Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-07-16 / 2. szám (Egri Munkás)

•> EGRI MUNKÁS Az olaszok és románok szövetkeztek Jugoszlávia elleu. Marakodnak a szövetségesek. — Ny ugatmagyaror- szágot Ausztriához akarja csatolni az entente. Pap Csicsó kudarca. — A julius 21 -iki világsztrájk. Olaszországban az események egész láncolata kapcsolódik össze, amelyek szoros összefüggésben vannak a békekonferencia feldő­lésével. — A kérdések, amelyeknek elintézésére vállalkozott az ötök tanácsa, mind inkább összekuszálódnak és egy újabb impe­rialista háború árnyékát vetik előre. — Olaszország semmiesetre sem akar lemondani Jugoszlávia részéről követelt területekről s ezen akaratának fegyverrel akar érvényt szerezni. — Azonban az olasz munkásság az ötesztendős háború borzalmai után nem haj­landó újra a hóditási vágy őrületének áldozata lenni. — Még most bűbájos szavú diplomaták intézik a dolgokat, de a munkásság minden pillanattal világosabban látja helyzetének türhetetlenségét és az olasz városok munkásnegyedeiben kirobbanó sztrájkmozgal­mak forradalmi akaratának szilárdságát mutatják. Zágrábi jelentés szerint az ; natban, mikor az osztrák béke­isztriai partvidéken az olaszok mintegy 70,000 embert von­tak össze harctéri felszere­léssel- A dalmát partvidéket szintén olasz csapatok szállot­ták meg. Laibachi jelentés arról ad hirt, hogy az olaszok és románok szer­ződést kötöttek Jugoszlávia ellen. A szerződést Orlandó és Bra- tinau is aláírták. A Chikago Tribünné munka­társa tegnap Párisba érkezett. Az újságíró azt állítja, hogy az olaszok távozásra kénvszeritet- ték Fiúméból, mert megsürgö- oyözte lapjának, hogy az olasz tengerészek és katonák meg­gyilkolták a francia katonákat, akik egy összetűzésben meg­adták magukat. Az olasz tisztek szabályszerűen parancsot adtak a fegyverek megtöltésére és a tüzelésre, sőt maguk is részt vettek a francia katonák legyil kotásában. Amerikai hivatalos körök­ben nagyon tartózkodóan Íté­lik meg az olaszok és franci­ák közötti helyzetet. Római szikratávirat szerint a fiumei események megvizsgálá­sával megbízott szövetségközi biizottság már megérkezett Fi- umébe. A vizsgálatot gyorsan le fogják folytatni. Szorosan összefügg a fiumei kérdéssel a Dácia ügynökség jelentése, amely arra a kérdésre, hogy kuldenek-e Magyaror­szágra csapatokat, tagadó vá­laszt ad, mivel az Olaszországban uralkodó viszonyok is megkívánják az általános fegyveres készült­séget. Az Evening Newsnek jelentik Párisből: Olaszország lassankint a békeértekezlet enfant terribi- leje lesz. Éppen abban a pilla­szerződéssel hosszas munka után elkészültek, az olasz megbízot­tak, egyszerre azzal a kívánság­gal állottak elő, hogy a tiencsini osztrák kencessziókat ruházzák át Olaszországra. Kína abba hajlandó beleegyezni, hogy a német-osztrák koncessziókat nem­nemzetközivé tegyék, ahhoz azonban nem adja beleegyezé­sét, hogy Tiencsint olyan or­szágnak adják, mint aminő Olasz­ország. Párisi jelentés szerint a békekonferencia hajlan­dó Német-Ausztriához csa­tolni Nyugat-Magyaror- szág egy részét, hogy Bécset megmenthesse az éhség katasztrófájától. Az uj ha­tár, amelyet népszavazással álla­pítanának meg, a Fertő-tóig ős Sopronig terjedne. Bécs. Neue Freie Presse je­lentése szerint az A van ti egyik legutóbbi számában az olasz munkásokhoz kiáltványt intéz a julius 21. és 22-ikén kezdődő általános sztrájkok előkészítésé­ről. A sztrájkban olasz és an­golokon kívül a dánok, hollan­dok és svédek is rész tvesznek. A Matin e hó 28-iki számában a francia közalkalmazottak kong­resszusáról ad hirt, amely kong­resszuson a hivatalnokok nyo­morúságos fizetésének ügyéről folytattak tárgyalásokat, a kong­resszus oly izgatott hangulat­ban folyt le, hogy a végén po­litikai tüntetéssé nőtt, végül ha­tározati javaslatot fogadtak el. amely kimondja, hogy csatlakoz­nak a munkásszövetséghez és annak minden politikai akciójá­ban résztvesznek, így a julius 21 és 22-iki általános sztrájk­ban is. Budapest, A szerbek és ro- i uránok közötti ellenségeskedésre j mutat Pop Csicsó Istvánnak Vi­lágoson tartott egyik népgyülés alkalmával mondott beszéde, melyben ezeket mondja : Örömmel láthatjuk, hogy Is­ten segítségével megalakíthat­juk Nagy—Romániát. De a munka még nem fejeződött be. mert harcot kell vívnunk a szer- bekkel, akik a drága Bánságot nem akarják nekünk átadni. Minden jel azt sürgeti, hogy a Bánság kérdésében rendet te- i remisünk. Sorozás lesz s min- | denki tartsa kötelességének, j hogy fegyverrel álljon a harcba. Pop Csicsó háborús beszéde a | gyűlésen megjelent tömegből I hangos elkeseredést váltott ki. ; Torkukszakadtából kiabáltak, | különösen az asszonyok. Nem adunk katonát! Egy katona, aki részt vett az olaszok elleni hadjáratban s harcolt a Piavenál Pop Csicsó beszédét lehurrogta s a bolse- vizwust éltette, miközben Pop Csicsó István a már kritikussá vált gyűlésről sietve eltávozott. Egy egri család katasztrófája Sátoralyaiijhelyen. A talált gránát megölt egy apát és két gyermekét. Vigyázzunk a lövedékekre. ! Súlyos sors nehezedett egy egri családra. Az itteni Bányay- | család a sorsüldözött família, a j melynek a háborúban két tagja, most pedig egyszerre három I tagja pusztult el. Ez utóbbiakat Sátoraljaújhelyen érte a végzet : egy talált gránát képében, amely felrobbanva hármukat megölte. A katasztrófáról, a mely meg­rázó tragikuma mellett, intő ’ például szolgál arra, hogy vi- ; gyázzunk a talált lövedékekre, k— a sorsüldözött család egyik tagja, Bányai Margit, levélben értesítette Egerben lakó kereszt­apját Bakony Gergely elvtársat s ez a levéi mindennél megrá- zóbbau írja le a szerencsétlen család katasztrófáját. A levél igy szól: ; Fájdalomtól megtört szívvel j tudatjuk, hogy mily borzalmas i csapás ért bennünket a Pünkösd előtti napon, melynek édes apám, Józsi és Vilma testvéreim lettek áldozáta. Ugyanis a Pünkösdi ünnepek előtti napokon történt ágyuzá- ; sok után, édes apám a kertbe egy lövedéket talált, mely a puha i földben nem explodált, azt bab­rálni kezdte, midőn Józsi és Vilma testvéreim is jelen voltak. A lövedék felrobbant és mind­hármat megölte. Apám es Vilma rögtön. Józsi pedig azon éjjel kiszenvedtek, örökre itt hagy­tak bennünket. Kel e ennél borzasztóbb csa­pás, nem elég hogy két, fivérem a harctéren elestek, de még azok a szerencsétlenek, kik ve­lem együtt a sors csapásait vi­selve, ily borzasztó halált szen­vedve hagytak itt mint élő hol­takat. Ki akarja visszahív®, a szolgabirót? Azt a felhívást, melyet a buda­pesti forradalmi központi mun­kás és katonatanács elnöksége a vidéki dilektoriumokhoz inté­zett, olvassa el minden falusi, vidéki proletár. Szívlelje meg minden sorát, gondolkozzék rajta és hamarosan arra a meg­győződésre fog jutni, hogy pro­letártársai iránt való szigorú kö­telessége a felhívás érdekében agitálni. Lássa be, értse meg mindenki a Vidéken, hogy a forradalom, minden vívmánya, a proletárok szabadsága, sőt megélhetése is attól függ, vájjon a budapesti munkásság képes-e nagyszerű küzdelmét tovább folytatni a proletárállam megszilárdítására. Mindenki beláthatja, hogy éhe­sen, nélkülözve, szenvedve ne­héz harcolni és különösen nehéz akkor, amikor ez a nélkülözés csak Budapest területére [szorít­kozik. Nem érzik-e a vidéki, fa­lusi proletárok, hogy saját ér­dekükben cselekszenek akkor, ha mindent elkövetnek, hogy Budapest élelmiszerhez jusson? Nem érzik-e, hogy minden falat, amelyet a főváros proletáriátu sának juttatnak, a saját maguk hatalmának a megerősítésére szolgál? Önmagukat támogatják, önmagukat erősitik, mikor a. forradalomnak ezt a nagyszerű hadseregét: Budapestet tápláják. Azt akarják-e az elvtársak, hogy visszatérjen a szolgabiró? Az: akarják-e, hogy megint el­kergessék a szegény embert, azt akarják-e, hogy megint bot tál és pofonnal csinálják a .vi­déki közigazgatást ? Nem hisz sziik, hogy akadna Magyar országon csak egyetlen vidéki, falusi proletár, aki vissza akarná hivni a szolgabirót. Érezzük és tudjuk, hogy proletár lélek ben sohasem születhet ilyen kíván­ság. De meg kell mondani, hogy egyedül ezek az érzések nem elegendőek ahhoz, hogy a prole tárok uralmát Magyarországon mindörökre megszilárdítsuk. Nem elég az érzés, a kíván­ság, hanem cselekedetek is kel lenek. A vágyhoz forradalmi tettnek is kell kapcsolódnia. És Budapest munkássága egyelőre semmi mást sem kér a falusi proletároktól, csupán azt, hogy élelmiszerrel segítsék nehéz küz- delmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom