Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-01-28 / 22. szám

5 XVI. évfolyam. i919. január 28. kedd 22. ssám Ara 20 íülér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre J2'50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K.birősági ítéletek, kéz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. Jótékoay* célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil­vánítások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK! egész olda­las 400 K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak 1'50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon t’50 K. — Szociális roiormol az iskolában. Eger, jan. 27. A népkormánynak elhatáro­zott szándéka, hogy közoktatás­ügyünket is az uj idők szelle­mének megfelelően reformálja. Ezt célozza és szolgálja az az intézkedése, amelylyel a vallás- és jjközoktatásügvi tár­cát ketté választotta s erre val­lanak azok a kinevezések is, amelyek legújabban legmaga­sabb oktatási intézményünknél: az egyetemnél történtek. Ez a törekvés a legtermé­szetesebb s a fejlődés törvé­nyeinek teljesen megfelelő. A haladó élet mindent elsöpör Htjából s mint a tavasz áldott melege, életet varázsol oda is, ahol már csak a horhadás jelei mutatkoznak. Ilyen korhadó intézmény. Ma­gyarország iskolaügye, amely a rendi Magyarország emlőin táp­lálkozott, annak majd minden tekintetben elavult eszméin ne­velődött, nem csodálhatjuk te­hát, hogyha tantervében, egész szervezetében elmarad a kortól. Ez pedig öreg hiba, mert az iskola célja nem a múlt kon­zerválása, hanem a jövő nem­zedék lelki fölépítése az élet küzdelmeire, A jövő nem­zedéket pedig csák a jelen meg­él tés alapján vértezhetjük föl az élet nagy^ feladatainak meg­vívásához szükséges fegyverek­kel. Szociális reformokra van szükség az iskolában, hogy olyan embereket nevelhessen, akik testben, lélekben megérve, kifejlődve, erőiket a köz javára tudják és akarják szegődtetni és értékesíteni A munka megbecsülése, az emberi szolidaritás érzése a körülöttünk levő világminden­ség törvényeinek biztos szem­mel való felismerése, az emberi társadalmat összekötő szociális igazságok megértetése, élő er­kölcsi elvvé való avatása s an nak az akaratnak a gyermek- ifjúság kikébe leendő beplán- lálása, hogy a jó, igaz és szép eszméit a saját lelkűnkben igye­kezzenek élővé tenni: ez legyen a jövő iskolájának célja. Ezt pedig a mai eszközök­kel, elkorhadt, elavult tanter­vekkel még csak megközelíteni sem lehet. Minden izében uj, a mainál tökéletesebb szervezetű iskolára van szüksége a most megszü­letett köztársasági Magyaror­szágnak, hogy azokat a szük­séges reformokat, amelyek e sokat hányt-vetett ország bé­kéjének, munkás jólétének, szociális irányú átalakulásának biztosítására nélkülözhetetlenek, megvalósíthassa. Hevesvármegye fegyveres ellenállása. Az ellenállás előkészítése. — A kormánybiztos körrendeleté. — Síját tudósítónktól. — Magyar ember elölt nem kel! kü lönösen fejtegetnem mennyire tflr hetetlenné vált a cseh szlovák rész­ről tapasztalt vakmerőség, ami a behódoltatni szándékolt vármegyék lakosságának történelmi hagyomá­nyaival, nemzetiségével és országos érdekeivel teljességgel nem számol. Ha a kormányzásomra bízott tör vényhatóság közönsége dicsőséges múltja hagyományaihoz hfl akar maradni, íme elérkezett az ideje a«nak, hogy akkor amikor a cseh imperiumnak esetleg Hevesvármegye egyes részeire való kiterjesztése is kísérletezés tárgyát képezheti, sző­kébb kis hazája védelmében az ősöktől hagyományozott készséggel járjon el. Felhívom tehát a töszolgabiró és polgármester arakat, hogy jelen kör­rendeletéin vétele után egy esetleges fegyveres ellenállás