Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-10-30 / 70. szám
XXVI. évfolyam 70. szám. Censurat : Sit. T. Gherman. Eger 1919. október SO. Csütörtök, Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 R. — Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. LEGÚJABB HÍREK. (Budapest)- George Clark fogadta a Pester Lloyd munkatársát, kinek feladatáról a következőket mondotta: Egész Európának szüksége van a magyar bekére és hogy ez minél előbb megvalósuljon szükséges, hogy itt olyan kormány alakuljon, mely az egész országot képviseli osztály, vagyon, vagy valláskülönbség nélkül. Meg van győződve, hogy Magyarország olyan békét köthet, melyet a lakosság minden rétege támogatni fog. Sir George Clark kijelentette, hogy ő nem mint angol ember, hanem mint a legfelsőbb tanács egységes képviselője jött Budapestre. (Budapest). A magyarországi földmunkások szakszervezete kilépett a szociáldemokrata pártból. (Budapest.) A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetősége tegnap felvonult Clarkhoz s egy memorandumot nyújtott át neki, melyben arra kérte őt, hogy Magyarországon keresztény szellemtől áthatott politika jusson érvényre. (Bécs). A Havas ügynökség jelentése szerint az orosz bolsevikieket a Tobol balpartjára vetették vissza. (Bécs). A szövetségesek felszólították Németországot, hogy 24 napon belül ürítse ki a megszállott területeket. (Budapest). A kormány a takarmányfelesleget oly módon akarja Svájczban értékesíteni, hogy azért cserébe hatezer darab tenyészállatot kapjunk. (Budapest). Vanczák János a vas- és fémmunkások szövetségének vezetője a szociáldemokrata-párt gyűlésén azt javasolta, hogy a párt politikáját helyezzék nemzeti alapokra. (Bécs). Haase német képviselő egyik lábát térden felül levágták. Állapota még mindig igen súlyos. (Budapest.) A Tisza meggyilkolásával gyanúsítottak egyike, Heltai Viktor, tegnap önként kihallgatásra jelentkezett a vizsgálóbíróhoz, ki előtt a kihallgatáson rendkívül fontos vallomást tett. Alföldi Dávid megint irt egy könyvet. Egg letűnt nagt] politikus keservei. (Vége.) Dávid logikától dagadt eszmefuttatásai közepett a jezsuitákba is beleütközik, akik szeretnék látni, hogy melyik jezsuita munkában van leírva ez az elv: cél szentesíti az eszközt. Amig ezt meg nem . mulatja, kénytelenek vagyunk Dávidot mi is rágalmazónak nevezni. A kis hamisnak különös és kiemelendő észjárása van. Beismeri, hogy a vád az, hogy a zsidók uzsorások. És hozzáteszi : Nem valami nagyon lehet csodálkozni azon . . .« Mi azonban nemcsak csodálkozunk, hanem tenni is fogunk az uzsorások ellen. Hogy a földmives bajtársának tartotta a zsidót, alaposan beképzelt állítás. A földmives nagy tapasztalatokat szerzett a harctéren a zsidó »bajtársiasságról . . .« A komolynak nem nevezhető és derültséget előidéző írásművön keresztűlvo- nűl az az oktató hang, mely már ismeretes az Egri. Hírlap vörösre hajló hasábjairól. Emlékezünk még, midőn a Fischer Manóékkal egy fronton küzdő szerző a szőllőskei birtok eladásakor nagyhangon oktatta az egri érseket a birtokpolitika helyes elveire. Akkor bosszankodtunk azon a néptribuni hangon, most már a jő ember, csak résztvevő humort tud elér'ni... Vagy nem humort keltenek-e az alábbi sorok: «A zsidók tlrontása nemcsak azért volt könnyen tűrhető, mert sok smecgyáros, szállító, dohánytermelő, korcsmá- ros, trafikos, bankár, gyáros, kereskedő volt összeköttetésben a kormánnyal és főispánokkal .. .* Szóval mások rontották el a zsidókat. Pont. Szinigazság. Ez a gondolata Dávidnak rokonságban van a Rotschildok azon ötletével, midőn Húsz Ábrahám érdekében interveniáltak kegyelemért. Soha fajt nem jellemzett jobban az önkritika hiánya, mint a zsidóságot. Ez teszi őket a Világ, Népszava és a nyilvános házak hivatalos lapjának a Fidibusznak propagálóivá. A gimpli fogásnak már vége. A legfájdalmasabb momentum Dávid szerint az, hogy a keresztényszociálista párt r azt hirdeti, hogy nem kell zsidókereskedőnél vásárolni, zsidőiparossal dolgoztatni. Igaz ugyan, hogy ezt a párt pozitívumként úgy hirdeti, hogy csak keresztény kereskedőnél vásároljunk, keresztény iparossal dolgoztassunk, de ez az egy módja van annak, hogy a hasonló komikus ugrándo- zások a zsidóság részéről megszűnjenek. Hát bizony ezt a könyvet egy külön zsidó cenzúrázó bizottságnak kellett volna átnézni, mert ilyen formában csakis humort kelt. Alföldi Dávidnak pedig ajánlunk valamit. Tudjuk, hogy ambíciója még sok könyvet fog Íratni. Ima például ilyen címen egy könyvet : Károlyi Mihály és Én, Fischer Manóval egy táborban, vagy legjobb lesz : Politikai szerepem az antébol- sevista időben. Nagyon kedves téma lenne. De írjon minél többet, Az Egri Lapkiadó Részvénytársaság majd kiadja. Egyébb dolga úgy sincs. Csak a zsidókérdéssel foglalkozik most. Tehát írjon. Szeretjük ebben a keserű világban a humoros történelmi eszmefuttatásokat. Végezetül nem állhatunk ellent és leközöljük egyik olvasónknak ide beküldött versikéjét. A jámbor olvasó mindig rossz versekkel kínoz bennünket. Ezt azonban leközöljük. Alföldi Dávid könyve ihlette meg őt: •Dávid papa, írjon egy új könyvet. . . De írja meg minél hamarabb. . . Hogy a neve újból szerepeljen, Ez ma nekünk a legfontosabb.« K. A. J. Ébredjünk! Csöndes őszi este. Szürke pára ül a hegyek felett. Szomorú elmúlás, szomorú őszi idő. Sárga falevelek sűrűn ide-oda szállingóznak ebben a lemondásteli halk estében. Valahonnan vidám nótákat hoz a szél. Istenem, van még ma olyan ember, ki derűs szívvel mulatni tud? Szegény, meggyötört hazám minden kínját., bánatát szivemben érzem. Eszembe jutnak kedves, fiatalkori alkonyatok, mikor az októberi égő vörös napon, lábunk alatt sü rün össze torlódtak a sárga gesztenyefa levelek. Fiatalos szívvel, egy boldog jövő tudatában hányszor terveztük, szőttük az álmokat, megmosolyogva az őszt és mindent, ami enyészet volt. És akkor talán nem is gondoltunk ami drága hazánkra; hiszen akkor nagy volt és virágzó s nem kellett féltenünk semmitől. De ma — itt állunk kifosztottan, megtépetten,égő, kénytelen szemmel, lelkűnkben összetiporva az álom és minden ami szép volt. De nem! Emeljük fel csüggedt fejünket, ne tegyük magunkévá a bánatot. Remélnünk kell, forró keresztény hittel. A magyar asszonyokhoz szólok és talán az utolsó órában. Fel kell rázni mély álomukból a magyar keresztény asz- szonyokat. Be kell látnunk, amit szinte kiáltani szeretnék, hogy most jött el az az idő, mikor mi is segíthetünk; mi is előmozdíthatjuk ennek a szerencsétlen országnak a szebb és jobb jövőjét, össze ■ kell tartanunk, kezet kell nyújtanunk egymásnak. Ne szakadjunk osztályokra, ne nézzük le egymást oktalan gőggel, Egy szívvel és lélekkel harcoljunk azért, I hogy ebben az országban minden keresztény és minden magyar legyen. Gyermekeinkbe kicsiny korukban neveljük bele a I hazaszeretetet, vallásosságot s a kölcsönös ■ egymásra utaltság érzetét. Annak a zsenge lelkű gyermeknek meséljük el szerető anyai szóval hazánk nagy és fenséges történetét azzal a biztos tudattal és meggyőződéssel szivünkben, hogy Magyar- ország újra szép, virágzó és gazdag lesz ! (elyné). w inni HÍREK. Eger, 1919. okt. 29 Iparosok továbbképzése. A tanulni vágyó egri iparosok nová- bea levelet kaptunk ma a Szerkesztőségbe .Egy őszinte, jőakaratú iparos beszól.
