Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-17 / 13. szám
Ám 20 iíltór XX YI. évin?yam. 1919. január 17. péntek 13, ssw* í Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre I2'50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI }ÁNO§. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, kéz- gazdasági közlemények, gyászjelentések fse K. létékoay- célu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülüzetéadk nyugtázása ee till. Eljegyzések, házasságok, kdszönetnyf- vánttások 1» sorig 15K. - HIRDETÉSEK: egész oldalas 40# K. hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1'54 K, magáncégek- — nek t K, szallaghirdetés szövegoldalon rso K. — R rend ntjást. Eger, januir 16. A Spartakusskat tehát leverték. A német köztársasági konnánynak ez a győzelme nem csupán azt jelenti, hogy egy fölfsrgaté tábor le van verve, hanem jelenti azt, hogy e fölfergaté tábor, a rendnek hivatott ellenségei fölött diadalmaskodott a józanság, az okosság, a rend és biztenság akarata. Mert a német k©r mányi a rend elérésében, a zavargók leverésében nemcsak hQ csapatök támogatták, hanem melléje állott az egész Berlin, az egész német forradalmi közönség is, sőt tapsol a sikerhez már az egész világ, minden nemzet, amerre kultúra van, ahol a legkisebb izzét is éreztük a vér, tűz és pusztulás iszonyatának. “ a A műveli s igazságos elmének s az emberséges léleknek a Spartakusok leverése fölött való ©réme természetes is. Ugyanis senki sem hihette azt még a legtulzébbak táborában sem, hogy a négy éves háború alatt eicsigázédott, legjobbjai- lól kipusztitoii nemzetek népe és társadalma á központi hatalmak országaiban azért segi- . tette diadalra a forradalmat, hogy a megpróbáltatások tetejébe még újabb megpróbáltatások színterévé tegye földjét. Nem hisszSk, hogy akadjon nemzet Európában, amely az orosz állapotokat önmagára kívánatosnak tartaná. S különös idegenkedéssel, sőt irtózat- tal gondoltunk rá, mink magyarok, a Spartakusok esetleges győzelme után a fölforgatás láogözöne átcsap német földről a mi országunkra is. Nem, a forradalom nemcsak a vagyont elosztani, nemcsak a kommunizálni akarók ferra\ dalma volt, hanem az egész f nemzeté, tehát a polgárságé j is. Már pedig sem a dolgos I munkásság, sem a polgárság jj nem akarja, hegy nálunk is a I vérözön állapotai hatalmaskod- jj janak el. Követeljük a dolgozó i elemek tiszteséges megélhetését, [ a munka megbecsülését, vall- i juk a szocializálás szökságes- j ségét és a demokrácia fölvételét, irtézattal kel! elfordulni attól a pokoltól, mely még temérdek testvérhalál árán is kommunizálni akar. Minden forradalmi vívmány biztonságának legelső föltétele a rend. Enélkül nincs szabadság, nincs demokrácia és min- denekfölött nincs a munkának felbecsülhető értéka. A szoci- álizmusnas nem kisebb érdeke ez a rend, mint a polgári társadalomnak, hisz a fölfergatók az uj berendezkedés élőiül!ételeit rombolják széjjel. Péidát keli vennünk Oroszországról, ahol idestova már két esztendeje folyik a legir- tézatosabb belső háború azért, mert a viszonyok még nem értek meg a legteljesebb mértékben való szocializálódásra. Nálunk sem más a helyzet a kommunizálást illetően Külpolitikánkat tekintve pedig, amidőn egykori testvéreink le- hasitani akarják testünkről Erdélyt, Felsőmagyarországot, a Muraközt, a Bánátot és Bácskát, egyenesen végzetes volna egy belső háború föüdézáse. Ezért úgy tekintsük a néiitH belháboru lecsillapodására, mist íidárcByemásra, mely rajiunk ült s mely a kormáaycsapatofc győzelmével elmúlt fölöttünk. Legyünk kommfisárdok a rend elérésének munkájába* — aztán az összesség sorsának javulásával az egyél sorsa is jobbra fordul. Éljen a munka! Cdzsaadia Sáaior Telésügyi államtikár»gézafa a fSIiMivesstliez. Eger, jan. lg. Csizmadia S£nd*r a fö’dnmeiísi minisztérium szociá'ista állaroliikára, aki maga is földműves munkás volt, a követkézé szózattal fordul az er» s?ág ÍSIdmfives népéhez. Az ország egy részében az a veszedelmes nyavalya kezd elterjedni, amely dologfalansígra, tétlenségre biztatja az ed ig o'y példásan dolgos és szorgalmas népet. Soha veszedelmeícbfe kolera nem fenyegette a népet, mint a dologta- !*n*ág gondolatának terjedése. Ha a munkás és a kisgazda nem dolgozik ez egyszerűen aanyit jelent, hogy éhhalálra Ítéli önmagát. A föld nem szért van, hogy mi- alfa a saját magunk éheztetésével bosssut állunk az eddigi nagybirto korokon, hsnem, hogy az ország népét eltartsa. Hamis, meggondolatlan és a nép javának a köztársaságnak esakis megátalkodott ellenségei hirdetik, hogy; “Ne dolgoztunk a földeken addig mig a mienk nem iess! — “Ha kiosztják a földeket}, skker rasjd dolgosunk, ds akkor is annyit termelitek, amennyi családunk megélhetéséhez ssSkséges!„ Ilyen és hasonló meggondolatlanságot terjesztelek az országban. Ezzel szsmden azonban mi a nép figyelmébe ójánljuk a következőket: Ha nem dolgozunk tovább szorgalmasan, akkor már a következő tálén olyan Ínség lesz, amilyet még nem látott a világ, amelyhez még a világháború is kismiska. A főidulosztásig dolgozni kell a nagybirtokos földjén is, mert nem annyira a nystgybirfokssnak, mint inkább-az országnak, saját magunknak van szükségünk a termékre. És ezt a földosztást nem lehet egy két nap alatt végrehajtani. Teljesen érthetetlen az a türelmetlenség, amely egyes helyeken annyira elfogta az embereket. Sok ezer esztendeig a legalább szolgaságba nyomva, tudtuk türelmesen várni a még nagyobb elnyomatást és bus! a m?guk javéra ne tkdnánkvárai egy-két hetet vagy hónapot T A?,ér! mentettük vc-rna meg az országot az elnyomatok ó1, hogy most magunk puszíüsuk el önmagunkkal együtt?! Azt sem szabid elfelejteni, hogy az a felfogá* hogy cs^k a magunk számára dolgozunk a kis földünkön teljes bírnia és helyieden, — Miből élne akkor, a városi népesség? Aki csak egylépésnyire is tud gondolkozni, sz nagyon jól tudja, hegy mi a városi ríp nélkül fppess úgy tudnánk megélni, mint «' hogy az nem tudna élni nélkülünk, Ha a városi munkásság nem tud megélni hennán veszünk mi ruhát, szerszámot és más szükségeseket ? Munkástársak, elvtársak, gondolkozzatok és csak azu‘án cselekedjetek Nagy nehéz időket élűnk, legyünk méltók hozzájuk, tSondoljitek meg. hegy nem magunkért, hanem egymásért kell dolgoznunk. Tehát munkára! Dolgozzunk, termeljünk még sokkal többet mist eddig. Csak igy bizonyítjuk, hogy érdemesek vagyunk földre és az ország kormányzására. Éljen a munka 1 . i6SaBl£3i*dNlM*a Az egri katonák szervezkedése. Megalakították a helyi katonai szervezetet. — Saját tudósitónktól. — Eger.jan. 16. Az e|ri katonák a szowaldemok- rata párt felhívására ma gyűlésre jöttek össze, hagy szervezkedésük dolgában állást foglaljanak. A gyűlés elnökéül Zzvancziger Lajos őrmestert választották meg, aki hangoztatta a szervezkedés fontosságát s a szeciáldtraokrata párthoz, való csati« kozás szükségét. Utána Léjer Dez&ö rámutatott arra, hogy a régi militarhmus rendszere ledőlt s most az uj idők szellemében a néphadsereg Napjait rakják le, a mely a forradalom vívmányait megvédi és biztosítja. Halá?e- z ti javaslatot terjeszt elő, hogy alakítsák meg az egri helyi katonai szervezetet, a melynek élére válasz- szanafc egy héttagú vezetőbizottságot. A gyűlés a h-tározati javaslatot egyhangúlag elfogadta s a vezet# bizottságba megválasztotta Lányi
