Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-09-12 / 29. szám

XXVI. évfolyam 29. számCensurat: Capitan Ä. Orosz.

Eger 1919. szeptember 12. Péntek.

9 9

POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési dijak:

Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. —

Egy szám ára 30 fillér.

Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. —

Szerkesztőség: Eger, Líceum.

Telefon szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.

Legújabb hírek»

__ Tolna vármegye kormánybiztosává a kormány kadicsfalvi Török

M

iklóst, az »Alkotmány« szerkesztőjét, nevezte ki.

__ Észak-Franciaországban a háború által elpusztított házak száma, mintegy háromszázezer. Fölépítésükre legább tizenhat-husz év szükséges.

__ Londoni jelentés szerint a délszláv kormány elhatározta az osztrák

bé

keszerződés aláírását.

__ A szövetségesek legfőbb tanácsa föltétlenül ragaszkodik a német alkotmány módosításához.

— A nemzetközi szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette, hogy a Washingtonban összehívandó munkáskongresszuson kívánatosnak tartja a németek részvételét, hogy a többi nemzet képviselőivel ők is együtt dolgozhassanak a közös nagy cél, a jövő békéjének érdekében, mely a népek kölcsönös bizalma nélkül elképzelhetetlen.

__ A budapesti tudományegyetem autonom jogainál fogva, minden intézkedést, mely 1918. október 31. óta az intézet kebelében végbement, semmisnek nyilvánított.

— A miniszterelnököt a Dunántúl határtalan lelkesedéssel fogadták és a legmesszebbmenő támogatásról biztosították.

— Belgrád és Szófia között helyreállt a vasúti forgalom.

— Olaszországban elfogadták a nők választójogát.

__ Schulek Frigyes, a budapesti Mátyás-templom újjáépítője és a Halászbást

ya építője, meghalt.

— A pénzügyminiszter felszólította Garamit annak a banknak megnevezésére, melybe a Kun kormánytól kapott 100 ezer koronát állítólag helyezte.

— Románia a Dnyeszteren túl nem tervez offenzivát.

— Zalamegyébcn gyenge földrengés volt.

__ A párisi haditana,cs a német alkotmány módosítására vonatkozóan

ka

pott válaszra adandó jegyzéket és a Dunamenti államok nemzetiségi kisebbségeinek érdekében hozandó határozatokat tárgyalja.

__ A szövetségesek Isztriát és Lissát Olaszországnak adják, míg Fiume

te

rületeivel szabad kikötő, Dalmácia délszláv terület, Zára pedig autonom város lesz.

_ A moszkvai állambankból egy rablóbanda másfélmillió rubelt rabolt ,el.

__ W

ilson kijelentette, hogy a békeszerződést rövidesen ratifikálják.

— Az amerikai szenátusban bejelentették a békeszerződést, melyet hétfőn

kezd tárgyalni a bizottság.

— Clemenceau amerikai előadóútra készül.

__ Az oroszok Kronstadtból, Kosznojadowkából és Oranienburgból elszállítják a lakosságot az antant offenzivája miatt.

— Kolcsak ismét megverte a vöröseket és sok foglyot ejtett.

— Orosz távirat szerint Litvánia kiürítése zavartalanul folyik.

__ Olaszország csak igen kevés nyersanyagot és hitelt kapott a szövetségesektől.

— Olasz szocialisták nem akarják a kommunizmust.

A drágaság ellen.

Akinek a foga fáj, tartsa a nyelvét rajta.

Senki sem mondhatja, hogy a mai embereknek nem fájdalmas ez a mai drágaság ; de azt sem lehet mondani, hogy nem beszélnek róla. Sőt! Ez egyik leg- szokottabb beszéd-tárgy.

Mindenki azt szeretné, hogy segítsünk rajta valamiképen. Az árvizsgáló bizottság igazán dicséretremél tő szorgalommal működik. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a drágaság teljes megszüntetése meghaladja bármily hatóságnak erejét. Nincs oly hatóság, amely — a pénzviszonyok gyökeres rendezése előtt — rendeletekkel meg tudná szüntetni a drágaságot.

Jöjjünk tisztába azzal, hogy az árak mai magasságának egyedül az az oka, hogy a háborús életviszonyok kizökkentettek bennünket a gazdasági élet rendes kerékvágásából. Rendes viszonyok közt

mindennek az árát a kereslet ős kínálat kölcsönös egymásra hatása szabályozza. Ha sok az áru és kevesebb a vevő, a termelő, vagy a kereskedő csak úgy tud biztos vevőket szerezni, ha egy-két fillérrel olcsóbban adja azt, mint versenytársa.

Ez a lefelé licitálás megy mindaddig, amig a kereskedő és termelő, — csak hogy áruján túladni tudjon — az árakat any- nyira leszállította, hogy a tényleges termelési költségeken felül már csak egy igen csekély hasznot tud a maga számára biztosítani.

Ellenben ha az áru kevés, a vevő pedig sok, akkor a licitáció fölfelé történik, mert az egyik vevő ráígér a másikra, csak hogy a kevés áruból, — ha mindjárt drágán is, — kaphasson valamit.

Ez a kereslet és kínálat örök törvényének rövid foglalatja. A zavartalan fogyasztás és termelés idején nincs az a hivatalos hatalom, amely ennek a két mozgató erőnek egymásra hatását korlátozni tudná.

A háború idején azonban romba dőlt a normális termelés. Ezzel kiesett a kereslet és kínálat szabályozó játéka alól a szolid alap. A háború rengeteg embert vont el a termeléstől. Mérhetetlen anyag pusztait el megfelelő pótlás nőikül. A fogyasztás ellenben növekedett, mert a sok milliónyi katonát minden állam kénytelen volt bőven táplálni, fölszerelni és ruházni anélkül, hogy ez a sok milliónyi katonaság ennek ellenében termelő munkát végzett volna. Az egész vonalon beállott a hiány a nyers anyagokban, a munkaerőben, tehát a termelésben is. Vagyis: a kínálat úgy a nyersanyagban, mint a készáruban, valamint a munkaerőben is úgyszólván teljesen megszűnt. Világos tehát, hogy úgy az árunak, mint a munkaerőnek roppantul meg kellett drágulnia. A- mily mértékben csökkent a kínálat, ugyanazon, sőt még nagyobb arányban nőtt a kereslet, mert az áruhiányt látva, mindenki igyekezett, ha még olyan drágán is, szükségleteit biztosítani.

így a drágaság ellen, legalább egyelőre, nincs más orvosság, mint a türelem és reménykedés.

Mészöly őrnagy meggyilkolása.

Mindenki emlékszik még a daliás katonatisztre, Mészöly Géza őrnagyra, aki a novemberi forradalom után szervezte városunkban a nemzetőrséget. Nagy hálára

kötelezte evvel Eger lakosságát, mert