Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-19 / 41. szám

#*: é zott szabályzat 9. § a értelmében a pénzbírság büntetése fog alkal­maztatni. ’ Ugyancsak elrendeli a bizottság < az Egri Polgárőrség Szervezeti és 1 Szolgálati Szabályzatának 9. §-a értelmében, hogy az alább nevezet- j teknek neve! a hírlapokban közzé- tétessenek, mert polgárőri szolgála ] tukat két ízben igazolatlanul elmu­lasztották : Berényi János, Berencsik József, ; Járó Sándor, Klein Mór, Kovács István, Misicz Aladár, Politzer Jakab, Pap Mátyás, Rosner József, Somodi Sándor. Ugyanezeket felhívja az Ítélkező bizottság, hogy szolgáialukat pon­tosan teljesítsék, mert a következő esetben már pénzbírságot lesz kény­telen alkalmazni, Eger, 1919. évi február hő 15 én. j Az egri polgárőrség Ítélkező-bizottsága. Nines még veszve a Bácska, Szerb és francia tis ztek nyi atkoznia. Eger, febr. 18. Egy bajai magyar ember, aki lent jári Bslgrádban, azt beszéli, hogy egy kávéházban föl-és szemtanúja volt, amikor a szerb tisztek a szom­széd asztalnál azon vitatkoztak, hogy megkapja e Szerbia a Bácskát, vagy se* ? A tisztek többsége úgy nyilat­kozati, hogy még nagyon kétséges, hogy a Bácska a szerbeké lesz e sőt többen azt állították, hogy még Újvidékről sem lehetnek egészen bizonyosák. Az pedig, hegy Pécs is Szerbiakor tartozzék valaha, csak az álmok országába való. Ez a bajai úriember, aki szerb származása dacáéa lelkes magyar ember megfor­dult Gservenkén is ahol az angol magyar cukoripar részvénytársaság­nak nagy cukorgyára van. Beszélt Kech ref ormátus lelkésszel, aki a protestáns küldöttséggel kint járt Hágában és Svájcban, ahonnan a három havi távoliét után csak a napokban tért vissza s a lelkész biítato hírekkel és jó reménységgel jött haza abban a tudatban, hogy Magyarország még nincs elveszve. Cservenkán tizenhat francia tiszt és mintegy 3—400 főnyi legénység van. A francia tisztek igen kedvesek és udvariasak. Társalgás közben ők is agy nyilatkoztak, hogy nem való­színe, hogy a Bácskát végleg elsza­kítják Magyarországtól Ezzel szemben nagyon feltűnő, hogy Szabadkán kötelező a szerb tanítás és minden a szerb állam kezében van. Legitimációk is csak a főparancsnok által aláírva érvé nyesek a franeia igazolványok alap j-n senkit sem engednek Szabadkán túl utazni, sőt még a környékre sem uazhat senki szerb igazolvány nélkül, amit pedig elég b*jos meg­szerezni, Három napos piknik. Hogyan mulatnak a meg­szállott Bácskában? A francia tisztek állva hallgatták a Himnuszt. Eger, febr. 18. A bácskai Cservenkára legutóbb nagyobb számmal franciák vonul tak be. A franciák tiszteidére a cserven- kai hölgyek pikniket rendeztek a kaszinóban. Amolyan igazi bácskai pikniket. Százötven személyre volt teritve. Az asztalak n'gy nagy szobát fog­laltak le. Minden asztal virágokkal volt díszítve A különféle halaktól kezdve a sonkáig, szalámiig, nem is szólva a finomabbnál finomabb baromfipecsenyékről, volt ott min denféle, amiről a mai viszonyok közt csak álmában gondolhat az ember. Rengeteg sütemény, finom fajal­mák és szőlők. Torfa vagy kilencven darab volt. Oly rengeteg sok minden gyűlt össze, hogy három napig íarlott a piknik, mert addig tartott a tömér dek elemózsia. Az italokat az ottani dúsgazdag földbirtokosok szolgáltat ták. A francia tisztek láthatólag gyönyörködtek a földi paradicsom ; láttára. Némely magyar vendég ke- \ serüen gondolt arra, hogy amig ők I itt belefulladhatnak a sok jóba, ad- l dig ezren és ezren őrülnek, ha a legszükségesebbre jut nekik. Volt a francia lisztek közt egy- kettő, aki nagyon jól beszélt néme­tül. így az őrnagyuk és kapitányuk. Táncoltak is valamennyien, de hi­hetetlen ügyetlenül s csak polkát. Ai úgynevezett francia négyest egy sem tudta. Csárdás közben a táncolok a ci gány köré tódultak. A franciák nem győztek bámulni, mikor a szilaj do­bogást és kurjongatást hallották. Nem tudták megérteni miért kell éppen ennél az egy táncnál a cigány köré gyűlni. Akadt a íáncolók közt egy helyes kis postamesternő aki széles jókedvében elkapott két francia tisztet s amúgy huszárosam megfor­gatta őket. A tisztek utánozva a többit, a kezükkel hadonáztak s akkora bakukrásokat csináltak, hogy sokszor majd orra buktak. Hanem a tüzes csárdás nagyon föllelkesítette őket s arra kérték a sWb magyar ifjakat, hogy énekeljék el a Him­nuszt. Ezek körbe álitak s mélységes áhítattal fölzendfllt ajkukon a szent nemzeti zsolozsma. Végtelen meghatottság tükröződött a szemükben, kivált mikor a nők is együtt énekelték velük. A franciák állva hallgatták meg a magyar Himnuszt s végül magyarul kiáltották: É'jen I Így élnek Cservenkán és környé­kén a franciák s nem tűrik, hogy a szerb katonák durván, vagy igazság, talar.ul bánjanak a néppel. Be sze rétik is mindenütt a francia tisztiket s a legelőkelőbb családok is öröm­mel látják vendégekül őket. jt holt város. Hogyan él egy magyar város a szerh uralom alatt? — Saját tudósítónktól. — Eger, február 18 Pécsről kerülő utón érkezett je lenfés a következő szomorúan érde­kes híreket adja a szerbektől meg szállott szinmagyar Pécs életéről: A megszálló szerb csapatok, hagy a lakosságra pressziót gyakoroljalak, a megszállást követő néhány nappal később négy heti időre teljesen meg­szüntették úgy a vasúti, mint a postai forgalmat. Most azonban látva a lakosság­nak irányukbsn tanúsított közönyös és nemtörődöm magatartását, min den igyekezetükkel azon vannak, hogy őket magukhoz édesgessék. A legkülönbözőbb gazdasági kedvez­ményeket helyezik kilátásba, hogy céljukat a lakosság körében el tud ják érni. Az elmúlt héten amerikai bízott ság járt Pécsen és a bizottság előtt a város polgárságának ezine java megjelent. Küldöttség hivta meg az amerikai missiő tagjait a helybeli kas2fnób3, ahol az amerikaiak hosszú idői töltöttek el igen kellemesen. A város tisztikara bámulatosan tartja magát, egyetlen egy sem ked- vetlenedett el közülök. A szerb főispán ünnepélyes instal­lációja alkalmával, bár a közönség teljesen passzíve viselkedett, a dur­vább szerb legénység beléjük kötött és okvetetlenkedni próbált. Az ag- reszsziven fellépőket ekkor eltávolí­tották a városból és helyettük *j legénységet vezényeltek ki. A szerb tisztek különben rokon- szenvet igyekeznek mutatni a ma­gyarok irányában, már csak azért is, mért folytonosan érintkezést keres­nek a helyi intelligencia tagjaival. Pécs egyébként teljesen holt vá­ros képét mutatja, mert a kereske­delem és ipar a közel ölhetes for­galomzavar miatt teljesen megbénult. A városból eltávozni ma sem lehet, j Csakis okmánnyal igazolt, rendkívül fontos esetekben adnak a demar­kációs vonalon sulra, de még a baranyai területre is útlevelet. — A demarkációs vonalon túli utazásnál fényképes igazolványra vas szükség, amelyet határidőhöz kötnek. Ezt ez eljárást a szerbek egészségügyi'okok- kal indokolják és ennek igazolására a demarkációs vonal határállomásán, Bakóca Mir.dszenten mindenkit orvost vizsgálatnak vetnek alá, nehogy — szerintük — visszafelé uiaztában bárki is járványos betegséget hur­coljon be Pécsre. Kerese György dr. kormánybiztos tisztviselőivel együtt az egyik közeli faluba vonult vissza, ahol a demar­kációs vonalon kívül eső ötvenhá­rom bárány a megyei község ügyeit intézi. Érdekes, hogy a volt pécsi polgármester végit mellette a főjegy­zői teendőket. ’919. február 19 A város élete cseppett sem mosd • ható élénknek, dacára annak, hogy a bálokat is megtartják. A lakosságot ugyanis teljesen raegfélem'ili a szerbek kitünően ! megszervezett kémrendszere. Százszámra dolgoznak a spiclik a megszállók érdekében és minden kis hírrel sietve igyekeznek a szerb parancsnokságra. A szénbánya teljesítőképessége hanyatlott az utóbbi időben bár a bányászok fizetése körülbelül a tíz­szeresére emelkedett. A termelés felét a szerbek elszállítják ugyan, de értékét készpénzben kifizetik. A meg­maradó szénmennyiség két részre osztva a helyi lakosságnak ás a Máv.-n.k jut A pécsi iapok fölött a szerbek igen szigorú cenzorát gyakorolnak. Az uj cégközleményekben egyetlen olyan kifejezést sem tűrnek meg, amely a „rnsgyar hazádra vonat­kozik. Pécsett, a megszálló csapatok lét­száma körülbelül ezerötszáz-kétezer ember. A vármegyét és a környék­beli te. filetet a gépfegyverekkel és ágyukkal felszerelt Drina-hadosztály tartja megszállva. A megszállók a Drina hadosztály állományát is beleértve, összesen körülbelül ötezren lehetnek. Ez egésszsn megközelítő létszám ugyan de annyiban ellenőrizhetetlen ; hegy a szerbek ezt a legféltettebb ! módon titkolják. A piaci forgalom a megszállott Pécsen rendkívül gyengye. A szer- bek az élelmicikkek árát igen ala- ; csőn összegben áüapifetták meg és 1 ezzel azt érték eí, hogy sem miit se ! hoznak be a piacra eladásra, A hús ugyancsak olcsó, a marhahús kilóla | példái! 8 koronába kerül — és kellő j mennyiségben kapható. A ruházati cikkek azonban teljesen kifogytak, de annál több bőrhöz juthatnak a pécsi lakosok, mert a szerbek a bőr kivitelét nem engedték meg s igy az ország legnagyobb bőrgyára a pécsi, tisztán a város számára ter­me! bőranyagoi i A közigazgargatásban is beren­dezkedtek a szerbek, amennyiben a vármegye tele van szerb köztiszt­viselőkkel A városnál a magyar tisztviselők egyelőre zavartalanul működnek ugyan, de ki tudja milyen sorsot szánt nekik a szerb királyi kegy, amelynek „dicsfényében" un­dorra! borzong a gyönyörű Pécs színtiszta-lakóinak minden élő leike. Felhívás Értesítjük az összes Egerben dol­gozó szabó ipari munkásokat és ruunkásnőket, hogy folyó hó 19 én, ma este fél 7 órakor rendkívüli iagérfekezletet tartunk. Fölkérjük az összes férfi és nő tagokat, hogy ezen ér ekezletünre teljes számban megjelenni szívesked­jenek. In Blaükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom