Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-01-19 / 15. szám

XXVI. évfolyam.

ISIS, január 19. vasárnap 15. *sim

Ära 20 lit Mr

Előfizetési árak:

Helyben és vidéken postán küldve egész évre 69 korona, — fél évre 26 korona, — negyed évre 12’5Q korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztésé^ és kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR.

Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS.

Megjelenni héttő és Onnep utáni nap kivételével mindennap.

Hirdetési árak:

Soronként t Nyílttéri közlemény 3 K.birósági Ítéletek, kéz- gazctasági közlemények, gyászjelentések 1‘90 K. "jtUíkmj- célú egyesöletek, bálbizettságok értesítései, teKilSanítteiíii nyugtázása e* till. Eljegyzések, házasságok, köszönetagí- vánitáeek is sorig 15K. - HIRDETÉSEK: egész oldalas 4M K, hasábonként és centiméterenként »gJS- ságek, gazdaságok és hivataloknak rso K, tnagáseégék- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegeldalon t'SS K. —

A társadalmi haladás,

csak az optimista álmudozék képzeletében rebegfj "olyan nyíl- sebesen és célirányosan.

A valéságban bizony lassan, akadozva, meg megállva baktat előre és nem egy kemény nagy akadályt kell utjáteé! elhárítania, hegy ismét tevább jussén.

Legfőképpen két nagy akadály áll az útjába ma is, a melyek közöl az egyik a tehetetlenség ércfalával mered vele szemben, a másik pedig r®b- bané anyagával veszélyezteti útját.

Az egyik a hatalmukat vesztő osztályok ijedt makacssága, a mely éppen javainak lármás és konok féltésével veszíti el még azt is, a mi menthető, a másik a hatalmukat először megérző tömegek anarMája, amely éppen azokat a javakat pusztítaná, ha lehetne, amelyeket elérni és megnyerni hivatott. Az elsőnek bűnét tetézi tudatossága, a másikét menti tudatlansága. A rabszoigalázadásek nem mindig az esztétika törvényei szerint történtek, de a szépségen esett csorba hibája a rabszolga- tartéké, akik a szabadság eííen tiltakozva és intézkedve voltaképpen önmaguk ellen cselekedtek.

Az az anarkia, amelynek tü neteit kivált a nagy tömegek mélyebb rétegeinél a bűnnél is nagyobb tévedés volna észre nem venni és az öngyilkosságnál is nagyobb bűn volna nem orvosolni, mondom, ez az anarkia semmiképpen sem a forradalom gyermeke, ez az ötödfél- éves háború íaítyuja, azé a bábomé, amely nem a népek háborúja volt, azé a háborúé, amely klasszikus iskolája lett a tömegőrületnek és tőfsegpasi* titásaak, amelyben ronggyá té- pődött mindenféle ruha és becsület, beszennyeződött mindenféle kéz és mindenféle jelszó, ez az anarkia, amennyiben van és ahogyan jelentkezik, ennek a háborúnak ulti ma ratioja a maga irratienáiis logikájával.

Ha Mellére beszélhetett a férjek és a nők iskolájáról, ha a boldog békében szavalhattunk az. élet iskolájáról, hát akkor egészen joggal és méltán elmondhatjuk ma, hogy ez a háború az anarkia iskolája volt.

Hála a különféle iskoláknak, hála elsősorban a szociáldemokrácia iskolájának, az em beríelen háború e latens veszedelme, amely a forradalom folyamán vált immiaenssé, minden erő és akarat megfeszítésével immunizálható.

De akkor hallgasson el a makacs és kőnek és görcsös akaratosság, amely ijedtében tüzet kongat óit is, ahol nincsen más veszedelem, mint az önérdek mohóságának utolsó főllángelása.

A sülyedő hajéból ki kell

dobni minden fölösleges terhet, hogy menteni lehessen, a mi megmenthető. Az emberi kuitura legnagyobb értékeiről var. szó, amelyek bizony drágábbak és szentebbek a magántulajdonnál.

Az erdélgi uőh scgétykiáltása.

Felhívás as Egerben laké

erdélyi magyar és székely nőkhöz.

ígér, ja*. 18.

Jaakevies Dezső polgármester tegnap levelet és felhívást kapott az Erdélyi magyar és székely leányok társaságétól.

Level fittben kérik a polgári»« fért, hogy guyujtsea módot arra, hogy felhívásukról zz Eger városában tartózkodó erdélyiek illetve erdélyi származásúak tudomást szerezhessenek.

Az erdélyi nők felhívása, smeiy megrázó segélykiálfásként hangzik, a következe.

Erdély magyar és székely leányai:

Féltve szeretett, bérces kis Hazánk Erdély szabadsága veszélyben van ! Vadregényes fenyves rejtelmes homályát, havas sziklabércdt, sma- ragdos völgyeit, kincseket termő mélyét s ódon városait, melyek büszkén ragyoghatják a kuitura fáklyáját, magának kívánta egy gonosz alattomos szomszéd, a román. — Míg erősek, hatalmasok véltünk nem mert nyíltan reánk törni, rabolni, csak midőn kénytelenek voltunk letenni a fegyvert, most azt hívén, hegy haldoklónk, rut halálmadár módján Hunia bájos arcára, Erdélyre csap le.

Jussanak eszünkbe most Gyulai Pál szavi:

E bérc a sasoknak tanyája!

Itt születnek meny dörgő villámok. Mert e népnek mostan a sasokkal.

A magasba szárnyal gendolatja,

S a szabadság viharos érzése Hideg keblét mégegyszer áthatja S újra látjuk szárnya szabadságába Napsugárhoz merész röpfi lését És meghalljuk hosszú ébredése Villámokkal terhes menydörgéséi.

Erdély magyar és székely leányai, elérkezett az idő mikor nekfink is Erdéiy szabadsága védelmére keli sietnflnk, odamenni a harcolók közé jogait védeni, határát őrkai. Egyenlő- jogot követeltünk a férfiakkal, ma mér nincs különbség férfi és nő között, tehát nekünk is síkra kall szállnunk. Bizonyítsuk be, hogy mpst midőn ég s földomiátn vau közölünk, mi fin megrendült alattunk a mindenség, eltemetni készülnek a reánk omló falak, örök elmúlással fenyegetve, bősök vagyunk, kétségbeesés nélkfi! tu’emelkedünk minden vészen, becsületes munkánkkal részt veszünk a Haza megmentésében !

Országos mozgalom es. részt vegyen benne minden igaz erdélyi honleány.

Akarjak azt, hogy akciónk sikert érjen el. Célunk, hogy a Székely Namzeti Tanács segítségére legyünk. Anyagi tőkét adjuak és gyfijtsfinb a Székely Hadsereg céljaira, mely összeg sz oláhok es tleges kivonu lása után telosztandó a székely hsdiérvaíányok közt. Sokas vasnak kiket testvéreinkül kell fogadnunk.

Hány kicsiny kunyhó romja fogja jelölni az ©Ián vanda'ok útját, azoknak újra fel kell épülniök Sok fájó sebet Leli gyógyítanunk, emléket feledtetünk.

Nyerje meg tiszta szivünkből fakadó hazaszeretetünk a külországok leányai r&konazenvét. Emeijfik fel könyörgő tekintetünket volt elleneinkhez, tán remélhetjük mi magyar leányok, Hk legártaSmatíanafefcsk voltunk meghallgatásra talál.

Ma a legsürgősebb munka n»m csüggedni, a tsislelküekei hívőkké, bátrakká tenni. Felrázni s nemzőtől alélíságábél, fogékonnyá tenni lelkét ismét a szent eszmékért való rajongás iránt. Szerető szavakkal, pél- daa.dássa! dologra szólítani fel embertársainkat.

Mutassuk meg Erdélyi lelkes leányai, miként keit az életet szeretni, érette dolgozni, mert ha igy mutatunk példát „él még a sir fölött is egy remény“ Erdélyünk Magyar hazánk nem veszhet el!

Ki tagja akar lenn.; az „Erdélyi magyar és székely leányok társaságának“ jelentkezzék Csobánc ij Margit IV. é. rajztanárjelöltnéf, Budapest, IX. Liliom-utca 50. sz. III. eau 38. sz. csütöstök délután 3—5 tg és vasárnap délelőtt 10—12 ig.

A csehek Borsodban,

Ä szelídről látí gatás.

Tőt rőpiratokat osztogatnak

MMolezoB.

Miskolc, j«n. íf.

Tegnapi számunkban megírtuk, hogy egy 42 tagú cseh járőr megszállta a borsodmegyei Szer-drót. Ma erről a látogatásról a követi«* újabb részleteket körük.

Tegnap reggel nyolc órakor a Bzesdiói csendőrőrs vezetője, egy őrmester, gyalog átment a szomszédos Szendrőiádra és onnan jelentette telefonon a következőket B -nis Aladár edelíuyi teszoigebirénsb, aki viszont velem közölte azonnal a esw- dőrségi jelentést:

— A aeh járőr visszament Szesd- ré'bfií S/.inre, ahol a legközelebbi parancsnokságnk van. Kijelentették, hogy csak három nap múlva jönnek vissza ismét, amikor is végleg megszállják Szend őt.

— A csendőröknek visszaadiáfc a tőlük elvett fegyvereket és megbfr-