Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-10-07 / 50. szám

Eger 1919. október 7. Kedd. Előfizetési dijak: Egész évre 81) K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő': Barsg Karóig dr. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Legújabb hírek. (Budapest). A felvidéki tótok autonómiát követelnek és Hlinka András rózsahegyi plébános ez ügyben már tárgyalásokat is folytat a lengyelekkel. Leg­utóbb Hlinka Varsón keresztül Versaillesbe utazott, hogy a magyarországi tótok­nak az autonómiára vonatkozó kívánságát az antant tanácsnak tolmácsolja és a béke- konferenciától a tótoknak a csehektől való elszakitását kérelmezze. (Berlin). Tittoni legközelebb Párisba utazik, hogy az adriai kérdést egyez­ség útján végleg rendezze és, hogy — lehetőleg az olasz választások előtt még — elintézze a fiumei ügyet. (Budapest). A kormányt támogató pártok, nevezetesen a Keresztény Szocialista-párt, a Kér. Nemzeti-párt, a Földmives- és Kisgazda-párt na­pok óta a pártok egyesüléséről tárgyalnak. A Keresztény Nemzeti-Párt és a Kér. Szocialista-párt már elhatározta a fúziót és a legközelebb egyesülnek Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Pártja név alatt. A Kér. Szococialista-párt és a F ildmives-párt is rövidesen csatlakoznak az új párthoz, melyet a Nemzeti Függetlenségi-párt is támogatni fog. (Budapest). A református egyetemes egyház ma Budapesten zsinatot tartott. Dégenfeld József gr. a forradalomról emlékezett meg és reámutatott a kom­munizmus rettentő következményeire ; majd Tisza István grófot parentálták el s végül Baltazár imája zárta be a gyűlést. A gyűlés után a zsinat tagjai megbeszélést foly­tattak, melyen egyrészt az összes, a kommunizmusban bűnös tanítók és lelkészek elleni fegyelmi vizsgálat megindítását határozták el, másrészt pedig kimondották, hogy a hivatalos egyház nem idegenkedik a jelen kormányzat támogatásától, de elvárja, hogy a kormány nemzeti, keresztény és liberális legyen minden ténykedésében. (Berlin). Heising torsból jelentik, hogy Litvánia, Esztland és Lett­ország kiküldötteinek gyűlésén elhatározták, hogy a három állam képviselőket küld az orosz bolsevikiekkel való béketárgyalásokra. A kiküldöttek legközelebb ülnek össze az orosz megbízottakkal. (Bécs). Párisi jelentés szerint a szerb kormány azzal a kéréssel állott elő, hogy a szövetségesek a Szerbia részére odaígért területek szerb és délszláv lakos­sága védelmére csapatokat küldjenek. (Lyon). Az amerikai békedelegáció tegnap jelentést kapott Andrew ten­gernagytól, az adriai csapatok amerikai parancsnokától, hogy a jugoszlávok mindent megtesznek, hogy az olaszokkal való összeütközést elkerüljek. A párisi jugoszláv követség hivatalosan kijelentette, hogy a Jugoszlávia mozgósításáról szóló hírek tel­jesen alaptalanok. (Belgrad). Protics a kormány alakítására vonatkozó megbízást a régens kezébe visszaadta. (Washington). Lord Grey angol nagykövet Washingtonba érkezett és megbízó levelét az amerikai külügyi államtitkárnak átadta. (Becs). Berlini jelentés szerint Hintze tengernagy pisztoly — párbajra hívta ki Ludendorfot. A lovagias ügy oka ismeretlen. (Bécs). Berlini távirat szerint a moszkvai szovjet összeomlásáról mindenfe­lől érkező híreket hivatalos helyeken nagyon is hihetőknek tartják. Tény, hogy De­nikin és Kolcsak csapatai állandóan előnyomulnak a szovjet kormány centruma ellen s a vörös hadsereg számára így rövidesen nem marad más hátra, mint Ázsiába visz- szavonulni Európai-Oroszországból. hogy hova visz bennünket a szociálde­mokrácia pusztitása, — hisz csak ő küz­dött komolyan, halálraszántan a keresz­tény magyar gondolat érvényesüléséért. Fájdalommal láttam akkor, hogy a keresz­tény magyarság vak és süket volt ennek a pártnak vészkiáltásaival szemben, a magyar keresztény intelligencia pedig gúnykacajjal nézte a maroknyi párt mun­káját a parlamentben. Az intelligencia akkor a hazug liberalizmus karjaiban fe­küdt, a szabadelvűpárt és munkapárt kel­lett neki. Azóta nagyot fordult a világ. Egy A keresztény politikai pártokról. Levél a szerkesztőséghez ! Amióta gondolkozom, a keresztény- szociális párt hive vagyok, hive voltam akkor is, mikor keresztény néppárt volt a neve. A lelkemmel végigkísértem küzdel­meit. Láttam harcait, láttam küzdelmeit a Bánfvak és Tiszák liberális nagyhatalmá­val, láttam, hogyan féltette az országot a zsidóság előnyomulásától, láttam, hogy megszenvedett keresztény népünk védel­mében, láttam, hogy ez a párt megérezte, pilanatra a jövő hatalmas színpada előtt felgördült a függöny s látnunk kellett, hogy hova visz a liberálizihus, a szociál­demokrácia, az Isten nélküli állampolitika eme két fúriája. Sőt mi több! Egy felvo­nást akarva, nem akarva végig keilett ját­szanunk, mert a tanulságokat nem elég a nézőtérről vógigszemlélni kényelmes ka­rosszékben ülve, hanem ott kell szenvedni a színpadon, hogy a tanulság az elevenbe vágjon. Hát elevenbe vágott. Egy páran ott maradtak a csatatéren némán. Keresz­tény magyarok voltak. És az ország keresztény népe osztály­különbség nélkül fordult a felé a politika felé, amely — jól jegyezzük meg — egyes- egyedül a mostani keresztény szociális­párt politikája volt eddig. A keresztény magyarság többsége há­lát érez ez iránt a párt iránt s ezrével megy biztos lobogója alá, ismert vezéreihez. A hála azonban nem mindenkinek tulajdonsága. Akadtak urak, ne tessék félni, — megint nem a nép, akiknek nem volt elég jó a keresztényszociális-párt programja s csináltak külön pártot Nem tudom miért. Talán nem tetszik a keresztényszociális párt őszinte, keresz­tény demokráciája? Igaz, ebből nem en­gedünk. A nép a mi erőnk. Vagy a «szo­ciális» szó nem tetszik? Kérdem, szabad-e reakciót csinálnunk ? Szabad-e elnyomnunk a kisembert a bolsevizmus letörése után? Uraim, a «szociális» szót nem a nép féli, hanem azok emlegetik tettetett aggódással, akik kortes eszköznek akarják ezt a szót kihasználni a magyar közéletnek 1919’ augusztus 4-ig egyetlen keresztény pártja: a keresztényszociális párt ellen. Kérdem Uraim, hol voltak Önök ed­dig? Hol voltak akkor, amidőn a keresz­tényszociális párt dolgozott egyedül a mai keresztény öntudat delelő napjának égre való hozatalán? Hol volt például gróf Teleki Pál eddig a keresztény politikusok táborából? Eddig nem nagyon érdekelték a keresztény mozgalmak . . . Meg kell azt mondanunk, mert a fegy­verbarátság nem a'zt jelenti, hogy az ud­variasság címén őszinte véleményünket elnyomjuk. A blokk nem azt jelenti, hogy nézzük, mint fog a nép gondolkozásában zavart okozni ez az új alakulat, e várme­gyében, hol eddig egy nemzeti színről vörösre fordúlt demagóg politika szedte bőséges aratását, ahol tehát egy őszinte keresztény demokratikus pártnak kell ke­resztény népünknek a politikusok becsülete iránt alaposan megrendített hitét vissza­adni. Nem látják ezt Uraim í Hogy is mondotta Haller miniszter? Ha egy örvénylő folyón akarok átmenni, nem arra a révészre bízom magam, aki először kísérli meg az átjutást, hanem arra, aki már évek hosszú sora óta járja a folyót. Az egri nép tapsolt ennek az igazság­nak. A nép már is Ítélt. A keresztény magyarságnak van már évtizedek óta révésze a politikában: a keresztényszociális párt, melyben immár egymásra talált a katholikus és a protes­táns magyarság. Bízunk ebben a pártban, mert megérdemli a bizalmat a múltja • miatt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom