Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-16 / 2. szám (Egri Munkás)
•> EGRI MUNKÁS Az olaszok és románok szövetkeztek Jugoszlávia elleu. Marakodnak a szövetségesek. — Ny ugatmagyaror- szágot Ausztriához akarja csatolni az entente. Pap Csicsó kudarca. — A julius 21 -iki világsztrájk. Olaszországban az események egész láncolata kapcsolódik össze, amelyek szoros összefüggésben vannak a békekonferencia feldőlésével. — A kérdések, amelyeknek elintézésére vállalkozott az ötök tanácsa, mind inkább összekuszálódnak és egy újabb imperialista háború árnyékát vetik előre. — Olaszország semmiesetre sem akar lemondani Jugoszlávia részéről követelt területekről s ezen akaratának fegyverrel akar érvényt szerezni. — Azonban az olasz munkásság az ötesztendős háború borzalmai után nem hajlandó újra a hóditási vágy őrületének áldozata lenni. — Még most bűbájos szavú diplomaták intézik a dolgokat, de a munkásság minden pillanattal világosabban látja helyzetének türhetetlenségét és az olasz városok munkásnegyedeiben kirobbanó sztrájkmozgalmak forradalmi akaratának szilárdságát mutatják. Zágrábi jelentés szerint az ; natban, mikor az osztrák békeisztriai partvidéken az olaszok mintegy 70,000 embert vontak össze harctéri felszereléssel- A dalmát partvidéket szintén olasz csapatok szállották meg. Laibachi jelentés arról ad hirt, hogy az olaszok és románok szerződést kötöttek Jugoszlávia ellen. A szerződést Orlandó és Bra- tinau is aláírták. A Chikago Tribünné munkatársa tegnap Párisba érkezett. Az újságíró azt állítja, hogy az olaszok távozásra kénvszeritet- ték Fiúméból, mert megsürgö- oyözte lapjának, hogy az olasz tengerészek és katonák meggyilkolták a francia katonákat, akik egy összetűzésben megadták magukat. Az olasz tisztek szabályszerűen parancsot adtak a fegyverek megtöltésére és a tüzelésre, sőt maguk is részt vettek a francia katonák legyil kotásában. Amerikai hivatalos körökben nagyon tartózkodóan Ítélik meg az olaszok és franciák közötti helyzetet. Római szikratávirat szerint a fiumei események megvizsgálásával megbízott szövetségközi biizottság már megérkezett Fi- umébe. A vizsgálatot gyorsan le fogják folytatni. Szorosan összefügg a fiumei kérdéssel a Dácia ügynökség jelentése, amely arra a kérdésre, hogy kuldenek-e Magyarországra csapatokat, tagadó választ ad, mivel az Olaszországban uralkodó viszonyok is megkívánják az általános fegyveres készültséget. Az Evening Newsnek jelentik Párisből: Olaszország lassankint a békeértekezlet enfant terribi- leje lesz. Éppen abban a pillaszerződéssel hosszas munka után elkészültek, az olasz megbízottak, egyszerre azzal a kívánsággal állottak elő, hogy a tiencsini osztrák kencessziókat ruházzák át Olaszországra. Kína abba hajlandó beleegyezni, hogy a német-osztrák koncessziókat nemnemzetközivé tegyék, ahhoz azonban nem adja beleegyezését, hogy Tiencsint olyan országnak adják, mint aminő Olaszország. Párisi jelentés szerint a békekonferencia hajlandó Német-Ausztriához csatolni Nyugat-Magyaror- szág egy részét, hogy Bécset megmenthesse az éhség katasztrófájától. Az uj határ, amelyet népszavazással állapítanának meg, a Fertő-tóig ős Sopronig terjedne. Bécs. Neue Freie Presse jelentése szerint az A van ti egyik legutóbbi számában az olasz munkásokhoz kiáltványt intéz a julius 21. és 22-ikén kezdődő általános sztrájkok előkészítéséről. A sztrájkban olasz és angolokon kívül a dánok, hollandok és svédek is rész tvesznek. A Matin e hó 28-iki számában a francia közalkalmazottak kongresszusáról ad hirt, amely kongresszuson a hivatalnokok nyomorúságos fizetésének ügyéről folytattak tárgyalásokat, a kongresszus oly izgatott hangulatban folyt le, hogy a végén politikai tüntetéssé nőtt, végül határozati javaslatot fogadtak el. amely kimondja, hogy csatlakoznak a munkásszövetséghez és annak minden politikai akciójában résztvesznek, így a julius 21 és 22-iki általános sztrájkban is. Budapest, A szerbek és ro- i uránok közötti ellenségeskedésre j mutat Pop Csicsó Istvánnak Világoson tartott egyik népgyülés alkalmával mondott beszéde, melyben ezeket mondja : Örömmel láthatjuk, hogy Isten segítségével megalakíthatjuk Nagy—Romániát. De a munka még nem fejeződött be. mert harcot kell vívnunk a szer- bekkel, akik a drága Bánságot nem akarják nekünk átadni. Minden jel azt sürgeti, hogy a Bánság kérdésében rendet te- i remisünk. Sorozás lesz s min- | denki tartsa kötelességének, j hogy fegyverrel álljon a harcba. Pop Csicsó háborús beszéde a | gyűlésen megjelent tömegből I hangos elkeseredést váltott ki. ; Torkukszakadtából kiabáltak, | különösen az asszonyok. Nem adunk katonát! Egy katona, aki részt vett az olaszok elleni hadjáratban s harcolt a Piavenál Pop Csicsó beszédét lehurrogta s a bolse- vizwust éltette, miközben Pop Csicsó István a már kritikussá vált gyűlésről sietve eltávozott. Egy egri család katasztrófája Sátoralyaiijhelyen. A talált gránát megölt egy apát és két gyermekét. Vigyázzunk a lövedékekre. ! Súlyos sors nehezedett egy egri családra. Az itteni Bányay- | család a sorsüldözött família, a j melynek a háborúban két tagja, most pedig egyszerre három I tagja pusztult el. Ez utóbbiakat Sátoraljaújhelyen érte a végzet : egy talált gránát képében, amely felrobbanva hármukat megölte. A katasztrófáról, a mely megrázó tragikuma mellett, intő ’ például szolgál arra, hogy vi- ; gyázzunk a talált lövedékekre, k— a sorsüldözött család egyik tagja, Bányai Margit, levélben értesítette Egerben lakó keresztapját Bakony Gergely elvtársat s ez a levéi mindennél megrá- zóbbau írja le a szerencsétlen család katasztrófáját. A levél igy szól: ; Fájdalomtól megtört szívvel j tudatjuk, hogy mily borzalmas i csapás ért bennünket a Pünkösd előtti napon, melynek édes apám, Józsi és Vilma testvéreim lettek áldozáta. Ugyanis a Pünkösdi ünnepek előtti napokon történt ágyuzá- ; sok után, édes apám a kertbe egy lövedéket talált, mely a puha i földben nem explodált, azt babrálni kezdte, midőn Józsi és Vilma testvéreim is jelen voltak. A lövedék felrobbant és mindhármat megölte. Apám es Vilma rögtön. Józsi pedig azon éjjel kiszenvedtek, örökre itt hagytak bennünket. Kel e ennél borzasztóbb csapás, nem elég hogy két, fivérem a harctéren elestek, de még azok a szerencsétlenek, kik velem együtt a sors csapásait viselve, ily borzasztó halált szenvedve hagytak itt mint élő holtakat. Ki akarja visszahív®, a szolgabirót? Azt a felhívást, melyet a budapesti forradalmi központi munkás és katonatanács elnöksége a vidéki dilektoriumokhoz intézett, olvassa el minden falusi, vidéki proletár. Szívlelje meg minden sorát, gondolkozzék rajta és hamarosan arra a meggyőződésre fog jutni, hogy proletártársai iránt való szigorú kötelessége a felhívás érdekében agitálni. Lássa be, értse meg mindenki a Vidéken, hogy a forradalom, minden vívmánya, a proletárok szabadsága, sőt megélhetése is attól függ, vájjon a budapesti munkásság képes-e nagyszerű küzdelmét tovább folytatni a proletárállam megszilárdítására. Mindenki beláthatja, hogy éhesen, nélkülözve, szenvedve nehéz harcolni és különösen nehéz akkor, amikor ez a nélkülözés csak Budapest területére [szorítkozik. Nem érzik-e a vidéki, falusi proletárok, hogy saját érdekükben cselekszenek akkor, ha mindent elkövetnek, hogy Budapest élelmiszerhez jusson? Nem érzik-e, hogy minden falat, amelyet a főváros proletáriátu sának juttatnak, a saját maguk hatalmának a megerősítésére szolgál? Önmagukat támogatják, önmagukat erősitik, mikor a. forradalomnak ezt a nagyszerű hadseregét: Budapestet tápláják. Azt akarják-e az elvtársak, hogy visszatérjen a szolgabiró? Az: akarják-e, hogy megint elkergessék a szegény embert, azt akarják-e, hogy megint bot tál és pofonnal csinálják a .vidéki közigazgatást ? Nem hisz sziik, hogy akadna Magyar országon csak egyetlen vidéki, falusi proletár, aki vissza akarná hivni a szolgabirót. Érezzük és tudjuk, hogy proletár lélek ben sohasem születhet ilyen kívánság. De meg kell mondani, hogy egyedül ezek az érzések nem elegendőek ahhoz, hogy a prole tárok uralmát Magyarországon mindörökre megszilárdítsuk. Nem elég az érzés, a kívánság, hanem cselekedetek is kel lenek. A vágyhoz forradalmi tettnek is kell kapcsolódnia. És Budapest munkássága egyelőre semmi mást sem kér a falusi proletároktól, csupán azt, hogy élelmiszerrel segítsék nehéz küz- delmében.
