Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-31 / 25. szám
XXVI. ^vfolyam. IfJHL január 31. péntek 25. «.•;*«» Ara 20 ifi Jer Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kés- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. jólékoay- célu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetéefek nyugtázása 60 tilt. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 15 K. — HIRDETÉSEK i egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak T50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1'50 K. — H birtokrefortM Eger jan. 30 most folyó előkészítő munkáinál bizonyos köröknek állandó agitációs eszköze a szociáldemokratákkal szemben a föld- mivesek körében, hogy a szociáldemokrácia elakarja venni a földet a földmívestől. A szociáldemokrata pártnak a földreform dolgában elfoglalt álláspontja ugyan eléggé ismeretes, de ismételten rá kell mutatni arra, hogy a pártnak a főidre vonatkozólag ma az az álláspontja, hogy azé a föld, aki megműveli, már pedig a kisbirtokot maga a gazda műveli meg s igy ez a maga munkájának a tulajdona is. A földbirtok jogtalan magántulajdona ott kezdődik, ahol a tulajdonosának munka nélküli jövedelmet biztosit. Azt csak nem lehet iáfogni a 10— 20 holdas kisgazdára, hogy munkában jövedelmet élvez? Hiszen sok tekintetben még az ipari munkásnál is rosszabb, ■yornorultabb helyzetbea van. A szociáldemokráciának végső célja a kommunizmus. A kommunista párttól azonban abban különbözik, hogy az azonnali kommunizmust kívánja, mig a szociáldemokrata párt mondja, hogy a kommunizálásra az egyes termelési ágaknak meg kell érniük, az embereknek meg kell változniok, hogy a kommunizmus a mainál ne rosszabb, hanem jobb állapotba vezessen. Csak a nagybirtokot és a nagytőkét, a bankokat és nagyüzemeket akarja kivenni a magántulajdonból, hogy őket az ősz- szesség céljainak szolgálatába állítsa. A mezőgazdasági kisüzem ma még nem kommunizálható és beletelik még vagy pár száz esztendő mig azzá lesz. A magángazdaságot okvetlen fenn keli a kisbiitoknál tartani, mig a mezőgazdaság oda nem fejlődik, hogy a legtökéletesebb gépekkel eredményesen működő kommunista üzemmé válhasson. Mint látnivaló nem csak tényleg, hanem elméletben is helyteleníti a szociáldemokrácia a kisbirtok kommunizálásí és teljes erejével küzd a kommunisták ellen. Akinek ez a politika nem tetszik, azoknak nem a kisbirtok fáj, hanem nagy birtok s azért állnak most egyszerre olyan nagy buzgalommal földmivesek mellé és élükre éppen a nagybirtokok exponensei. Hz egri vízvezeték és csatornázás. A városi főmérnök jelentése a vízvezeték és csatornázás ügyéről. — Mit lehet és kell ma elsősorban megoldani ? A források biztosítása. — Saját tudésiténktól. — Eger, jan. 30. Eger város képviselőtestülete a munkaalkalmak lehetővé tételének kérdésénéi tudvalevőleg foglalkozott a városi vízvezeték és csatornázás létesítésének ügyével is, a melyet még a háború előtt tok huzavona után elhatározóit, de azután a háború kitörésével, ez a nagyfontos- ságu ügy ismét dugába dőlt. A háborúnak most vége volna 8 elő kellene venni a vízvezeték és csatornázás ügyét, de sajnos az anyaghiány egy időre ismét megakasztja a vízvezeték és csatornázás megvalósulását. Mindazonáltal vannak az ügynek olyan részletei, amelyekben weg lehet kezdeni az előkészítő munkát, sőt a melyeket az ügy érdekében már ma foganatosítani is kell. Erre nézve tesz most javaslatot Bárány Géza városi főmérnök s gondos, alapos jelentésben ismerteti a vízvezeték és csatornázás ügyét, föltüntetve azokat a teendőmet, a melyeket már ma meg lehet, sőt meg kell oldani. Az alábbiakban részletesen ismertetjük Bárány Géza főmérnök jelentését, a mely ezeket mondja: ' .A vízvezeték és csatornázás létesítésének ügyében hozott 20215. 1918. határozatra véleménye« jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Miután a képviselőtestület azon határozata, amelyben a vizmü létesítését és a csatornahálózat kibővítését elrendelte, végérvényesen jóváhagyatott, a megvalósítás érdekében az első teendő volna egy a városi mérnöki hivataltól teljesen független műszaki hivatal szervezése, amely egy szakértő mérnök (gépészmérnök) vezetése alatt kizárólag a vizmü és csatornázás ügyeit intézné, mert hiszen sem a városi mérnöki hivatal mostani személyzete, sem a netán uj erőkkel megszaporitott hivatal nem elégséges és hivatott arra, hogy ezen különleges szakértelmet és folytonosan azzal való foglalkozást feltételező feladatot végezhesse akkor, midőn még különféle más kérdésekben ts eljárásokban közreműködése folytonosan igénybe vétetik. Ezen hivatal egyelőre a vezető igazgató-gépészmérnökön kivül egy rajzolóból s egy irodatisztből állana s cs.*k a munkálatok megkezdésekor, eset eg csak a vizmü üzembe helyezésekor egészitetnék ki teljes létszámra, gépészekkel, (fűtőkkel) pze relőkkel, csőmesterekkel, forrásőrökkel sib. ugyanekkor szereztetnék a könyvelőség é> pénztár is, amelyet vagy teljesen önállónak, vagy a városi vilianyteleppel kapcsolatosnak tételezek fel. Az igy megszervezett hivatal azonnal hozzáfoghatna a következő elő- kész tő munkákhoz: 1) az engedélyezési eljáráshoz, 2) ezzel kapcsolatos kisajátítási és kártalanítási ügyek rendezéséhez, 3) a vállalatba adáshoz szükséges kiírási művelet elkészítéséhez. Ezek volnának a legközelebbi feladatok, ha normális időset érnénk. A mai viszonyok mellett azoribaa egyelőre nem javaslom a hivatal feláilitásái, mert nem száinitna her- ribiiis fizetéseket, amelyért szakember« lehet kapni, a hivatal muc- kája is csaknem hiába való lenne, mert a kisajátítás és kártalanításnál túlzott igényeket kellene kielégíteni, igy a malmoknál, másrészt pedig anyaghiány és munkásviszonyek miatt a kiírás teljesen eredménytele» volna, vagy olyan költségekre kellene előkészüíni, amelyek a képviselőtestület kedvét hosszú időkre elvennék a vállalkozás megvalósításától. Mindezek alapján azt kell javasolnom, hogy az általános beipcM- tikai helyzet tisztázódásáig és az építkezés mai nehéz viszonyek jobbrafordulásáig várjon a vá os s emiatt legcélszerűbb az ügyet, illetve az előkészítés ügyeinek ezen részit egy fél eszfenáőre nyilvántartóba tenni. Azonban a [kérdésnek van egy olyan igen ton'os részlete, amelyet okvetlenül most kell megoldani s ee a források és azok védteröletét képező ingatlanok tulajdonjoggal vafé végleges megszerzése, ezz.l egy bit terület vásárlás a két vizszo’gáitaté medence és a szivattyú és gépház számára. A források tudvalevőleg az egri érsekség tulajdonát képezik 8 ugyancsak ilyen tulajdonon tervezteti* a tarkanyi ut mentén a szivattyú éc gépház is. Épen ezért sürgős megkereshet kell intézni az egri érsekségbe«, hogy: 1. hajlandó e vízvezeték létesítése céljából a felsőtárkényi u. n. táwa- lom forrást és az ezt környező 84.1, 842 843, b44 845 és 846, valamint a 3640 és 3644 kát. helyrajzi számit ingatlanokból 10 kát. holdnyi területet áte gedni és pedig m lye* árban, figye!embe véve azon kö'ül- ményt, hogy a forrás felhasználása áhal az oltani két kis vízimalom teljesen megszűnik? 2., hajlandó e ugyanezen célból a felnémeti u. n. Bervavölgyi forrásokat és az azokat környező 3492, 3504, 3505, 3506, 3517 és 3519 kát. helyrajzi számú ingatlanokból összesen 19 kát. hold terültteket átengedni s milyen árban, s ezen-
