzése hatványozhatja meg. Ámde első életnyíívánulásunkra nem késik a válasz. A dús nyereségek elvesztését féltő ellentáborban jerichói trombitaként felharsan a — felekezeti türelmetlenség otromba vádja. Pedig tapasztalatból tudjuk, hogy a zsidók a gazdasági élet minden terén «ennyire megfogadták a Talmud eme intelmét : »Aki nem zsidótól vesz földet, joggal mondhatja, hogy oroszlánt kergetett el’a határból. Aki pedig nem zsidónak adja el a földjét, azt addig kell kiközösítésben hagyni, mig az okozott kárt meg ne« téríti». (Bába Mezia 108. b. lap). Nos, az esetleg fajuknak okozott kárt eléggé megtérítették, mert rövid 50 esztendő alatt sikerült kezökbe kaparitani a «agyar földnek több, mint egy negyed részét, az ipari, kereskedelmi és bankári téreH elért tulhatalmukról nem is szólva. Mi korántsem rójjuk meg a zsidók bámuPOLITIKHI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. latos (!) összetartását, sőt követendő például állítjuk testvéreink elé. Nem vallási ellentétekről van itt szó. Hanem, mint a zürichi Judaeus is őszintén megírja röpiratában, »nagyon is anyagi dolgokról van szó. Egy darab darwinizmus játszódik itt le.» »Amint ennek értelmében az ügyesebb faj a kevésbbé ügyeset helyéből kiszorítja, mint például rövid idővel ezelőtt a keleti vándorpatkány a német házipatkányt kiszorította, úgy kiszorítja a mozgékonyabb zsidó faj a benszülött birtokos osztályokat.» A magyar és a zsidó élet-halál harcáról van most szó. És gazdasági erőnk visszaszerzése nélkül a győzelem reánk, keresztényekre nézve valóban kétségessé válnék. Meg kell gondolnunk és át kell érez- nünk azt az igazságot, hogy minden fillér és minden darabka áru, melyet a bevándorolt idegeneknek adunk, bennünket gyöngít s az ellénséges erők hatalmát növeli. Minden pillanatnyi előny, melyet egy-egy üzletkötésnél talán elérünk, csak látszólagos és végeredményében pusztulásunkra szolgál. Minden fillér, melyet az államfelforgató, nemzetközi elemeknek juttatunk, végeredményben azokat a titkos erőket izmositja, melyek erre a szerencsétlen országra zúdították a kommunista rendszer szörnyű szenvedéseit. Azokból a keresztény verejték által táplált értékekből, melyeket a magyarországi tőkés érdekeltség felszív, alig pár csepp jut ismét vissza az ország gazdasági vérkeringésébe s csak egy kizárólagos faji uralomra törekvő kaszt megerősítésére valók. Meg kell végre változnia annak az igazságtalan állapotnak, hogy a keresztény középosztály egyre nagyobb nyomorba sülyed, a zsidó ellenben buja jólétben, káprázatos fényben és pompában él. —f. Nagy János dr. programmbeszéde. Vasárnap délelőtt tartotta meg Nagy János dr. Eger város és kerületének képviselőjelöltje a városháza nagytermében programmbeszédéL A városháza nagyterme zsúfolásig megtelt közönséggel. — Sőt a választók egy része a szomszéd ■ Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. szobákban és a folyosón hallgatta végig türelemmel és nagy figyelemmel a szónokokat. Dr. Barsy István elnök megnyitván az ülést, dr. óriás Nándor lépett az emelvényre. Beszédét azzal kezdte, hogy a nemzet nem vesztette el bizalmát a jövőben, a nemzet élni akar. Ehhez azonban az szükséges, hogy megtalálja a helyes utat és módot. Ezt az utat és módot jelöli ki nekünk a keresztény nemzeti egyesülés pártja, mely azzal a jelszóval, hogy mentsük meg az országot! — minden értékes elem egyesítésére törekszik. Tűrnünk kell, nem szabad a nemzetet defai- tizmussal gyöngíteni. óriás Nándor dr. beszédét riadó taps és éljen fogadta, mely percekig zúgott, mikor Nagy János dr. az emelvényre lépett. A nagyszabású, hatalmas és tartalmas programmbeezédet, mely két óra hosszáig lebilincselte a hallgatóság szászait, helyszűke miatt csak kivonatosan ismertetjük. Dr. Nagy János azzal vezette be fejszédét, hogy soha sem keresett mást, uiámt embertársai szeretetét és munkája rieg- becsülését. Az ország mai szomorú ’Helyzetét leírva, azt mondotta, hogy minőiének előtt összetartásra van szükség: kössünk uj vérszerződést, felejtsünk el miudea szétválasztó törekvést. A magyar elfektette átvenni az Úristentől azt az ajándékot amit neki szánt, az összetartást. Első alap amelyre helyezkedni kell. a magyar nemzeti alap. Ezen az; alapon dolgozva, a politikának mélyen be kell ereszkednie az alsóbb társadalmi rétegekbe. Meg kell valósitani azokat a népjóléti intézményeket, amelyek a legszegényebb osztályokat felemelik. Mindig érintkezésben akar maradni választóival, kik állandó ellenőrei lesznek. De nem mellőzheti ma egy politikus sem a keresztény alapot. Kard szerezte, de a kereszt tartotta fenn az országot. Nem azért, mert divat mert Vázsonyi is keresztény politikát hűdet, (Egy hang: Fischer Manó is azt mondja, hogy ő keresztény alapon áH!) | hanem azért, hogy a politikába lelkiismeretességet és erkölcsi becsületességet vigyünk, hogy ne legyen különbség egyéni és politikai becsület közt, A kereszténység kifejleszti az erényeket, melyek nélkül csak rablószövetkez* tek alakulhatnak. Ma csak véleményík és nézetek tobzódását látjuk. Kevés t nagy jellem. Támadja a liberalizmust, amely csak kapitalizmust és bankokraciít csinált. A keresztény szellem nem jeleit klerikalizmust. A klerikális,raus ismét csak osztály harcot
