Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-06-01 / 126. szám
XXVI. évfolyam. 126. %zim. Vasárnap, 191$ junius 1. Előfizetési dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12*50 K, egy hóra 5 K. POLITIKAI NAPILAP Ára 20 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal) Eger, Jókai Mór-utca 6. Telefon 106. szóm. :: A volt tisztek 18-tól 45 évig kötelesek jelentkezni. Parancs! 1. Az összes 1874—1S01, születésű évfolyambeli hlva'ásos, nyugállományú, szolgálatcakivüii viszonyban, tartalékos és népfölkelő tisztek alhadnagytól fölfelé, az ezredesi volt rendfokozatig bezárólag, tekintet nélkül arra, hogy milyen szolgálatra alkalmasak, tekintet nélkül arra, hogy milyen fegyvernemhez végy különleges csapatiesthez tartoznak, továbbá tekintet nélkül srra, hogy milyen áliami vagy polgári alkalmazásban állanak, nyüváníariásbavétel végett ez évi iunius 2 ától számi tandó három napon beiGí az alábbi föltorolt dandárpóitesi parancsnokságoknál személyesen jelentkezni tartoznak. Hivatásos és nyugállományú volt ttizíek 69 éves korukig tartoznak jelentkezni. 2. Ezen rendelet értelmében jelentkezésre kötelesek azon szocialista volt lisztek is, akik a szakszerveze teknél már lajstromozva lettek, de ezideig tényleges katonai szolgálatra nem hivattak be, illetve a Vörös Hadseregben tényleges szolgálatot nem teljesítenek, tehát a vörös katona kötelezőjét nem írták alá. 3. Azok a volt tisztek, akik a hadügyi népbiitosság által a katonai szolgálat alól fölmentettek, jelentke vésrs szintén kötelesek, Ezek a föl mentésükre vonatkozó hiteles okmányaikat jelentkezésük alkalmával bemutatni tartoznak. 4. Fontos áliami és közüzemek vezetői, az ezen üzemekben alkalmazott volt tisztek jelentkezését alj- kéül szabályozzák, hogy az illető hivatalok működése akadályt ne szenvedjen; Heves, Nógrád és Hontvármegyé- nek meg nem szállóit részein Jaké volt tisztek a §3 ik daudárpétíestnél Egerben tartoznak személyesen jelentkezni. Hadügyi népbiztosság. Hivatalos jeltnf és a frontról Budapest, május 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti május 31-ikén: Az északi harctéren fok»z#tt harci tevékenység. Hadműveleteink tervszerűen ftlynak tovább. j A tibbi harctéren nincs újság. A hadseregfőparancsnokság. Az élelmezési kérdés.1 A múltak bűnei. Budapest, május, 31. A ellenségektől körülvett magyar tanácsköztársaság nehéz élelmezési viszonyok kösött van. Mem oly kiesik ugyan a fejadagok mii t voltak Németországban a háborúnak mind a három utóké évében s Ausztriában egészen a legutóbbi hónapokig, de az élelmezési bajokat sem letagadni, sem lekicsinyelni nem szabad, épen azért, hogy segíteni lehesen rajtuk. j Mert segíteni keli és lehet is a csak- j nem Ötéves háborútól kifosztott, amellett iegdusabban termő területeitől megrabo’t országot. Ugyan egyszerre semmiféle hatalom nem töltheti meg élelmiszerekkel, de a kérlelhetetlen szigorúsággal kérész tül vitt szervezés elosztás biztosit- j hat minden [dolgozónak, családnak annyi élelmiszert, hogy kalamitások nélkül kivárhatjuk a forradalom győzelmét, a legjobb élelmiszertermő vidékek felszabadulását és a tanács- köztársaságért harban álló munkások visszatértét. Mig ez az idő eljön, nemcsak türelemre és kitartásra van szükség. A termelő erők teljes kihasználásával jelentékenyen jobb helyzetet lehet biztosítani. A vidék kimondhatatlan sokat segíthet Budapesten, mert hiszen Magyarország csaknem minden területén egyik vágyik másik fontos éielmiszerben felesleget tud produkálni, Budapest pedig se githet a vidéken, tehát önmagán azzal, ha minden gyárban, minden műhelyben, ahol csak szén és nyers anyag van, fokozza a munka íeljesiíményf, szükségleti cikkeket, csereeszközöket produkál. Az élelmezés problémája tehát bármily nehéz is, nem megoldhatatlan Természetes, hogy a lappangó ellenforradalom felhasználja ezeket a nehézségeket és egyrészt tu’azza azok adatait, másrészt arról suttog, hogy mindennek a inai rendszer az oka, A nehézségek túlzásától tehát hazudozástól nincs mit félni, minél söiétebbnek látszik a szituáció, annál elszántabban állít a proletár- diktatúra minden szervező erőt a segítség szolgálatába. Arra a kérdésre pedig, hogy ki és mi ez oka az anyaghiánynak az éhségnek, mindenki feleletet kaphat, ha átnéz kissé a szomszédba. Prágában és Brflnnben éhséglázadások, fosztogatások reszkettetek meg a burzsoáziát. Az ántánt kedves gyer- ma-íei a győztesek szöveségesétől tehát nem kaplak ennivalót és anyagot, azaz kapnak a vagyonosok és tőkések. A cseh proletáriátus kény szerzubbonyokra szorul. Ausztriában melynek fél szocialista kormánya azzal rémltgíti népét, hogy éhen hal, ha tanácsrendszerre tér át, kétségbeesve konstatálják, hogy az oly szűkén számitolt élelmiszerért le kell kötni Ausztria nemzeti vagyonát és jövedelmét vagyis a jövő nemzedék boldogulását, az entent tehát ko moly segítséget nyújt a cseh szövetségesének, kedvenc ellenségének, a bécsi népnek, Magyarország ellen pedig cseheket, románokat küld az ántánt, akik maguk is olyan szükséggel és főként a román, olyan anyaghiánnyal küzdenek, hogy a hova bevonulnak, óit legelső dolguk minden megmozdiihaiót elvinni. Hogy egy ellenforradalmi rendszer hogyan dobná oda a proletáriátust sz éhség martalékának, arról a há borús tapasztalatok után felesleges beszélni Minden dolgozónak, min den munkaképtelennek joga van a kenyérhez, de senki sem indíthat meg, hogy a kapitalisták kiváltságos éíelmezéii helyzete is megszűnt. Az igazságos elosztásnak már a burzsoázia társadalmában meg kellett volna történnie s hogy nem történt meg, a múltak lüneiárí most kell szenvednünk s e bűnöset keli a ta-' nác«kormánynak kérheíetien energiával jóvá fennie. .5 •s-soaag'n tiin'nano«iD ír tfwr cowv" nui A rémhírek to jo ztői elten a legszigorúbb eljárást alkalmaz ; zák és a legsúlyosabb büntetés- * sei sújtják őket. Az egri Munkástanáes ülése. Az «gri tűzoltók fizeti s- rendezése. ^yermekmtMlieij felállítása Ár rák, rokkantak és ózve» gyek segélyezése. — Saját tudósítónktól. — Eger, május 31. Az egri munkás, katona és főid- mivestanács tegnap este 7 órakor Fiiöp Lajos elnöklete mellett tartott ülést a városháza nagytermében. Miután megállapították, hogy a munkástanács a megválasztott 63 tagja helyett 57 tag jelent mag, kiegészítésképpen a három hiányzó tag helyébe Schwartz Zoltán, Láng József és Schmidt János elvtársakat választották meg. Ezután a napirend előtt történtek felszólalások kiseb o ügyekben, melynek letárgyafásával az egri tényleges tűzoltók fízelésrendezéaét határozták el s eszerint az őrparancsnok 1009 K. 3 legidősebb 950 K. 4 fiatal S00 és 3 tűzoltó kocsis 750 K. havi ja vadalmaiban fognak részesülni. Majd a művelődési szakosztály vezetőjének előterjesztésére szóba került a gyermekmenholy felállítása. Hosszabb vita merült fel ebben az ügyben s végül is a munkástanács kimondotta a régi öve dák keretében a gyermekmenhelyek felállítását, hogy a munkában levő piofeiárasszonyek gyermekeiket itt elhelyezhessék a egyben utasította a szakosztály vezetőjét a további ez irányú munkálatok folytatására. E után Vályi István elvtárs a közellátási szakosztály vezetője bejelentette, hogy m egri Közellátási vállalat megszűnik s mint ilyen beleolvad a közellátási szakosztályba. A régi igazolványok megszűnnek s ezzel egyidejűleg az ácaorgás is és az ©gÓ*z vonalon a j#gy- Ffiidsaer lép életbe. A jegyek 3 hónapra érvényesek. Aíuián Schwatz Zoltán elvtárs által be jelented Schuhe síván felnémefi lakói kegyelmi kérvényében határozott a munkástanács. Schuiíz Istvánt annak idején a forradalmi törvényszék egy évi börtönre ítélte, aki erre a & igazságügyi népbiztoshoz kegyelni kérvényt nyújtóit be, hogy a büntetéséi elengedje. Aí igazságügyi nép biztos leirattal fordult az egri mu s
