Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-12-20 / 112. szám

KXV1. évfolyam 112 szám fcger 1919. december 2o. Szombat Előfizetési dijak: Egész évre 120 K. - Fél évre 60 K. fcVgsed évre 30 K. — Egy hóra 10 K. Egg szám ára 40 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károlg dr. Szerkesztőség; Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugomda. Telefon szám 11. PROGRAMBESZÉD! Dr. Nagy János az egri kerület keresztény népének képviselő jelöltje vasárnap délelőtt 10 órakor mondja el programbeszédét a Városháza nagytermében. Kívüle a gyűlés szónokai lesznek: dr. Óriás Nándor jogtanár és dr. Kálnoky Viktor ügyvéd. A magyar kormány rendeleté a ka­tonai ruházati cikkek és fölszerelési tárgyak beszolgáltatása tárgyában. Teljes katonai ruházatot, valamint katonai fölszerelést csak a tényleges szol­gálatot teljesítő katonák (csendőrség, rend­őrség, határrendőrség, fegyház-, börtön- és iogházőrség, valamint a hatóságilag szer­veseit karhatalom, továbbá a katonai ne­velő- és képzőintézetek növendékei) visel­hetnek. Azon egyének, kik 1919. évi márc. 21-e előtt estek hadifogságba s katonai felszerelésük itthon levő hozzátartozóiknál vannak elhelyezve, azok birtokában meg- iragyandók. Az előbb felsorolt alakulatok raktá­raikban levő és jelenleg nem feltétlenül szükséges készleteket nem tarthatják meg. Katonai ruházatot megtarthatják a rokkantak, továbbá a régi (nem vörös) hadsereg leszerelt egyénei, kik ilynemű ruhában bocsátattak el, és végül azok, kiknek erre illetékes katonai hatóságtól, indokolt esetben, engedélyük van. Kiknek tehát a felsoroltakon kívül, birtokában bármely katonai felszerelés vagy ruházati cikk van, kötelesek azt jelen rendelet közhirrétételétől számított 48 óra alatt az átvételi bizottságnak, a nemzeti hadsereg részére, térítés nélkül beszolgál­tatni. Az ószeresek és ócska ruha-kereske­dők birtokában levő katonai cikkek ugyan­csak beszolgáltatandók. A helybeli (Eger) átvételi bizottság a Rossztemplom laktanyában működik. •leien rendelet betartása ellen vétók 6 (hat) hónapi elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sujtatnak. Budapest. 1919. december hó. Miniszterelnök. A katonai ruházati cikkek és fel- szerelési tárgyak bejelentései. .felen rendelet közzétételétől számí­tott 48 óra alatt minden gyárvállalat, Szem, katonai egyenruházati cég é9 ka- touaszabó a birtokában vagy őrizetében hevő s a volt katonai igazgatás megren­delésére a központok által kiutalt, vagy más módon beszerzett anyagból készült, vagy készülőiéiben levő: 1. Ruházati cikkek és anyagok. 2. Katonai legénységi és ló felszere­lési cikkek és anyagok. 3. Egyéb katonai fölszerelési tár­gyak, anyagok és alkatrészekről — a magyar nemzeti hadsereg céljaira leendő esetleges igénybevétel céljából — a ma­gyar hadügyminisztériumnak részletes jelentést köteles fölterjeszteni. Aki jelen rendeletet megszegi vagy kijátsza, kihágást követ el és 6 (hat) hó­napi elzárással és 2000 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Jelen rendelet kihirdetése napján azonnal hatályba lép. Budapest, 1919. december hó. Miniszterelnök. A proletárdiktatúra tanulságai. A bolsevizmus zsidó jellege. Második cikk. irta: Sztregovay Miklós. Ne vezessen senkit se tévútra a bol- sevizmus igazi jelentősége s titkos céljai felől az a körülmény, hogy a vidéken főleg a műveletlen népelemből aránylag igen sok félrevezetett, vagy magyar faji- ságából kivetkőzött, hitehagyott keresztény ember is ezen haramiabanda odaadó, buzgó szolgájává szegődött. A bolseviki uralom vezéralakjai, u. m. az orosz Lenin és Trocky, a magyar Kun Béla (azelőtt Kohn Baruch), Szamuely Tibor, Pogány Pajesz József, Vágó Béla, Bő hm Vilmos, Landler Jenő, Kanti (Kun- städter) Zsigrnond, a porosz Liebknecht Károly és Luxemburg Róza, a bajor Lewin, stb. kivétel nélkül mind zsidók, amint a szocializmus megalapítói: Marx és Engels is, ehhez a fajhoz tartoztak. A tréfás szállóige, mely szerint a budapesti forradalmi kormányzótanács szombati na­pokon működésében állandóan akadályozva volt, mert nem akadt egy tagja sem, aki az izraelita ünnepnap szigorú megtartá­sára való tekintettel a rendeleteket alá­; irta volna, komoly és komor valóságot takar. Nem véletlen jelenség, hogy a tanácsköztársaságok újonnan szervezett hatóságai, a különböző szakosztályok s gazdasági hivatalok valósággal hemzseg­tek a sok naplopó zsidótól. A poli­tikai megbízottak az első szempillantásra elárulták külsejükről, hogy a «kunkor­mány'* emberei. A régi, kipróbált, keresz­tény tisztviselői kart ellenben fokozatosan, teljesen szélnek akarták ereszteni. Az is szöget üthetett minden józanul gondol­kodó fejbe, hogy a szocialista-kommunis ták magyarországi pártjának hivatalos lapjai, a Népszava és a Vörös Újság, valósággal kéjelegve versengtek a keresz­tény vallás hittételeinek, alapitója isteni személyének, szentjeinek és szokásainak kegyeletsértő kigúnyolásában, mig a héber vallás szertartásait sohasem minősítették hókuszpókuszoknak. A vörös terror-csapa tok a katholikus papokat ütlegelték, a szerzeteseket s az apácákat kolostoraikból kikergették, de a rabbit sehol sem bán­tották. A vagyonos zsidót csak szinleg üldözték, hogy a jóhiszemű, keresztény tömeget félrevezessék. Az emberi mivol­tukból teljesen kivetkőzött s magukat Lenin-fiuknak nevező terroristák által elkövetett, hátborzongató gonosztetteknek értelmi szerzői Korvin-Klein Ottó és Kohn Árpád, Szamuely e főhóhérai, zsidók. A keresztény népek jelvénye a kereszt. A kommunisták ellenben szovjet­csillagul Dávid zsidó király csillagát, a «mögen dóvid»-ot választották, amely a cionista Makkabea-könyvtár füzeteinek cím­lapján is látható. De leginkább lerántotta a leplet a bolseviki mozgalom valódi természetéről a Vörös Újság egyik áruló, kis közle­ménye. Az 1919. május l-i számában megjelent hir arról adott számol, hogy a kommunista eszméknek Angliában, főleg a londoni zsidónegyedben való rohamos terjedése arra inditotta a brit kormányt, hogy Zangwill Izraelhez, a világhírű s hazájában nagy tekintélynek örvendő íróhoz, bizalmas felszólítást intézzen, in­dítson propagandát a bolsevizmus ellen. I S erre Izrael e hü fia nem habozott ki­jelenteni, hogy a megtisztelő megbízást nem fogadhatja el, mert ő a holmviz- must nagy erkölcsi értékű mozga­lomnak farija mely egyszersmind

Next

/
Oldalképek
Tartalom