Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-10-09 / 52. szám
Eger 1919. október 9. Csütörtök. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egg hóra 8 1- Egg szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Legújabb hírek. (Budapest). Horovitz Náthán amerikai ezredes a Dunántúlról visszaérkezve, ottani tapasztalatai alapján a legerélyesebben visszautasította azokat a vádakat, melyeket a magyar nemzet és e kormány ellenségei a magyar nemzeti hadseregről a zsidómészárlásokat illetőleg terjesztettek. E cáfolatot plakátok és a sajtó’ útján hivatalosan tudomására is hozta Budapest és az ország népének, azzal fejezve be szavait, hogy a tisztességes zsidóknak nem kell itt félniök, mert nincsen mitől. (Budapest). Friedrich dunántúli útjában Nelly of Nallyangol lelkész is részt vett, ki Balatonszentgyörgyön és Keszthelyen fel is szólalt a miniszterelnök fogadására összegyűlt nép előtt és beszédében a keresztény, nemzeti Magyaror- j szágot éltette. (Bécs). D’Annunzio elfogadta az olasz kamarába történt jelölését és Nittivel szemben lép fel. (Kassa). A csehszlovák, valamint a felvidéki lapok szerint az antant október lő.-ére akarja meghívni a mostani kormány kiküldötteit a béketárgyalásokra. (Budapest). A hadügyminisztérium az olasz fogságból hazatérő foglyok méltó fogadására megtette az előkészületeket. (Bécs). Vasárnap Bécsben óriási antiszemita tüntetés volt, melyen a galíciai zsidók azonnali kiutasítását követelték. (Budapest). A Magyar Atlétikai Club nagy vacsorát rendezett a margitszigeti klubházban, melyen a Budapesten horgonyzó angol monitorok parancsnoka., Franklin kapitány is résztvett tisztikarával. Ha én zsidó volnék, Eger, 1919. oki. 8. úgy éljek, belátnám, hogy most csakugyan keresztény és nemzeti irányban kell az | ország dolgát intézni. Hogy miért látnám be? Azért, mert a hatalomra jutott nemzetközi, istentelen irányzat mindörökre csúfot vallott. Ha a népbiztos elvtársak ■ pl. a püspöki kar tagjai, vagy Huszár Ká- rolyék lettek volna, Jehovára mondom, én követelném, hogy no most már KúnBéláék jöjjenek. De ezek már megmutatták, mit tudnak! Mennyire alkalmasak a közjó előmozdítására. Nagyon megmutatták! Kiadjuk nekik a pausál bizonyítványt, hogy »megfelelt«. No hát miután kátyúba, — de hogy kátyúba ! a sír szélére — juttatták az országot, most aztán hallgasanak! Lapuljanak meg, mint dinnye a fűben! A íelkiismeretlenség tobzódása után őrültség lenne akadályozniok, hogy no már egyszer végre-valahára az istenfélő, magyar voltukra büszke elemek hadd nyomulhassanak előtérbe. A felesége kutyájának nevére hamisított útlevéllel megugrott Károlyi Mihály és Kohn-Baruchék után — új bort és új bácskaiakat kérünk! Ősmagyar érzésű, Istenre is gondoló magyar embereket ! Ha én zsidó volnék, ne lássam a családomat, ha be nem látnám, hogy ez nagyon igazságos, következetes dolog. Azok a balgák meg, akik »üsd a zsi- | dót«! jelszóval akarják életre kelteni a már-már haldokló hazát, bizony csak ártanak a magyarság igaz ügyének. Legyünk igazságosak mindenki iránt, a zsidók iránt is! Ne bánjunk velük úgy, mint ők bántak mi velünk. Ne üss.ük őket. Csak olvassuk meg, hogy hányán vannak és azt adjuk nekik, ami számuk szerint dukál. Mert az csak egyszer történhetett, hogy a 22 népbiztosság közöl nekik 20 dukált,- és csak a szombati aláírásokra tartogatott Garbai, meg egy félkegyelmű parasztember, Nyisz- tor képviselte köztük Magyarország népességét. A hivatalos népszámlálási adatok kezünkbe adják a megoldás kulcsát. Minden 100 ember közül 5 recipiált polgártárs lakik a magyar haza földjén. No most tessék elővenni a ceruzát és igazságosan megállapítani, hogy 50 ügyvéd, orvos,* mérnök közül csak 2 és fél zsidónak dukál diploma; 150 egyetemi hallgató közül csak 7 és fél lehet zsidó. Hogy a többi hová menjen? Hát becsületes testi munkára, amint ők ajánlgatták nekünk, amíg a kommunista csillag ragyogott felettünk. Ebben igen, követeljük az igazságos elosztást, de ne legyünk, — hogy is lehetnénk ? — brutális Pogányok és vérszomjas Szamuellik. Ne üssük a zsidót! Hiszen a keresztény szellemű és nemzeti irányzatot úgy sem az viszi előbbre, ha hóhér- ságra vetemedünk. Isten ments! De elég is az, jobb is az, ha a régi zsidó átok ő- rajtuk teljesedik most, ha fű növi be a küszöbüket. Különben volt itt Egerben zsidóüldö- j zés? Tudtunkkal itt nem történt egyéb, j mint hogy egy délután a Lenin-fiuk által | szöges korbáccsal félholtra vert Ébredő ; Magyarok az utcákat járva kiáltozták, j hogy elég volt a zsidókból, elég volt a i Dávidokból. (No hát talán nem volt még j elég?) Emiatt aztán ők végtől végig ke- j sergik a világot, hogy milyen borzasztóan, ; kegyetlenül üldözik őket. Uram, Teremtőm, , nem csak a fejüket, de még az ablakaikat I sem törte be senki. Ami derék túszainkat j brutálisan ütötték-verték, szuronyok közt ide-oda hurcolták. De ezek mind összevéve sem panaszkodnak annyit, mint egy-egy Dávid, akinek áperte megmondták, hogy elég volt már belőle. Pedig hát igazán elég volt. Legjobb azért, ha annyi előre- tolakodás után végre kissé félrevonúlnak, ők, a bolsevizmus útegyengetői és főmatadorjai, tért engedvén valahára annak a kisérletnek, hogy ugyan nélkülök meg tud-e lenni ez az általuk tönkre tett ország? Kis [Klein) András (Adolf). HÍREK. Eger, 1919. okt. 8. Varosunk élelmezési nehézségei. Újabban mind sűrűbben hangzanak fel a panaszok a beszerzési nehézségek miatt. Magasabb nézőpontból a nehézségeket két fő okra vezethetjük vissza. 1.) Valutánk züllöttségére (1 franc = 6'60 K.) 2.) A szállítási nehézségekre. A normális viszonyok közt használt szállítási eszközöknek logfölebb 10%-ával rendelkezünk. Ami speciálisan városunkat illeti, az okok ugyanazok. Hozzájárul ehhez az, hogy — bár Egernek nagy beszerzési körzete van — a vidékről a behozatal jóformán semmi. A falusi nép teljesen begombolkozott. A boldogtalan, kit sorsa városba kényszerített, maga kutyakol falura, kinálva-kinálja utolsó kék bankóit, a hó 15-én már újra leltározza garderobeját s viszi amit vihet falura. Vasárnap délutánonként sűrű rajokban húzódnak Eger lakói a szomszédos falukba — teperni. Nagy batyuval mennek, kicsivel jönnek. A falu tartózkodását indokolja a nagy szállítási rizikó, mely kiterjed úgy a szállított élelmiszerre, mint a szállítóeszközökre. A vidék tartózkodásával szemben a hatóság tehetetlen. Ami a jövő kilátásait illeti, ha valami non putarem nem áll be, az új termésig eltengődünk. Ha azok a szállítmányok, melyeknek, megérkezése esedékes, beérkeznek, élelmiszer dolgában kielégítően, sőt jól állunk. A jövő hét folyamán kapunk nagyobb mennyiségű zsirt is. Lisztet ez idő szerint nem tud adni a közellátás, de ez csak múló. baj, minek oka a hirtelen felmerült fuvarnehézségekben van. Pár napon belül*beérkezik a lisztszál- iitmány, melyből elsősorban a régebbi keletű bárcák tulajdonosait elégítik ki. Különösen kedvező kilátásaink vannak a tengeri tekintetében. Ha ennek beraktározása zavaró külső körülmény nélkül megtörténhetik, nincs okunk az aggodalomra. A liszt ára a termelési és szállítási költségek következtében elég magas. Tekintetbe kell vennünk ugyanis, hogy egy, mm. búza : 200 korona, őrlése 3U korona, fuvar : 80 korona, 2 százalékos poriás üzemköltség — mind hozzájárulnak a liszt megdrágításához. Ezen felül a közellátás kénytelen lesz ragaszkodni ahhoz — amig a pénzkérdés
