Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-01-19 / 15. szám

XXVI. évfolyam. ISIS, január 19. vasárnap 15. *sim Ära 20 lit Mr Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 69 korona, — fél évre 26 korona, — negyed évre 12’5Q korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztésé^ és kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenni héttő és Onnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként t Nyílttéri közlemény 3 K.birósági Ítéletek, kéz- gazctasági közlemények, gyászjelentések 1‘90 K. "jtUíkmj- célú egyesöletek, bálbizettságok értesítései, teKilSanítteiíii nyugtázása e* till. Eljegyzések, házasságok, köszönetagí- vánitáeek is sorig 15K. - HIRDETÉSEK: egész olda­las 4M K, hasábonként és centiméterenként »gJS- ságek, gazdaságok és hivataloknak rso K, tnagáseégék- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegeldalon t'SS K. — A társadalmi haladás, csak az optimista álmudozék képzeletében rebegfj "olyan nyíl- sebesen és célirányosan. A valéságban bizony lassan, akadozva, meg megállva bak­tat előre és nem egy kemény nagy akadályt kell utjáteé! el­hárítania, hegy ismét tevább jussén. Legfőképpen két nagy aka­dály áll az útjába ma is, a melyek közöl az egyik a tehe­tetlenség ércfalával mered vele szemben, a másik pedig r®b- bané anyagával veszélyezteti útját. Az egyik a hatalmukat vesztő osztályok ijedt makacssága, a mely éppen javainak lármás és konok féltésével veszíti el még azt is, a mi menthető, a másik a hatalmukat először megérző tömegek anarMája, amely éppen azokat a javakat pusztítaná, ha lehetne, amelyeket elérni és megnyerni hivatott. Az elsőnek bűnét tetézi tudatossága, a má­sikét menti tudatlansága. A rabszoigalázadásek nem min­dig az esztétika törvényei sze­rint történtek, de a szépségen esett csorba hibája a rabszolga- tartéké, akik a szabadság eííen tiltakozva és intézkedve volta­képpen önmaguk ellen csele­kedtek. Az az anarkia, amelynek tü ­neteit kivált a nagy tömegek mélyebb rétegeinél a bűnnél is nagyobb tévedés volna észre nem venni és az öngyilkosság­nál is nagyobb bűn volna nem orvosolni, mondom, ez az anarkia semmiképpen sem a forrada­lom gyermeke, ez az ötödfél- éves háború íaítyuja, azé a bá­bomé, amely nem a népek há­borúja volt, azé a háborúé, amely klasszikus iskolája lett a tömegőrületnek és tőfsegpasi* titásaak, amelyben ronggyá té- pődött mindenféle ruha és be­csület, beszennyeződött minden­féle kéz és mindenféle jelszó, ez az anarkia, amennyiben van és ahogyan jelentkezik, ennek a háborúnak ulti ma ratioja a maga irratienáiis logikájával. Ha Mellére beszélhetett a férjek és a nők iskolájáról, ha a boldog békében szavalhattunk az. élet iskolájáról, hát akkor egészen joggal és méltán el­mondhatjuk ma, hogy ez a háború az anarkia iskolája volt. Hála a különféle iskoláknak, hála elsősorban a szociálde­mokrácia iskolájának, az em beríelen háború e latens ve­szedelme, amely a forradalom folyamán vált immiaenssé, min­den erő és akarat megfeszíté­sével immunizálható. De akkor hallgasson el a makacs és kőnek és görcsös akaratosság, amely ijedtében tüzet kongat óit is, ahol nin­csen más veszedelem, mint az önérdek mohóságának utolsó főllángelása. A sülyedő hajéból ki kell dobni minden fölösleges ter­het, hogy menteni lehessen, a mi megmenthető. Az emberi kuitura legnagyobb értékeiről var. szó, amelyek bizony drá­gábbak és szentebbek a magán­tulajdonnál. Az erdélgi uőh scgétykiáltása. Felhívás as Egerben laké erdélyi magyar és székely nőkhöz. ígér, ja*. 18. Jaakevies Dezső polgármester teg­nap levelet és felhívást kapott az Erdélyi magyar és székely leányok társaságétól. Level fittben kérik a polgári»« fért, hogy guyujtsea módot arra, hogy felhívásukról zz Eger városá­ban tartózkodó erdélyiek illetve er­délyi származásúak tudomást szerez­hessenek. Az erdélyi nők felhívása, smeiy megrázó segélykiálfásként hangzik, a következe. Erdély magyar és székely leányai: Féltve szeretett, bérces kis Ha­zánk Erdély szabadsága veszélyben van ! Vadregényes fenyves rejtelmes homályát, havas sziklabércdt, sma- ragdos völgyeit, kincseket termő mélyét s ódon városait, melyek büszkén ragyoghatják a kuitura fák­lyáját, magának kívánta egy gonosz alattomos szomszéd, a román. — Míg erősek, hatalmasok véltünk nem mert nyíltan reánk törni, rabolni, csak midőn kénytelenek voltunk le­tenni a fegyvert, most azt hívén, hegy haldoklónk, rut halálmadár módján Hunia bájos arcára, Erdélyre csap le. Jussanak eszünkbe most Gyulai Pál szavi: E bérc a sasoknak tanyája! Itt születnek meny dörgő villámok. Mert e népnek mostan a sasokkal. A magasba szárnyal gendolatja, S a szabadság viharos érzése Hideg keblét mégegyszer áthatja S újra látjuk szárnya szabadságába Napsugárhoz merész röpfi lését És meghalljuk hosszú ébredése Villámokkal terhes menydörgéséi. Erdély magyar és székely leányai, elérkezett az idő mikor nekfink is Erdéiy szabadsága védelmére keli sietnflnk, odamenni a harcolók közé jogait védeni, határát őrkai. Egyenlő- jogot követeltünk a férfiakkal, ma mér nincs különbség férfi és nő között, tehát nekünk is síkra kall szállnunk. Bizonyítsuk be, hogy mpst midőn ég s földomiátn vau közölünk, mi fin megrendült alat­tunk a mindenség, eltemetni készül­nek a reánk omló falak, örök el­múlással fenyegetve, bősök vagyunk, kétségbeesés nélkfi! tu’emelkedünk minden vészen, becsületes munkánk­kal részt veszünk a Haza megmen­tésében ! Országos mozgalom es. részt ve­gyen benne minden igaz erdélyi honleány. Akarjak azt, hogy akciónk sikert érjen el. Célunk, hogy a Székely Namzeti Tanács segítségére legyünk. Anyagi tőkét adjuak és gyfijtsfinb a Székely Hadsereg céljaira, mely összeg sz oláhok es tleges kivonu lása után telosztandó a székely hsdiérvaíányok közt. Sokas vasnak kiket testvéreinkül kell fogadnunk. Hány kicsiny kunyhó romja fogja jelölni az ©Ián vanda'ok útját, azok­nak újra fel kell épülniök Sok fájó sebet Leli gyógyítanunk, emléket feledtetünk. Nyerje meg tiszta szivünkből fa­kadó hazaszeretetünk a külországok leányai r&konazenvét. Emeijfik fel könyörgő tekintetünket volt ellene­inkhez, tán remélhetjük mi magyar leányok, Hk legártaSmatíanafefcsk voltunk meghallgatásra talál. Ma a legsürgősebb munka n»m csüggedni, a tsislelküekei hívőkké, bátrakká tenni. Felrázni s nemzőtől alélíságábél, fogékonnyá tenni lelkét ismét a szent eszmékért való ra­jongás iránt. Szerető szavakkal, pél- daa.dássa! dologra szólítani fel em­bertársainkat. Mutassuk meg Erdélyi lelkes le­ányai, miként keit az életet szeretni, érette dolgozni, mert ha igy muta­tunk példát „él még a sir fölött is egy remény“ Erdélyünk Magyar hazánk nem veszhet el! Ki tagja akar lenn.; az „Erdélyi magyar és székely leányok társasá­gának“ jelentkezzék Csobánc ij Mar­git IV. é. rajztanárjelöltnéf, Buda­pest, IX. Liliom-utca 50. sz. III. eau 38. sz. csütöstök délután 3—5 tg és vasárnap délelőtt 10—12 ig. A csehek Borsodban, Ä szelídről látí gatás. Tőt rőpiratokat osztogatnak MMolezoB. Miskolc, j«n. íf. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy egy 42 tagú cseh járőr meg­szállta a borsodmegyei Szer-drót. Ma erről a látogatásról a követi«* újabb részleteket körük. Tegnap reggel nyolc órakor a Bzesdiói csendőrőrs vezetője, egy őrmester, gyalog átment a szomszé­dos Szendrőiádra és onnan jelentette telefonon a következőket B -nis Ala­dár edelíuyi teszoigebirénsb, aki vi­szont velem közölte azonnal a esw- dőrségi jelentést: — A aeh járőr visszament Szesd- ré'bfií S/.inre, ahol a legközelebbi parancsnokságnk van. Kijelentették, hogy csak három nap múlva jönnek vissza ismét, amikor is végleg meg­szállják Szend őt. — A csendőröknek visszaadiáfc a tőlük elvett fegyvereket és megbfr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom