Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-11-14 / 82. szám

XXVI. évfolyam 82 <;■»•■* Censurat : Maior Stcfanescu Scarlat. Eger <919. november 14. Péntek. Előfizetési dijak; Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — ISi egged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. — Egg szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. LEGÚJABB HÍREK. (Budapest.) A budapesti entente katonai missió hetekkel ezelőtt felhivást intézett a belgrádi kormányhoz, hogy Baranya vármegye területét, a Kőszeg-bol- mányi vonalig ürítse ki. Ezáltal a pécsi szénbányák visszakerülnének hozzánk. (Budapest.) A budapesti rendőrség letartóztatta Klein Margitot, Kún Béla volt titkárnőjét. Pogány letartóztatásának hírét nem erősitették meg. (London.) Az alsóházban Bonárlavv bejelentette, hogy Anglia százötven milliós kölcsönt engedélyezett Magyarországnak. (Köln). Hartmann bíboros meghalt. (Bécs). Legjobban értesült körök véleménye szerint az osztrák kommunisták újabb puccsra készülnek. (Róma). Hir szerint Anglia a napokban javaslatot terjeszt a szövetségesek elé, hogy az orosz kormányt decemberre hívják meg. a békéről való előzetes tanács­kozásra. (Bécs). A románok október elsején a kolozsvári nemzeti színházat átvették. (Budapest). A 8 Órai Újság irja: Feltétlenül hiteles forrásból nyert értesülésünk szerint a párisi békekonferencia legutóbbi ülésén akként határozott, hogy a magyar békeszerződést, amely már hetek óta készen áll, Clarkkel közli avvégből, hogy a szerződés szövegét Clark azon kormánynak nyújtsa át, amelyet a konferencia nevében a tárgyalások vezetésére elismer. A békeszerződés teljes szövege már Clark birtokában van és most már csak a magyar pártok megértésén múlik, hogy rövid utón közhírré is tétessék. A békeszerződés általánosságban kielé­gíti az optimista várakozásokat is. A Tótföldre vonatkozóan számbave- hető és javunkra szóló határkiigazításokat tartalmaz. (Budapest). Friedrich tegnap Garamival folytatott megbeszéléseket, ennek azonban csak informativ jellege volt. A kormánypártok egységes állásfoglalása mély benyomást keltett Clarkra, aki már tudja azt, hogy a keresztény blokk az ország leghatalmasabb pártja, amelynek elsősorban van joga a minisz­terelnök személyét megválasztani. (Berlin). A »Deutsche Allgemeine Zeitungnak jelentik Varsóból, hogy Len­gyelország, Oroszország valamennyi hadviselő felét meg akarja hívni Varsóba tár­gyalásra és kéri, hogy nov. 25-én szüntessenek be minden ellenségeskedést. szabadságot — s az eredmény egy közép­korba sem illő diktatúra lön, mely agyon- sujtóttá a szabadsajtot, sárba rántott min den ernelkedettebb gondolatot, eltörölte a gyülekezési szabadságot (a parancsszóra táblák alatt fölvonúltatott tömegek hiva talos körmeneteitől eltekintve) s a forra­dalmi törvényszékeknek kegyetlenül fe- nyítő erejével betapasztva az igazságért szólásra nyíló szájat. ígértek jólétet, amit meg is kaptak a rovott múltú népbizto­sok, de a nép milliói iparszerűen készített, értéktelen papírpénzekkel bélelték ki élés­kamráiknak ürességtől kongó falait. És végűi ígértek földi paradicsomot — s kap­tunk nyomort és ínséget, olyat aminőt a tatárjárás óta még nem élt át népünk. S ha mindez a «Népszava« szerint erkölcsös és tiszta dolog volt, akkor má­tól kezdve megváltoztak az erkölcsről al­kotott fogalmaink, legalább is oly értelem­ben, hogy ezután a «Népszava* által er­kölcstelennek és «szennyesének minősített dolgokat az ellenkezőjére fogjuk minósí teni. Egyébként a «Népszava* piszkolódá- saira még bátorkodom megjegyezni, hogy mi is megfogadtuk az ő hóbortos nagy­mesterüknek, Marxnak egy mondását, mely így szól: «Menj utadon s ne törődj vele, mit mondanak az emberek.« L. G, Ä »Népszava« haragszik. A »Népszava« megint belénk döfte mérges fullánkjait. November l ei számá­ban díjmentesen a »szennylap« címet ado­mányozta az »Egri Népujság«-nak. Ügy gondolhatta ezt a »Népszava«, hogy az ad, akinek van. Ha pedig már szennyről van szó, akkor elsősorban ő van hivatva ado­mányozni, mert az ő szennyeséhez mérten a fővárosi központi szeméttelep egy igény­telen kis magángyűjtemény, mely úgy aránylik a »Népszaváéhoz«, mint a munka- nélküli éléskamrája a lánckereskedó rej­tett raktáraihoz. A »Népszava« már évtizedek óta jobb ügyhöz méltó buzgalommal gyűjti a nem­zetköziség kloakáinak szennyét, mellyel az elmúlt 12 hónap leforgása alatt sikerült is annyira bemocskolni a magyarság becsü­letes, jő hírnevét, hogy még most is mo sakodnunk kell, hogy a nemzetköziség eme piszkától megszabadulva, eredeti ma­gyar mivoltunkban léphessünk a világ elé. Ez a szenny persze nem viszket a »Nép­szavának«. Az ő nemzetközi proletárönér- zetét nem alterálják az ilyen soviniszta gondok. Mert a »Népszava« már annyira tor­kig ül a szennyben, hogy már ab ovo nem is tudhat különbséget tenni a tiszta és szennyes, az erkölcsös és erkölcstelen fogalmai között. Épen ezért nem i# vehetjük rossz né­ven a «Npszavától«, ha tehetetlen köpkö- dései közben a szennyes jelzővel illeti la­punkat, hisz a sértés is csak akkor sértés, ha tisztességes embertől ered. Becstelen ember gyalázó szava csak arra enged következtetni, hogy ellenfelével nem pen­díti egy hűron.j Amit az «Egri Népújság« hirdet, — az az újság, melyet a «Népszava« szenny­lapnak titulál — az sok százezer keresz­tény magyar embernek a «Népszava« és elvtársai által fölidézett bolsevizmus szen­vedései közepette kialakúit világnézete és politikai hitvallása, melynek diadalától nem a bolsevizmust, az osztálygyűlöletet, a nemzetköziséget és más ehhez hasonló jó­kat, hanem megnyomorított hazánknak és népünknek a keresztény-magyar erkölcsi világban való újjászületését várja és re­méli. S amennyiben a «Népszava« ezt a törekvést szennyesnek minősíti, — lássuk az ellenkező véleményt, azt a törekvést, melyet a «Népszava« vall magáénak. . . Ne kalandozzunk messzire a «Nép­szava« politikai múltjának sötét mocsara­iba, csak a legutóbbi év eredményeit és történetét foglaljuk össze dióhéjban, úgy, ahogy az a «Népszava« vörös táblája alatt bégető nyáj elvei és irányítása szerint- lefolyt. Hirdették az egyenlőséget, mely azu­tán a rablógyilkosok rémuralmában a leg­vadabb és legvéresebb osztálygyűlölettől telítve meg is valósúlt. Követelték a teljes sajtó-, gyülekezési-, szólás- és gondolat HÍREK. Eger, 1919. nov. 13. A hősökért. Csütörtök délelőtt 10 órakor az el­esett hősökért a főszékesegyházban ünne­pélyes gyászistentisztelet volt. Az isten­tiszteletet fényes segédlettel .főpásztorunk dr. Szmrecsányi Lajos érsek úr végezte. Az összes hivatalok, testületek, tanintéze­tek képviselve voltak. Ezrek ajkáról hang­zott fel az esdő ima a magas trón zsámo­lyáig, kiki szeretteiért — és egyetemben a sok ezer névtelen hősért. Örök békét, földöntúli boldogságot kértünk mindnyá­jatoknak, kik hősként, ezeréves hazánk épségéért ontottátok véretek. Ott a Kárpátok és Erdély bércein, a Wolhyniai síkságon, az olasz hegyóriások járatlan katlanaiban/kik névtelenül pihe­nitek örök álmaitokat — ne forduljatok el tőlünk haraggal, ha vétkeztünk is, ha hagytuk meglazulni azt az ércfalat honunk körül, melyet ti mindhalálig védelmezte­tek. Nem! Él még bennünk is a ti hősi szellemiek ; ég még keblünkben is a hon­szerelem kiolthatatlan tüze, mely hisszük, csodákra lesz képes. És azt a dicső ne­nevet, melyet a ti hősi háláltok arany betűkkel irt a történelem lapjaira, mi élő igaz magyarok babérkoszorúval fogjuk övezni. (J. S) Keresztény szervezkedés. A Keresz­tény Nemzeti Egyesülés Pártjához csatla­kozott Keresztényszociális Gazdasági Párt­nak népgyűlése volt elmúlt vasárnap Pé­té,rvásárán, hol dr. Kálnoky Viktor ügy­véd, Erdőkövesden, hol dr. Székely István jogtanár és Váraszón, hol Jolbej Sándor lapunk munkatársa beszéltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom