Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-09-14 / 31. szám

XXVI. évfolyam 31. szám. CCflSlirat : Sit. T. Gherman. Eger 1919. szeptember 14. Vasárnap.

r 9

POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési dijak:

Szerkesztőség: Eger, Líceum.

Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — 1

Egg szám ára 30 fillér.

Telefon szám 11.

N egged évre 20 K. — Egg„hóra 8 K. —

Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.

Legújabb hírek.

>

— A cseh nemzetgyűlésen javaslatot tettek egy törvény hozására, mely megtiltja az egykori dinasztia tagjainak a csehszlovák területen való tartózkodást.

— A csehszlovák kormány a bajor Lloyddal szerződést kötött a Dunai hajóközlekedésre vonatkozóan s most Szerbiával tárgyal.

— Az amerikai szenátus a békeszerződéssel szemben ragaszkodik elutasító magatartásához.

— A Duna a kereskedelmi forgalom számára újra megnyílt.

— A békeszerződést legkésőbb szept. 20.-ig ratifikálják a franciák.

— A Bécsben elfogott Bettelheim Ernő osztrák kommunistát internálják.

— A békekonferencia a tescheni kérdésben a csehekre nézve kedvezőtlenül döntött.

— A rotációs papir felhasználását korlátozó rendeletet a kormány megszüntette s igy a budapesti lapok rövidesen megjelennek; köztük több új lap.

— Az osztrák békeszerződést aláírták s ettől kezdve Ausztria mint nép- köztársaság szerepel.

— Peidl volt miniszterelnök visszautasította azt a vádat, hogy kormánya látta el útlevéllel a volt népbiztosokat.

— Párisi jelentés szerint, Olaszországnak, Angliának és Amerikának nincsenek, aggodalmai Ausztriának Németországhoz való csatolása ellen.

— Bécsben nagy tüntetés volt a tanácsrendszer ellen.

— Tusár kijelentette, hogy Hlinkána,k a cseh-szlovák kormánynál hivatala nincs és igy annak nevében semmi nyilatkozatot nem tehet.

— Franciaország ragaszkodik Syriára és Palesztinára vonatkozó jogaihoz. E kérdésből kifolyólag súlyos zavarok támadhatnak Anglia és Franciaország között.

— A múlt év őszén a rendőrséghez, a gazdászati tiszti próbaszolgálaton jelentkezett összes tisztek jelentkezzenek a Hadügyminisztérium 39. csend, osztályában.

Kedves munkás-testvérem!

Üljünk egymás mellé és beszélgessünk.

Előbb azonban vegyük le a melledről ezt a piros kokárdát / Ez nem a Te hitvallásod kifejezője. Ez nem a Te lelked virága. Idegen kéz tűzte ezt oda erőszakoltan. Te csak tűrted, míg lassankint megszoktad, hogy ott legyen.

Majd megszokod — sokkal hamarébb, mint gondolnád — a piros-fehér-zöld jelvényt is. Hiszen a magyar földnek, a magyar rögnek vagy Te a rabja éppen ügy, mint édes mindnyájan azok vagyunk! A magyar múlt nemcsak a mienk, hanem a Tied is. Magyar anya gyermeke vagy: magyar a véred, magyar a szíved, magyar a lelked. Nem is a Te lelked szólalt meg az Internacionaléban, mert a Te imád a

Himnusz. Ez az ország éppen úgy a Tied is, mint az enyém: minden fájdalmával és bánatával, minden örömével és reménységével . . .

Kedves Munkástestvérem, nem is gondolod, milyen fájó részvéttel nézem a Te szomorú sorsodat, a Te kifosztott, üre^é tett lelkedet.

Te vesztettél legtöbbet a borzalmas múltban. \

Volt nagyon sok, akinek elpusztult a műhelye, a gyára ... Hány százezer ember siratja összekuporgatott pénzecskéjét! Hajh, igen soknak testvére, apja, vagy gyermeke hullott el a háborúsdiban, vagy halt meg kötélen, golyótól, kinzőkamrában.

És mégis Te vesztettél legtöbbet, mert hited és reményed kallódott el.

Másoknak nem Ígértek a Te vezetőid

semmit. Másokat csak fenyegettek, bántalmaztak, megraboltak ... És mégis Téged raboltak meg legjobban, mert bizalmad megingott, hitedet saját magaddal gázol- tatták le és reményed szertefoszlott.

Félre löktél minden kezet, amely föl akart tartóztató, hogy vesztedbe ne rohanj és mentél, futottál, rohantál a délibáb után, amelyet neked a csalfa vezetők mutogattak.

Óh azok a vezetők! Maguknak megcsinálták a földi paradicsomot; térdig jártak a rózsában . . . Téged pedig itt hagytak kifosztottan, koldusszegényen. Nemcsak a zsebed üres immár, hanem keserű visszhang kong kiiiresített telkedben is. ... Itt hagytak Téged a földi pokolban.

De azért nem szabad kétségbeesned. Van még menedék a Te agyonzaklatott lelked számára. Ez a menedék: a keresztény erkölcstan isteni törvénye.

Ez meggyógyítja a Te lelked szörnyű sebeit s visszaadja elvesztett bizalmadat, hitedet, reményedet, — én szegény munkástestvérem !

Tiszafüredi levél.

Folyó évi május hő 1-én délelőtt 10 óra tájban a román hadsereg Tiszaszőllős- nél a vöröshadsereget megfutamította, mire a Tiszafüreden elhelyezve volt vörös hadosztály is megkezdte visszavonulását. A kommunista vezetők és direktóriumi tagok a visszavonuló sereggel Poroszlóra menekültek úgy, hogy déli 12 órakor Tiszafüreden már csak az Egyek, Hortobágy, Tisza- igar felől visszavonuló vörös csapat-részek voltak láthatók. Délután 2 óra után a község kiküldöttjeivel a tiszaszőllősi úton fogadta FülÖp Zoltán főszolgabíró a román hadsereget. Ennek parancsnoka, Dumitreseu tábornok, a legnagyobb jó indulatáról biztosította a küldöttséget s utasította a főszolgabírót,, hogy a rend helyreállítása iránt, a parancsnoksággal egyetértőén, a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Dumitrescu tábornok rövid ott időzése után a parancsnokságot Teutu tábornok vette át, aki az otthonmaradt lakosság iránt a legnagyobb jó indulatot tanúsította. A katonaság visszaéléseit kérlelhetetlen szigorral fenyítette. A főszolgabíróval több ízben személyesen vizsgálta meg a panaszokat s mindent elkövetett, hogy a lakosság körében a nyugalmat helyreállítsa.

Teutu tábornok május 11-én elrendelte, hogy az 1918. október 31-iki állapot állíttassák vissza, az addig érvényben volt törvények legyenek a hatóságok eljárásá-