Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-10-03 / 47. szám

Előfizetési dijak: Egész évre 80 B. — Fél évre 40 K. — Kfyged évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egg szám ára 30 fillér. POLITIK Ä I NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. zászlóalj létszáma is. Ez a szám a háború alatt némileg fogyott. Ma Eger lakosságát Bárány Géza fő­mérnök 35—36,000-re becsüli. Az építkezés a háború alatt és azóta pang. Viszont 7—8,000 emberrel több lakik ma a városban, mint akkor, midőn az élénk vállalkozói kedv egyre-másra va­rázsolta elő a lakóházakat. Szükséglakások építésére gondolni sem lehet, mert nincs építőanyag. Az épitőanyaghiány oly nagy, hogy a városi barakkok, — melyek szintén fel vannak használva szükséglakásokul — tatarozása is leküzdhetetlen nehézségekbe I ütközik. Nincs ablaküveg, nincs deszka, nincs cement, nincs tégla. A lakosság számának apadása alig várható. Mert bár serényen folyik azon nem kívánatos elemeknek kiutasítása, me­lyek 1914. aug. 1 óta költöztek be, viszont a megszállott területekről folytonosan ér­keznek a kiutasított tisztviselők és egyéb ott nem kívánatos elemek. A lakásoknak további zsúfolása már alig eszközölhető. Minden talpalatnyi hely ki van használva. Egyedüli reménysugarunk az, hogy az advénák idővel illetőségi helyükre visz- szaköltözhetnek. Nem állunk jobban a világítás kérdé­sével sem. Ringelhann Béla villanygyári igazga­tóval folytattunk e tekintetben megbeszé­lést, ki a jövőt nem látja rózsásnak. Nyersolajat ez idő szerint sem Galíci­ából sem egyéb szomszédos államból nem kapunk. Abból a készletből tengetjük éle­tünket, amit a Károlyi-kormány a német haditengerészet részére átfutó nyersolajból lefoglalt és a finomítókban elhelyezett. Ami a belföldi nyersolaj termelést illeti, ez minimális. A budapesti gázgyár tatabányai sze­net használ, melynek mellékterméke több, mint a főtermék. A melléktermék kát­rányt dolgozzák fel benzollá (gázolaj), amely némileg hozzájárul a készletek gya­rapításához. A szükséglet azonban oly nagy — te­kintve, hogy a különféle gyárak is benzolt használnak (igy pl. az egri lemezárú gyár is) hogy ez nem elegendő. Ha külföldi behozatalunk megindul, akkor bőséges források állnak rendelke­zésünkre, de ez esetben is számíthatunk a behozatal korlátozására valutáris okokból. A most érkezett készlet, mely szállí­tási okokból egy nappal késett, 12—13 napra elegendő. (Napi szükséglet 7 Mm. és van 100 Mm. készlet). Eger relatíve előnyös helyzetben van egyes városokkal szemben. Gödöllőn és Aradon pl. hetekig nem volt világítás. Arra a kérdésünkre, hogy mért nem gyűjtött a gyár a nyár folyamán tartalé­kot, azt a választ kaptuk, hogy a proletár­diktatúra idejében a diktátoiok megköve­telték a hajnalig tartó világítást, melynek fenntartása később is szükségesnek látszott és látszik. A gyár havonta 25—30,000 ezer ko­rona deficittel dolgozik. Ami a jövő kilátásait illeti, el kell készülve lennünk, hogy hetekig tartó sö­' Legújabb hírek. (Budapest). Márkus Emíliának a Ritz szállóból kétszázezer koronát meghaladó értékű fehérneműjét ellopták. (Budapest). A rendőrség letartóztatta Sebestyén Sándor ügyvédet, kire az a gyanú, hogy ő ölette meg Návayékat Kiskunfélegyházán. Sebestyén volt ugyanis az; aki vezette Hódmezővásárhelytől Budapestig azokat a terroristákat, kik a gyilkos­ságot elkövették s kik útközben 19 embert gyilkoltak meg. (Bécs). Csehországból már teljes erővel megindult a szénszállítás Ausztriába. (Berlin). I xmdonból táviratozzák, hogy a közúti és földalatti vasutak teljesen beszüntették a forgalmat. • Osztende és Doiver között is szünetel a hajó- forgalom. (Prága). Egy angol részvénytársaság légi személyszállító és postaforgalmat akar berendezni Hamburg, Berlin, Prága, Bécs, Belgrád között, mig Bukarest, Kons­tantinápoly és Szaloniki között mellékvonalat létesítenének. (London). A mozdonyvezetők egy része késznek nyilatkozott újra mun­kába állani. (London). A vasúti munkások jelentékeny része, mely nem helyesli a sztrájkot, munkára jelentkezett. (Bécs). A tőzsdén jelentékeny tételekkel emelkedtek az árak. A kulissz- ban különösen a cseh és magyar értékpapírok értek el jelentékeny emelkedést. (Róma). A minisztertanács javaslatot terjesztett a király elé, hogy a parlamentet oszlassa fel és új választásokat Írjon ki. (Berlin). Noudant tábornok jegyzéket intézett Németországhoz a balti tar­tományok kiürítése ügyében. Mi készült? Jászi (Jaktibovics) Oszkár lapja a »Huszadik Század« 1909. áprilisi számá­ban írja a következőket: »A magyaror­szági nagyiparosok, nagykereskedők és pénzemberek egy maroknyi csoportja eddig is tisztában volt azzal és ha sajátságos politikai viszonyainknál fogva tényleges cselekvéssel nem is, de rokonérzéssel ki­séri a birtokarisztokráciával szemben álló tábor (szociáldemokrácia) politikáját. Mert igen jól tudja, hogy a harc nem mehet az ő bőrére és a győzelem árát is a birtok­arisztokrácia s gazdálkodó egyházak fogják megfizetni; továbbá, hogy a birtokarisz­tokráciának összetört romjain a magyar- országi polgárság és értelmiség fog az állami intézményekben tért foglalni.» Eddig tart Jakubovies próféta jöven­dölése. E jövendölés szerint a nagytőke »rokonérzéssel kiséri« a szociáldemokraták, radikálisok, progresszisták harcát az arisz­tokraták, az egyház vagyona ellen, mert nagyon jól tudja a nagytőke (nem keresz­tény volt), hogy neki nem lesz semmi bán- tódása, hanem az egész heccre a grófok, bárók, meg az egyház fog ráfizetni, eze­ket egyszerűen elsöprik a földszínéről és helyüket a nagy pénzek tulajdonosai fog­ják elfoglalni az állam hatalmi intézmé­nyeiben. És beteljesedett. A Károlyi-forradalom alatt úgy is történt. Láttuk hogyan foglal­ták el a minisztériumokat Jakubovics (Jászi), Kúnfi (Kohn), Garami (Grün), Szende Pál és a többi. Az államtitkársá­gokat pedig gyorsárúként kellett szállítani, hogy hely jusson a sok tolakodó «új pol­gároknak és értelmiségnek,» Hatvány (Deutsch) Lajos társainak. De Jakubovics próféta jövendölésébe < gy kis hiba csúszott. Nem látta látnoki szeme előre a másik Kohn (Kún Bélát), a proletár nem keresztények vezérét. Ez a Kohn egy kicsit komolyan vette a szociál­demokráciát. Nem elégedett meg azzal, hogy csak a grófok, meg püspökök ellen használják fel a szociáldemokráciát a nagy tőkések által «rokonérzéssel kisért» vezé­rek, és hogy csak a nagy tőkések foglalják el «az állam hatalmi intézményeiben a tért,» hanem helyet követelt magának is meg a többi proletár Kohnnak is. így ment azu­tán a harc «ennek az intelligens csoport­nak (nagy tőkések) bőrére« is. Ezért haragudtak a nagy Koluiok a kis Kohnokra. Miért avatkoztak a kis Kohnok a nagy Kohnok játékába, így el­rontották számításaikat. Ez született a nagy tőke és a szociáldemokrácia titkos barátságából. Most megint barátkoznak Vázsonyi meg Garami. Kibékült Pilátus Heródessel, mert Krisztusról van szó. n— Lakás, világítás, fűtés és élelmezés kérdése városunkban. Mind oly szorongató kédések, hogy szükséges velük mindig újra és újra fog­lalkozni. Megrpróbáljuk — az illetékes szakférfiak véleménye alapján — feltárni* a bajok okait s egyúttal rámutatunk az orvoslás lehető módjaira. Ami a lakáskérdést illeti, a helyzet szinte vigasztalannak mondható. Eger város lakossága az 1910-iki nép- számláláskor megközelítette a 29,000-et. Ebben benne volt persze az akkor itt ál­lomásozó 60. gyalogezred és 10-es honvéd­

Next

/
Oldalképek
Tartalom