Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-23 / 18. szám
XXVI. £.vfoly»rn. 181®. j&uuár 23. csütörtök 18. Ara 20 HU r Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre I2P50 korona, —■ egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik héttd és flnneii utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Serenként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, kézgazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. 'Játék célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, íelűltize nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, készöee várutások lo sorig 15 K. - HIRDETÉSEK i egész OE&- las 400 K, hasábonként és centiméterenként hátságok, gazdaságok é3 hivataloknak rso K, magáeeégék- — nek t K, szallaghirdetés szivegoldalon 1-90 R. — Szabadság Eger, jsn. 22. Európa, talán az egész emberiség sorsa dől e! a közeljövő eseményeivel. Egy általános nagy társadalmi átváltozás minden előjele, sőt már folyamatban levő jelensége áll előttünk. Kirobbanni készüld erők feszültségétől terhes az atmoszféra, ma és holnap mérkőznek össze, evolúció és rögíőnös forradalmi átváltozás. Teljes tanácstalansággal kellene a fejlődő jövő eseményei előtt állanunk, ha nem tudnók, hogy társadalmak, nemzetek fejlődése is természeti törvényszerűséget követ. Az utóbbi évszázadok állandó jelensége a folyamat, mely a nagy néptömegek felett korábban uralkodott abszolút hatalmaknak helyébe a nem -, zetek önrendelkezését helyezte. Az alkotmányosságon, parla- mentárizmuson keresztül ez egyenes vonalban a dernokrá- : ciához vezet. A nagy francia forradalom, a februári forradalom, a negyvennyolc ennek a folyamatnak újabb kiinduló pontja. Mindez tipikus példája a viiág meghódításának egy eszme által, hisz a fejlődés hullámai eljutottak a legtávolabbi euró- j pánkivfili világrészekre is. Vég- j zetszerüleg vonuit el a legkíi- ' tönbözébb nemzetek felett ez a felszabadulási áramlat s az egyes nemzet midőn azt hitte,! szabadon, minden kényszer 1 nélkül cselekszik, tulajdonképen egy nagy általános törvény j uralmának engedett. $ Társadalmak, nemzetek élete sorsát ép úgy két ellentétesen ható erő irányítja, mint föld tekénk alakulását, ahol az egyik erő a magasságok és mélységek kiegyenlítését, a nivelliiozást célozza, a másik viszont nagyobb felületi különbségek megteremtését. Európa ujabfe életében szemlátomást a nivelláló erő érvényesült, mely a régi feudális különbségek elsimításával, eltüntetésével a demokratikus egyenlőség felé vezette a fejlődést. Ennek az egyenlésiíő tendenciának pszichológiai hordozója a tömeg s szemben áii vele a másik erő, a személyiség ereje, mely a kiegyenlítés helyett ismét a különbségek megteremtésére tör. A fejlődésnek ezt a tendenciáját az emberi természet alap- ösztöneinek felismerése is igazolja. Az emberi természetnek két eitörölhetlen alapvonása van: a szabadságnak és a rendnek kívánása. A korlátlan hatalom azv elsői áldozatul dobta a másodiknak. A szélső demokrácia megfordítva toszi. Csak a népek naiv gyermekkorában lehetett elnyomni az elsőt. Amint a rend utáni vágy a társadalmak konszolidálódásával kielégítést nyert, előbb- uiébfe el kellett jönni az időnek, midőn az egyoldalú rend már csak türhetlen nyomássá vált és a szabadság utáni vágy diktátori hatalommal úrrá lett a másik vágy felett. De amint a szabadság mind korlátlanabbá váit, megint csak a rend utáni szükségérzet ielt diadalmas a másik felett. A nagy forradalom után jön Napoleon cezárizmasa. A fejlődés vonalának ezt a hullámzó irányát igazolja eddig a történelem. Rend és szabad ság, mint a vonzás két változatlan forrása közt látszik lengeni a nemzetek sorsának ingája. Az eddigi tanulság szerint minden társadalmi rend alap- elvének túlzása által dől meg, kiváltván az ellentétes erőket. i Nem lehet folyton balra tartani, amint a világot kerülhajézónak, ha balra indul el, jobbró! kell visszatérnie. Nem tudunk szabadság nélkül élni, de rend nélkül sem. A reakció előli menekülés csak abban lehet, ha a szabadságot és a rendet együtt tudjuk megteremteni. Magyarország területi épségéért. Szemelvéayek elleaségeinb jelentéséből. Eger, jan. 22. Reeswdt! (A budapesti páriáméul kupola csarnokában 1910. április 18-án tartott {beszédéből.) Nines illttíizirisabb történelem, mint a magyar iörtáneiem fin ismerem ezt a történelmet és nem tartanám magam müveit embernek, hogyha nem ismerném. Az Önök őseié az érdem, hogy azokat a támadásokat visszaverték, melyek a nyugaíi kultúra ellen a barbarizmus világából intézteitek, mert az önök őseinek teste állította meg a barbarizmus előnyomulása. Én nemcsak tisztelem Magyarországét és nemcsak rokonszenvezem vele, hanem bámulója is vagyok, mert tudom, hogy Magyarország történetében számtalan olyas tanítás van százsunkra é* tnindsst más nemzet számára, amelyeket megtanulnunk érdemes. Megtanulhatjuk a bátorság leekéjét, megtanulhatjuk a vas elhatározás és kitartás leckéjét. Az egész civilizált világ adósa Ma- gyarországsak az ő múltjáért. Mikor Amerika meg Európa békében élt, Magyarország volt az, amely meggátolta a barbarizmus terjedését és a civilizált világ biztonságát őrizte. * Wfeen: (Özénél a szenátusnak 1917. évi január hő 28-án). Sehol sínes oly Jogi mely szerint a népeket a hatalom egyik tulajdonosától a másiknak lehet átadni, mintha azok a birtokló tárgyai lennének. (14. pontja.) A h'-borunak nem lehet az a célja, hogy egyik nép legyőzze a másikat, nem lehet az a hivatása, hogy egyik ország más ország rovására teröletiieg vagy gazdaságilag gyarapodjék. * (Válasz a pipa jegyzékére.) A tartós békének szilárd alapját nem alkoíha-ják o’y politikai és gazdasági korlátozások, amelyek bosszú vágyon alapulnak, s a melyeknek az a célja, hogy egyes nemzeteknek kedvezzenek és másokat megkárosítsanak és megbénítsanak. * Pop Csfcsó István: (Beszéde 1916 baa a román betörés alkalmából.) Egy évezreden át »estvéri egyetértésben élt a magyarországi román nép a magyarsággal. A román nép véiével és vagyonával és tőle telhető minden áldozattal meg fo|ja védeni magyar hazáját bármily ellenség ellen. Milyen lenne a remá- Mofc impériuma más nemzetek felett? Hogy mi várna véreinkre rostán uralom alatt, ezt élénken illusztrálja a Vajd&hunyadon január l én kiadott román helyőrségi IV. számú rendelet alább követező 3 ik pontja. 8., jelen parancsunk kifüggesíésé- fől (közzétételétől) száraitól! 4 nap elteltével Vajdahunyad városban is járásban nem lehet többé egy oég- iábla vagy felírás sem -más nyelv« irva, mint román nyelven. Az ösr- sza városi és községi hatóságok s kereskedők stb. kiknek cégtáblájuk, vagy felírásuk van, kötelesek jel»« parancshoz alkalmazkodni. Kelt VajdakunyadoH, 1918. évi december hó 22 én óuapiár szerint. (1919 évi január hő 4 én) aj naptár szériát. Dr. Mihail kapitány a v?id-hunyadi helyőrség parancsnoka, Dr. Dubksin György a roseáu nemzeti tanács elnöke. Tehát ugyancsak a románok, kit az egész világot telekflrtölfék a mi állítólagos elnyomó törekvéseinkké, mikor ők ju nsk hatalomhoz, mindjárt vissza is élnek vele. Ezzel szemben a mi mobilitásunkat mi sem mutatja jobban aanál, hegy még Budapesten, az ország fővárosában is, a cégtáblák 8 felírások bármiféle