megszervezésé­hez a szükséges előmunkálatokat ha­tóságuk területén mielőbb tegyék fo­lyamatba és a közhangulatot igyekez­zenek ely módon ahogy a fennforgó viszonyokhoz képest a leghelyesebb­nek látszik, ezen következményeiben oly nagy fontossággal biró ügy iránt sikeresen fogékonynyá tenni. Tett intézkedéseik eredményéről rövid időn beiül kimerítő jelentést kérek. Eger, 1919. évi január hó 26 án. Módly, s. k. főispán kormánybiztos. — Aranyat grammonként 8—16 koronáért veszek. Kiéin Hermán ék- szetész Uránia épület. Eger, jan. 27. Az entente hatalmak legutóbbi tiltakozása alapján remélni lehet ugyan, hogy az országunkat erősza­kosan e árasztó szomszédok tovább nem fognak hazánkban előnyomuini, mégis biztosítani kel! magunkat az esetleges további erőszakos megle­petések ellen, hogy állami életűnket ezek az erőszakosságok végleg meg ne akasszak. Ezért készül föl Hevesvármegye is az elhntállásra s a [vármegye kormánybiztosa dr. Módly Lászió minden intézkedést megtett, hogy az ellentállás idejekorán megszerveztes­sék 8 a csehek még csak meg f.e kísérel hessélt: a további erőszakos­kodást. Az ellenállás megszervezése és előkészítése érdekében a kormány- biztos ma a vármegye polgármesterei­hez és főszolgabiráihoz a következő körrendeletét intézte: Ámbár az entente-hatalmak a cseh-szlovák terjeszkedésre nézve a demarkációs vonalat pontosan meg­jelölték s e szerint a kormányzá­somra bízott törvényhatóság terüle­tét közvetlen veszély nem fenyegeti, mégis számolva a közelmúlt azon tapasztalatával, hogy a cseh szlo vákok telheteilensege nagyobb, mint a jogérzetük, felsőbb utasításhoz képest közlőm, hogy a kormány eltökélte magát a fegyveres ellent­állás szervezésére 'azon esetre, ha a cseh-szlovabok, illetve csapataik a vármegye területére behatolni pró­bálkoznak. Az egri káptalan nagyprépostié meghalt. Begovcsevieh Jtóbert nagy­prépost halála. — Saját tudósítónktól. — Eger, január 27. Az egri egyházmegyének és fő­káptalannak mély gyásza van. Egyik kiváló tagja, a káptalan nesztora Begovcsevich Róber nagyprépost dőlt ki az élők sorából. ■ A pátriárkák korát — nyolcvan­nyolc esztendőt — élte meg, mind­végig buzgó lelkiismeretes pipi te­vékenységben. Az utóbbi időben már állandóan betegeskedelt s magas kora vég- elgyengülésében szombaton éjjel fél | 12 órakor csöndesen jobblétre I szenderült. Az elhunyt nagyprépost kanonok 1831-ben született s 1853 augusztus 14 én szentelték pappá. Rövid ideig Erdőkövesden volt káplán s onnan 1854 ben, mint egyházmegyei levél­táros Egerbe jött. 1856 ban másod ; és 1866 ban első titkára lett Bgrta- kovics érseknek. 1871 ben Kápol­nán működött, m>nt plébános Innen Samassa egri érsek, kinek osztály­társa volt, az egri káptalan kanonok- j jává s egyúttal az érseki iroda igaz- j gatójává nevezte ki. 1878 ban kapta a Felnémet melletti Szent Egyedről j nevezett apátság apáti címét. A király 1907 ben nevezte ki nagy­prépostnak s így lett a főkáptalaa vezetője, majd 1908 ban érseki helynök. Ezt a tisztségét azonban nem sokáig tölthetne be, megrendült egészsége miatt, ezért az érsek őt saját kérelmére ezen állásától 1914 • ben felmentette. Azóta az agg főpap teljesen visszavonultan élt. j A megboldogult nagyprépost te­metése kedden délelőtt 10 órakor lesz. A temetést délelőtt 9 órakor gyászmise előzi meg a nagytem­plomban s onnan azután a papság a káptalanutcai gyászházba vonul a honnan viszont a nagytemplom kriptájába kisérik, ahol nyugalomra helyezik. — Elveszett hétfőn délelőtt „Gyöngyi“ névie hai'gató sárga szőrű kis kö.ök Kutya. Becsületes megta­láló jelentkezzék a kiadóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom