Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-10-10 / 53. szám
XXVI. évfolyam 53. szám. Censurat : Sit. T. Gherman. Eger 1919. október 10. Péntek. 9 Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. - hegyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Legújabb hírek. (Budapest). Andrássy Gyula gr. a fővárosba érkezett. (Budapes). Andrássy Gyula g>óf egy nyilatkozatában helyeslését juttatta kifejezésre a pártok blokkokba tömörülése fölött, egyrészt mivel — szerinte — a mostani pártok túlzók, másrészt pedig, mivel szükségesnek tartja, hogy a mostani nehéz időkben az összes hazafias és polgári pártok összefogjanak. A mai politika feladata Andrássy szerint az, hogy azokat a férfiakat, akik most hatalmon vannak »tanácscsal és befolyással jóútra tereljük, s ne a hatalomért küzködjünk, hanem iparkodjunk összeműködni.« A zsidókérdésről azt jegyezte meg, hogy erről majd a nemzetgyűlésnek lesz joga dönteni. (Budapest) Cserny József terrorista vezér súlyos tüdőgyuladást kapott. Rabkórházba szállították. (Budapest). Az igazságügyminiszter a Bécsbe menekült népbiztosok kia dúsa ügyében, felküldte^Bécsbe egy terrorista vallomását, mely szerint Lukács György a májusi ellenforadalomban egy embert agyonlövetett. Ellene most gyilkosságra való felbujtás miatt indult meg az eljárás. (Budapest). A szénhiány enyhítése módozatainak megbeszélésére tegnap Budapestre érkezett Causey, amerikai ezredes. Az első értekezlet már meg is volt s Causey azon kijelentette, hogy az európai szénbizottság szívesen áll Magyarország rendelkezésére, de elvárja, hogy Magyarország, csak annyiban kérje a külföldi bányák támogatását, amennyiben a belföldi bányák termése kevés volna a szén szükségletek fedezésére. Nézete szerint a mezőgazdasági és ipari szükségleteink fedezésére elég a saját széntermésünk s csak a gáztermeléshez, szobafűtéshez és hajók, meg mozdonyok fűtéséhez van szükségünk külföldi szénre. (Budapest). A fúzióra vonatkozó tárgyalások újra megindultak, de most már csak a Lovászy Párt, a Polgári Párt és a volt Munkapárt fúziójáról van szó. (Budapest). Stromfeld Aurél vezérkari ezredest, a volt vörös hadsereg vezérkari főnökét hatalommal való visszaélés és megvesztegetés miatt vonták felelősségre. Idáig semmi bűncselekmény rá nem bizonyult; valószínűleg nem is fog s így rövidesen szabadonbocsájtják. (Budapest). Almássy Denis grófnő, aki tanúja volt Tisza megölésének, Budapestre jön a bűnügyben tanúvallomást tenni. (Bécs) Gráczi lapok szerint az antant legközelebb bizottságot küld Magyar- országba a nyugati részek Ausztriához való csatolásának megszervezése ügyében. (Bdapest). A kormány Rubinek földművelésügyi minisztert megbízta egy javaslat kidolgozásával, mely az ingatlan forgalmat szabályozza. E javaslat szerint a hitbizományi, egyházi és egyéb nagybirtokokból és községi birtokokból kisbirtokok lennének létesítendők. (Budapest). A polgári párt és a függetlenségi és 48-as párt kiküldöttei egy oly kormány alakításáról tárgyaltak, melyben minden komoly árnyalat, egyesülve venné át a hatalmat. (Budapest). Temple Rezső közélelmezési államtitkár Belgrádba utazott, hogy a délszlávokkal Magyarország élelmiszerekkel való ellátásáról tárgyaljon. Jugoszlávia a tárgyalás eredményeképen a legrövidebb időn belül 36,0 millió korona értékű különböző élelmiszert és gabonát hajlandó szállítani Magyarországba. „Liberalizmus“! Eger, 1919. okt. 9. Ez a szó volt uralkodó jelszava, vezető csillaga Magyarország politikai közéletének, szellemi, gazdasági és társadalmi életének az elmúlt félszázév alatt. Liberalizmust kiáltott a sajtó, liberalizmust hirdettek a politikai pártok, liberalizmust követeitek közgazdasági kapacitásaink és intézményeink, liberalizmust leheltek törvénykönyveink, liberalizmust reklamáltak társadalmi mozgalmaink, a liberalizmus volt a változhatatlari, örök, elévülhetetlen kormányprogramra, a liberalizmus emelt és sújtott, a liberalizmuson kivül nem volt számodra hely a Kárpátoktól az Adriáig. A liberalizmus eredményeképen negyven év alatt a magyar földvagyon huszonöt százaléka a zsidóság kezére került. A közép- és nagybirtokból a zsidóság tulajdo nában volt már 1910-ben 2 millió száztizenhatezer hold föld, bérletben pedig 2 millió hétszáztizenötezer katasztrális hold; ösz- szesen tehát a zsidóság kezére jutott 4 millió nyolcszázharmincegyezer katasztrális hold föld, ide nem számítva a száz holdnál kisebb birtokokat, amelyekből olyan színtiszta magyar vármegyékben is, mint Szabolcs- és Hajdú megye, hatvannégy zázaléka volt már 1910-ben is zsidó kézen. A liberalizmus eredményeképen a zsidó kapitalizmus és a zsidó plutokrácia kezére került a magyar pénztőkének kétharmad része. Csupán három budapesti nagy bank többet s óvott magához ebből az ingó tőkéből, mint az ország összes pénzintézetei együttvéve. A magyar pénzva- gyon igy jutott egy idegen politikai, gazdasági és kulturális uralom, egy idegen, hóditó faj imperialisztikus törekvéseinek szolgálatába — a liberalismus jóvoltából. A liberalizmus tettte, hogy a tudományegyetem jogi karán 1912—13. évben katolikus hallgató volt 3345, görögkeleti 183, református 705, lutheránus 430, unitárius 50, izr. pedig 1911. Az orvosi pályára készülők között a katolikusok száma illő, a görögkeletieké 251, a reformátusoké 382, az unitáriusoké 16, az izraelitáké pedig 2231 volt. A női hallgatók száma a két félévben 638-at tett ki. Ezek közül római kát. volt 253, görögkatolikus 2, görögkeleti 12, református 59, evangélikus 32, unitárius 6, izr. pedig 270. Mig az ország legnagyobb felekezetéből 1248 orvos és 1453 ügyvéd van az országban, addig a zsidók közűi 2321 orvos és 1538 ügyvéd .... A liberalizmus teszi, hogy 1910-ben csak végrehajtás folytán 15,6*15 magyar birtok cserélt gazdát az országban, mig Nagy-Németországban — ahol pedig ez a birtokcsere az uralkodó fajhoz tartozók között folyik le, — ugyanezen idő alatt csak 2134 esetben dobolták el a régi gazda alól a földet. A liberalizmus eredményeképpen a magyar értelmiségi foglalkozások terén immár hatvan százalék a zsidók arányszáma s a magyar intelligencia ifjú nem zedékei a proletariátus koldusbotját vehetik kezükbe saját hazájukban. A liberalizmus tette, hogy Galíciából akadálytalanúl özönlenek hozzánk a zsidóság nacionalista öntudattól áthatott nagy tömegei, miközben a magyar parasztság egyre nagyobb arányokban kénytelen a tengeren túlra vándorolni, ha éhen halni nem akar. A liberalizmus tette, hogy 1890-ben 725,222 zsidóból 5,120 volt katona; 1900- ban pedig 846,257 zsidóból csak 5,124. A 10 év alatti 121,022-es szaporodásból tehát 4, mond négy katona került ki. Viszont 1910-ben, mikor a zsidóság száma már 928,621 volt, ebből mindössze 3,837 volt a katona, 1890-el szemben tehát 203,399 a zsidóság szaporodása s ennek dacára 1283-mal kevesebb volt közülük a katona. A liberalizmus készítette elő és tette lehetővé, hogy a Károlyi-féle forradalomban a zsidó értelmiség, a kommunista rémuralomban pedig a zsidó csőcselék ragadja magához a korlátlan politikai, gazdasági és kulturális uralmat az ország felett s üldözött vaddá tegye a keresztény magyarságot saját hazájában. A liberalizmusból azonban, ugylátszik, még mindig nem volt elég. Már ismét alakulóban a liberalizmus tovább fejlesztésére a «liberális blokk» a «reakcióval és klerikaliznms»-sal szemben. Hogy Vázsonyi Vilmosnak, Krausz Simonoknak, Sándor Páléknak és Buchingeréknek még nem elég, azt értjük. Hogy Hegedűs Lorántnak',
