Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-11-12 / 80. szám
XXVL évfolyam 80 sg-im. Onsurat Maior Stefa nescu Scarlat. Eger 1919. november )2. Szerda. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. Új vasúti állomást kap Eger városa. A vasúti osztály mérnök javaslatára, a munkanélküliek foglalkoztatása érdekében ismét szőnyegre került az egri vasúti állomás újraépítésének kérdése. A polgármester 1919. XI. 5-én ankettre hívta össze mindazokat, akik a város köz- azdasági és műszaki kérdéseiben döntő efolyással, de egyúttal kellő szakértelemmel bírnak. Megjelentek ott: Polgármester, Bayer Henrik, Bárány Géza, Timon Béla, Tamaskovits Zoltán, Jilek Károly, Török Kálmán, Barsy István, Légman Imre, Szőke Jenő, Gáspárdy Gyula, Hevesi Sándor, Kollmann János, Járó Sándor, Kanitz Gyula dr., Weinberger Zsigmond, Wind Géza. Sokan a meghívottak közül más irányban való elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg. Még a háború előtt az volt a terv, hogy az új vasúti állomás Eger városa alatt a völgyet teljesen keresztezve, a villamosteleptől, a Fekete-sasig helyeztessék el. Ezen terv azonban az igényeknek meg nem felelő, mert egyrészt árvízvédelmi szempontból a város alatt létesülő magas, keresztirányú áttöltés, — dacára a beléje építendő hidaknak — árvíz veszedelmet illetve, nagy duzzasztást idézhetne elő, másrészt az egész állomás csak 800 méter hosszú lehetne és mégis betöltvőn az egész völgyet, már előre is ki volna zárva annak a messze jövőben bármely irányban való meghosszabbítása. Keresni kellett tehát olyan megoldási módot, mely szerint az állomás legalább is 1500 méter hosszúra kifejthető legyen ős mégis lehetőleg közel hozassék a városhoz. Jilek Károly javaslata az volt, hogy — amennyiben Eger állomása, mint fejállomás megmaradhatna, — úgy a jelenlegi állomás bővittessék ki úgy, hogy az felfelé, az Érsekkerten át, egészen a Fürdő POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. utcáig meghosszabbittassék. Ezen esetben a személypályaudvar és így az új állomási épület is a városban igen közel, az érsek- kertbe vitetnék fel, míg a jelenlegi teher és rendező pályaudvarrá válnék. Az ér- sekkert ezzel kisebbednék, de ez pótolható volna azzal, hogy az a villanyos telep felé új parkozással meghosszabbittatnék. Tamaskovich osztálymérnök ezzel szemben fejtegeti a fejállomás hátrányait ős az átmeneti állomás czélszerübb voltát. Két megoldási mód kínálkozik, melyek egyike az állomásnak a jelenlegi vonal mentőn de lejjebb Kistálya felé való elhelyezése, de ez annyiban káros a városra nézve, mert a putnoki elágazás miatt ennek a várostól igen messze kellene helyet foglalnia úgy, hogy nemcsak a személyek de a fehéráruk is nagy költséggel jutnának le az állomásra. A helyesebb megoldási mód — és ezt a bizottság magáévá is tette — az, hogy az új állomás a Kistálya felé vezető államéit ős az Eger patak közötti mintegy 200—300 méter széles sávon észak-déli irányban, vagyis az úttal ős patakkal párhuzamosan helyeztessék el. Az állomás felső vége a Hellebronth féle nyaralónál, mig alsó vége a káptalani malomnál bevezető útnál volna! A személypályaudvar az állomás felső, — tehát a városhoz közelebb eső végén — nyerne elhelyezést. Ez esetben a Tihamér állomás megszűnik. A jelenlegi putnoki összekötő vágány megmaradna, mert ez a különböző ipari telepek iparvágánya céljaira fenntartandó. A mostani Kistálya felé vezető vágány is felhasználható ilyen iparvágányul. Természetesen ez magával hozná a városi villamos vasút létesítését is. Az uj állomás tisztán káptalani birtokon volna elhelyezve, miért is sok függ i attól, hogy a káptalan minő feltételek mel ( Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. lett engedi át ezen területeket, mert a várostól követelt hozzájáruláson csakis a területek olcsóbb átengedése segíthet. L. Látogatás Gárdonyi Gézánál. Csöndes, napsugaras, őszi délután van, — minden oly bágyadtnak, reménytelennek mutatkozik, a tavasz fürge, remény- teljes életét, az ősz fáradt, pihenni vágyó napjai váltották fel. A fáknak sárgult, hulló levelei, mintha még egyszer búcsút intenének az elmúló természetnek. Fenn, valahol ősi városunk hajdani sáncain, melyeket a néprege mindmáig, valóban »Sánc« néven őrizett meg: van egy öreg kúria, örökzöld, tűlevelű fáktól, balzsamos fenyőillattól körülvéve. Ott lakik valaki, ki még beteg országunk felett is a nemzeti érzés legerősebb fáklyájával világit. Elindulok hozzá, de nem akarok egyedül menni, szeretném magammal vinni Eger keresztény magyarságát, kik velem együtt éreznek abban, hogy irodalmunk jövőbeni apostolai csakis a valláserkölcsre támaszkodó és nemzeti érzéstől áthatott egyének lehetnek. Ilyen gondolatok vezérelnek most a »Sánc« öreg lakójához, városunk koszorús írójához: Gárdonyi Gézához. írónk épen délutáni pihenője után, dolgozószobájában fogad, mely több egy történelemnél, — ez egy múlt, jelen és jövő — irodalmunk legszebb, legtisztább, leg- magyarabb, legkeresztényebb bölcsője. Mindjárt lekötelező figyelmességgel érdeklődik lapunk úgy szellemi, mint technikai részletei iránt. Nagyon szükségesnek tartaná, épen a keresztény világnézet fokozottabb ébrentartása érdekében, lapunk négy oldalon való megjelenését. Egyébként annak hangja, tartalma teljesen kielégíti. Érdeklődöm politikai nézete, jövő irodalmi tervei felől. A politika zavaros medrében nem érezné jól magát, inkább visszavonultan, csendben kiván dolgozni, annak a szent célnak az érdekében, amely minden művének alapépítménye: a valláserkölosre támaszkodó nemzeti eszme. Jelenleg egy pszichológiai regényen dolgozik, mint. mondja nagyon kedves előtte az alapgondolata. A jövőben pedig ismét visszafordul oda, ahol neki legkedvesebb : a nép körébe. Az ő gondolata, az ő szaval hivatva vannak megőrizni számunkra a népleiket Nem titkolhatom e helyen fájdalmam, mikor azt kellett hallanom, hogy talán ez lesz utolsó, nagy munkája az Írónak. Irodalmunk jövő irányáról, a nemzeti és keresztény eszme térfoglalásáról ekképpen nyilatkozott: Fájdalom, de nem hiszi, hogy íróink megváltozzanak, nem, különösen azok, akik eddig is idegen madarak voltak a magyar berkekben, ö nem az írók irányváltoztatásától várja az irodalom nemzeti és keresztény alapokra helyezését, hanem várja elsősorban az olvasó közönség hazafias, vallásos érzületétől, jó ízlésétől. A keresztéiig újság vállalattal, valamint a Pesti Hírlappal való összekötteti- síről is beszélt. LEGÚJABB HÍREK. (Budapest.) A Tisza-gyilkosság ügyében folytatott vizsgálat során ma délelőtt Hadzsics Emil honvédszázados tett vallomást. Vallomása Linder volt hadügyminiszterre igen terhelő : nagyon valószínű, hogy Lindernek a gyilkosságról előzetes tudomása volt. (Budapest.) A miniszterelnök pénteken megkezdett tárgyalásai a baloldali pártokkal a legjobb mederben haladnak. A politikusok nagy része bizonyos optimizmussal ítéli meg a kabinet kiegészítésének kérdését. Még csupán a személyi kérdések tisztázatlanok. — Hegyeshalmi kiválik a kabinetből, mivel közte és a kormány többi tagjai között éles ellentétek vannak. (Budapest). Az »Uj Nemzedék» jelenti. Nagyatádi Szabó István hajlandó résztvenni a kabinetben, ha ezáltal az entente kívánságának teszünk eleget. Személyi kérdésekről eddig szó sincs. Vázsonyi Friedrichkel folytatott tárgyalásai után ezeket mondotta: Én mindig a pártok közötti megegyezés alapján vártam a kibontakozást, ez ma is az álláspontom. A nemzeti pártnak a kormánnyal folytatott tárgyalásai nem sok reménnyel kecsegtetnek, mivel minden mértéket és jogosságot meghalad azon követelésük, melyeket a kormánnyal szemben támasztanak. Nem kevesebbet kivételnek, mint a belügyi, igazságügyi és kereskedelmi tárcát; az összes kormánybiztosok eltávolítását. (London.) Guidhallban Lloyd George beszédet mondott, melyben egyebek között kijelentette, hogy nem remélhetjük még egy év múltán sem, hogy minden visszatér a normális állapotba. (Bécs). Hlinka felségárulási ügye hirtelen véget ért. Visszatért a parlamentbe.
