Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-11-15 / 83. szám

XXVI. évfolgamjitó szám.

Censurat Malőr Stefanescu Scarlat. Eger 1919. november 15. Szombat.

Előfizetési dijak:

Egész évre 80 K. - Fél évre 40 K. - Negged évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr.

281

LEGÚJABB HÍREK.

(Budapest). Friedrich hétfőn összehívta egy közös értekezletre a pártok vezetőit. Valamennyi párt képviselve lesz az értekezleten, melyet Clark felkérésére hívott volt össze Friedrich.

(Budapest)- Dobák ezredes, a budapesti karhatalom parancsnoka kijelentette, hogy a nemzeti karhatalmi alakulatok létszáma oly erős, hogy garantálni tudja a belső rend fenntartását. A karhatalom szükség esetén a legerősebb szigortól sem riad vissza s ha kell a statárium kihirdetése sem fog elmaradni.

(Bécs). A tótok csehellenes forradalmának kitörése minden napra várható.

(Budapest). Egy németországi pénzcsoport ötszázmilliós márka kölcsönt ajánlott fel Magyarországnak.

(Budapest.) Friedrich tegnap egy teaestélyt adott, melyen egyebek között [ózsef főherceg, Auguszta főhercegnő és József Ferenc főherceg, valamint Troubrigde admirális és mások jelentek meg.

(Budapest.) A nyugati tótok egy küldöttsége tegnap tisztelgett Clarknél és bejelentette neki, hogy Trencsén, Nyitra, Liptó és Pozsonymegye tótsága nem hajlandó Csehországhoz csatlakozni. Erről egy memorandumot is nyújtott át a küldöttség Clarknek, ki megígérte, hogy azt az illetékes helyre el fogja juttatni.

(Budapest). Egy Fleischer nevű zászlós tegnap egész határozottan megnevezte Tisza két gyilkosát, a másik kettőről pedig fontos személyleirást adott.

(Budapest.) Kiderült, hogy Lengyel Gyula volt pénzügyi népbiztos, húszmilliót sikkasztott a központi állampénztárból.

(Budapest.) Hir szerint a kabinet egy tagja Friedrich háta mögött és vele párhuzamosan erős tárgyalásokat folytat Clarkkal, Friedrich érdekében.

(Czegléd). A czeglédi kisgazdapárt vasárnap gyűlést tartott, melyen egyhangúlag kimondotta, hogy csak keresztény és magyar kormányt akar.

(Budapest). Apponyi Albert gr. Budapestre érkezett és a pártokkal a kibontakozás érdekében tárgyalásokat folytat.

(Budapest). Horthy bevonult Budapestre s bevonulása alkalmából egy kiáltványt intézett a város lakosságához a rend biztosítása s a közönség nyugodt viselkedése érdekében.

(Budapest). A csehek jói* értesült helyről származó információ szerint a legközelebbi napokban kivonulnak Párkánynánáról, hova a rend fenntartása érdekében egy karhatalmi századunk fog bevonulni.

„Magyarország nem volt, hanem lesz“.

Jóslat volt ez nekünk, a legnagyobb magyarnak profetizálása. E jós szavakat nagy jövőnknek biztos tudatával ajkunkon hordoztuk. És ezel meg is elégedtünk. Pedig ez a nagy nemzeti próféta jóslatához az igéretföldjéhez vezető utat is meg jelölte. O csillagokból olvasott, az igaz, mert fajának rajongó szeretető megihlette lelkét; de azt is tudta, hogy a nemzetet | nem jelszavak, hanem népének vagyona, gazdagsága, jóléte teszi naggyá és függetlenné.

Jóslatának teljesülésére Írogatta műveiben a legnagyobb magyar: >erőre bírni a hont . . király és zsellér között álló mágnásnak és nemesnek Istentől rendelt valódi tiszte«. »Ha országunk nagyjai s tehetősb birtokosai egy és más közhasznú cél végett mind egyetértőn ének s közakarattal és közerővel törekednének a haza javát előmozdítani, mi lenne nehány esztendő, mi féíszázad múlva honunkból«. Megjelöli az utat is a hon nagyságához: -juttassuk aföldmivest birtokhoz«! »Ebből az következik — írja a »Hitel«-ben — hogy a magyar földmives régi s részint . mostani, semmit, vagy igen keveset óhajtó a igy igen keveset szemfüleskedő henye apathiába ne hagyassák. Erről pedig nem s Abnodhatni bizony»» bátorságos birtok

s azon lehetőség, sőt hihetőség nélkül: hogy fáradozásai után határtalanul jobban bírhassa magát. S erre módot nem nyújthat senki más a földesurakon s tehetőseken kívül. Ezen utolsóknak kell tehát részint a szív ösztöne s még inkább az ész tanácsa szerint önmagukon nemes — vagy ha egyenesen ki akarjuk modani —józan diadalmakat nyerni«. »Tőlünk függ minden, csak akarjunk. S nem lelki s testi, országbeli javaink dicsérete emelheti föl hazánkat, hanem hátramaradásunk s hibáink nagylelkű elismerése és azoknak férfias orvoslása.* »Nincs a magyar szegény- ségtűrésre teremtve, hanem hogy mindegyik azt mondhassa magáról: jól bírom magam*.

Tehát földet a magyar földmivesnek! Ez volt Széchenyi jóslatának az alapja. És mi lett volna a nemzetből, ha nagy- birtokosaink Széchenyi útmutatását követve, a letűnt, háromnegyed század alatt okszerű birtokpolitikával, telepítéssel a magyar nép gerincét: a földmivest földhöz juttatták volna ?! Ha az elkótyavetyélt nemesi birtokokat és bérleteket a magyar paraszt kezére juttatták volna, ha azon a 4.831,477 hold birtokon, mely ma a zsidók kezén van, a magyar földmives volna az úr, volna a bérlő, akkor a vesztett háború dacára sem sülyedtünk volna ily gyalázatos szolgaságba. Ha Széchenyi férfias lelke ki mert» mondani már akkor : >Im* nyílSzerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

tan azon vallást teszem: hogy hazánk előmenetele s magasabb fölemelkedése legfőbb gátjai mi, tehetősb birtokosok vagyunk«. Akkor most a színpadias Károlyi- féle földosztás, a kommunista rablógazdálkodás után mily lelkiismeretíurdalást érez- | hetnek azok, akik Széchényi nagy útmu- j tatását elhanyagolva, a nemzet romlásának, elszegényedésének, földjeink zsidó- ! kézre juttatásának okai voltak!?

Széchényi jóslatának ellenkezője teljesült, mert nagybirtokosaink nem követték intő szavát, nem teljesítették a jóslat alapfeltételét. De ennyi mulasztás és a nyomában járó iszonyatos megpróbáltatás után be kell látni mindenkinek azt az igazságot, amit a francia nemzetgazdász így fejezett ki: gazdag paraszt, gazdag ország ; szegény paraszt, szegény ország. A proletár paraszt a nemzetnek nem csak átka, hanem szégyene is. A nemzet ereje kis és középbirtokosaiban rejlik. Láttuk ezt az igazságot a kommunizmus alatt is. A vörös ember pörölyével mindenre rá mert csapni, csak kisbirtokosainknak hízelgett, ! csak hozzájuk nem mert nyúlni, a proletárököl a kisbirtokosok fejét nem merte szétzúzni. A nagy viharban a nemzetnek a falvakban lerakott alapjai szilárdaknak j mutatkoztak, ezt az alapot kell hát a jö- j vőben céltudatos gazdasági politikával, a ! nemzet életét nem veszélyeztető, nem zül- lesztő birtokpolitikával még jobban erősíteni. Minél több kisgazdája és középbirto- I kosa lesz az országnak, annál erősebb i lesz az és annál biztosabb alapokon fog nyugodni a nemzet élete.

De helyes birtokpolitikához több i» kell, Kell elsősorban a földnépe iránt jóakaró, segítő, gyámolító szeretet, az a szeretet, mely a nagy Széchenyi szemeiben könnyet fakasztott, mikor még ifjú korá | ban Londonban a múzeumban, vagy színdarabban magyar parasztszürt látott, kell a nép javát akaró szeretet, mely Dr. Holstrőmöt arra bírta, hogy egyetemi kathedráját elhagyja azért, hogy egy korcsma kibérelt nagy termében ez előtt húsz évvel, az első paraszt főiskolát megnyithassa. Ennek a tanárnak a jelszava : amely nemzet nem becsüli parasztjait, az a maga halálos ítéletét írja alá. Valljuk be őszintén: népünknek azért vannak rossz tulajdonai, mert nem becsülték vezetőink a népet, legföllebb csak választás- I kor, amikor meg kihasználták. így most már csak végtelen türelemmel kapcsolatos és önmagát felemésztő szeretet szükséges abban, aki a magyar népet hibáitól megváltani és ezzel boldogítani akarja. De nemzeti létünk érdekében meg kell tenni. Minden áldozatot meg kell hozni, hogy legyengült és magára maradt fajunknak ' őserejét: a magyar földmívest gazdasági, szövetkezeti irányban neveljük. Kossuthnak jelszava: Tengerre magyar! Ma már j tárgytalan, de Széchenyi intelme: szeresd és erősítsd népedet magyar! ma fontosabb, [ mint valaha, n—