Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-09-21 / 37. szám
POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Haller István miniszter ma, vasárnap reggel megérkezik és beszélni fog a keresztény szociálisták NÉPG YÜLÉSÉN délelőtt, fél 11 órakor a Városháza, előtt. Ott legyünk! Legújabb hírek. — A Ludovika-akadémia kertjének kútjában Erődy Ödön budapesti polgári iskolai igazgató holttestét találták meg. Nevezett vezető embere volt a, júniusi ellen for adatomnak s így valószínű, hogy az ellenforradalom leverése után a Ludovikába benyomult terroristák végeztek vele. — Renner kancellár Clemenceautól sürgönyileg segítséget kért az óriási szénhiány csökkentésére. — Az észt kormány és Oroszország között megindultak a béketárgyalások. — Renner osztrák kancellár kijelentette, hogy sem kormány-, sem parlamenti-válság nincs. Mindössze egyik vagy másik miniszteri tárca cserél gazdát.-— A lengyel jelentés cáfolja, hogy Kievet a vörösök elfoglalták volna. — A minisztertanács Heinrich Ferenc dr. kereskedelmi- és Baloghy György dr. igazságügy miniszter lemondását elfogadta. — A békekonferencia a jövőben szövetségközi közbenjáró konferenciává alakul át, mely Londonban fog működni. — A bolgár békeszerződés végleges szövegét megállapították. — Franciaország és Olaszország között tárgyalások folynak, melyek célja egy munkaegyezmény létesítése a két állam között. — A prágai nemzetgvűlésen bejelentették, hogy Hlinka veszedelmes agitációt folytat a felvidéken a csehek ellen. Srobár miniszter a gyűlésen sajnálattal állapította meg azt is, hogy «a tót földön sok elégedetlen ember van.-» — Kolcsak ismét nyolc vörös ezredet semmisített meg. — Hollandiában néhány képviselő a köztársasági államformát követeli. Kedves Munkás-testvérem! Eger, 1919. szeptember 20. Megint ünnep van ; megint beszélgethetünk egy keveset. Szívesen ülök melléd, mert énnekem a munkás egyszerű ruhája éppen oly becses, mint akár a selyem, vagy bársony. Nem a ruha a fő, hanem a szív, amelyet takar. A Te szived most, tudom, nagyon keserű. Összeomlott benne egy megálmodott, szépen kiszínezett, szivárványos világ- pompája. És jóllehet a szivárvány a béke, a megbocsátás, a kiengesztelődés jelképe: a Te telkedben, — tudom, sőt érzem, — csak gyűlölet, vagy legalább is dacos harag van mindnyájunk ellen. Te haragszol mindenkire. Pedig mi semmit sem tettünk arra nézve, hogy a Te megálmodott paradicsomodat purgatóriummá változtassuk. És mégis azzá lett: tisztító hellyé; még pedig önmagától, önkénytelenül. Lehetetlen, hogy a legközelebbi múlt szörnyű világa ki ne ábrándította volna a Te becsületes lelkedet! Tudom, kedves Munkás-testvérem,hogy Te haragszol reám is. Tudom, hogy ma egy heti levelemből megvettél egyik vendéglőben mintegy tíz példányt. Tudom, hogy kifizetted gavallérosan és rögtön szőttépve a sarokba vágtad. Neked ilyen újság nem kell. Neked a szeretet szava nem kell. Te eltaszítod magadtól a bizalommal feléd nyúló baráti kezet és dacosan fordítasz hátat minden barátságos arcnak. Ismerem én is ezt az érzést — gyermekkoromból. — Mikor bántott, hogy nincs igazam, annál nyakasabban vitattam a magam igazát. S ellenségnek tekintettem mindenkit, aki más véleményen volt, vagy éppen békíteni akart. De azután mint mondani szokták — megtértem magamtól. Megtérsz Te is bizonyára; csak idő kell hozzá! Jössz még Te velem kéz a kézben. Járunk mi még együtt, egy utón. egy közös cél felé. Dolgozunk még mi együtt- érezve, együtt verejtékezve. Érezzük még mi közös szívdobbanásban az alkotó munka gyönyörűségét, a siker kápráztató reménységét. Hogy a múltkor eltépted a levelemet, ez annak a jele, hogy hatott Reá& Eltépted, mert úgy gondolod, hogy főj-fias következetességedet veszélyezteti. Pedig, látod, a helyesebb, a jobb vélemény elfogadása nem ingatagság, nem jellemgyönge- ség, hanem — erő. Benned pedig sok őserő van s ez győz le Téged, ha még mindig vakon hinnél azokban, akik félrevezettek, megcsúfoltak. Nézünk még mi örömkönnyes szemekkel arra a két hatalmas oszlopra, amelyet közös munkával építettünk s amelyre majd reájön a jövendő Magyarország merész ős mégis szilárd, gyönyörű boltíves palotája. És az a két oszlop megbírja ! Az a két oszlop kiállja a földingásokat is! Nem fog összerepedezni, hanem egységes, szilárd lesz mindenkorra ... Az egyiknek neve haza fiság ... k másik oszlop a vallásosság . . . . . . Meleg kézszorítással köszöntelek, kedves Munkás-testvérem, legközelebbi beszélgetésünkig is. Jászberény szörnyű napja. — Egg szemtanú elbeszélése. — A jászok híres városa állandóan szálka volt a vörös uralom szemében. És nemcsak azért dühöngöttek a jászok ellen, mivel nyakas, meg nem tántorítható magyarok, hanem különösen az esett rosszúl Kun Béláéknak, hogy Szolnok mögött nem lehettek biztonságban miattuk.
