Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-05-29 / 124. szám
Előfizetési dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12*50 K, egy hóra 5 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 20 Hll. Szerkesztőség és kiadéhivatal i Eger, Jókai Mór-utca 6. :: Telefon 106. szftm. e Az osztrák mBharag. Budapest, május. 28 fi Amióta a prolatáriáius átvette Magyarországon a hatalmat, az osztrák kapitalisták meg nem szűnjek állító lag veszélyeztetett gazdasági érdekeik védelmét kormányuktól kévetelni. Bár a forradalmi kormányzótanács első perctői kezdve nyomatékosan ígéretet tett a külföldi vagyon vé delmére, az osztrák kapitalizmus táj téket túrva ordítozott sz ifjú tanács köztársaság gazdasági berendezésé nek intézkedései ellen és a garan ciákat kívánt itt elhelyeze t tőkéjének biztosítására. A német osztrák kormány ennek a kampánynak a hatása alatt néhány elhalaszthatatlan gazdasági kérdés rendezésére, mint amilyen a kölcsönös vagyonvédelem kérdése, egyezményi tárgyalásokat kezdett a magyar tanácsköztársasággal. Az elő zetes egyezményt a bécsiek részérői Bauer Oltó külügyi államtitkár ir?a alá az ismert szociálpaTiőta, aki szociáldemokrata tétére helyénvaló nak vélte, hogy együtt dolgozzék a Lueger habsburgiánus keresztény- szooiaíistákkal. Az ő marxista lelki ismerete, dacára orosz hadifogoly korában szerzett forradalmi tapasz taiatainak, megengedte, hogy az osztályhaic legnyíltabb megtagadásával lészt vegyen egy burzsoá szó ciáldemokrata koalíciós minisztériumban, másszóval, hogy a kapitalista diktatúrát szolgálja. Az osztrák lökések most, hogy az egyezmény tervezete nyilvánosságra került, a maguk megfizetett sajtójában a legélesebben támadják ezt a Bauer Oltót és az entenfetől követelnek védelmet azzal a lehetőséggel szemben, hogy az osztrákok magyarországi vagyonvédelme érdekében elvi koncessiók tétessenek a szocializmus eszméjének. Egyfelől pedig siránkozva és felháborodva követelik saját or száguknak megvédését a kommu nizmus magyarországi gazdasági berendezéseivel szemben, másfelől meg szeretnék akadályozni, hogy a magyarországi tanácsköztársaság rá tegye kezét a magyar volt kapitalistáknak Ausztriában levő tőkéire s ezzel a magyar társadalmi tulajdont odaát Ausztriában megvédje. Íme igy tükröződik a kapitalista rend ttrmdési anarshiája. A kapitalista elvekben és lelhiismcreíben csupa zűrzavar és homály, elvtelensíg és saját dogmáinak is megtagadása, a pillanatnyi gazdasági előny kedvéért lekerg tték úgyszólván a hozzájuk közebi ló lauer Oltót, hogy az osztrák kapitalizmus védelmében tárgyalásokat kezdjenek, í ürgették a megegye zést, bár jél érezték, hogy önmagukon vágnak sebet, amikor az európai proletár forradalom előestéjén ilyen mélyenvágó elvi engedményeket tesznek a kommunista gazdasági ideának. Kedves és jó volt az anyagi érdekeket megmenteni, de ezt nem lehei elvi tiltakozás vagy a kijátszás gondolata nélkül tenni. Egyik kezükkel zsebelnek, a másikkal tiltakoznak. Előbb ráparancselnak az § alkalmazottjukra, Bauer elvtársra, hogy intézze el az i követelésüket Magyarországgal, amikor pedig az már megtörténtnek látsz k, akkor alaposan kiszidják azért, amit talán éppen az ő rendeletükre, de talán felébred# szocialista lelkiismere'ének parancsa alapján cselekedett. Bennünket a bécsi finánc tőke lapjainak a farizeus meggyőződte lenség mellhangján átkezédó müha- ragja azonban meg nem téveszthet. Szavalásuk csak hasbeszéd, üres hamis alibikeresés. A kapitalizmus képtelen a lemondásra, áldozatra. Minden cselekedetének rugója a profitvágy és ha érdeke e pillanatban azt kívánja, hogy velünk bizonyos gazdasági kérdésekben megegyeznék, akkor fogcsikorgatva bár, de meg fog egyezni. A mi számunkra nem is a bécsi álvihar a fontos, de fontos az, hogy a kommunista gazdasági rend, habár csak részleges intézkedésekre is, de azért mégis érvényesülni tud egy a szocializmus ellen annyira védekező tőkés társadalomban is, min! amilyen az osztrák-német. Rést vágtunk a kapitalizmus német osztrák bástyáján, az uj világrend gazdasági ütközetet nyert meg a régi világrenddel szem ben. Hiába tagadják. A kapitalizmus ájult és tehetetlen s ezzel a kisüléssel szemben védekezni szeretne, de nem tud. Mindkét kezét lefogja a mohó kapzsiság, a profitéhség, a tőkés termelési rendnek e talán őszinte ösztöne. észtön, ami számára pótolja a világnézetet is és amit az ő számára semmivel sem lehet pótolni. HlBtlmtztttfts! Az átvonuló, valamint az Egerben tartózkodó vörös katonák vendéglőkben csak a Hadiápáüomásparancs- j nokság (Marx laktanya, elszállásolási : iroda) által kiállított „étkezési jegy“ felmutatása mellett étkezhetnek. liy étkezési jegyet csak azok kap hatnak, akik igazolni tudják, hogy étkezési pénzüket felveszik, vagyis nem a csapaUestüknél étkeznek. Eger, 1919. május hő 27-én. Hadfápállomáfípar mcsnokság. Sgy szókimondó angol tudósító. Philips Price az entente oroszországi aknamunkájáról. Budítpes’, május 28. A telhetetlen entente kapitalizmus és dagadtra hizlal! édes gyermeke az imperializmus haszonlesésében és | minden más akciójában a hamisítást és a rágalmat forgatja egyik főfegyvereként. Itzel akarja veszendő gyászos uralmát fenntartani, s ezzel akarja főként a proletáriátusát elva kitani. A Philips Price angol tudósító, aki közeiről látja mindazt, ami orosz- országban az egész háború és a forradalmak óta történt egy metszőén éles logikájú söpiratban vágta szemébe az ^entente urainak és esősorba a maga kormányának, hogy mennyi gazságot és hűtlenséget követtek el Oroszországgal szemben, hogyan akarták megfojtani a tisztességgel őszintén eljáró szovjet köztársaságot és újra meg újra rabszolgaságba és nyomorúságba dönteni az orosz népet. Meggyőző adatok és tények be szélnek a leleplezés erejével és ité- letszerü megdönthetetlenségével o;yan dolgok robbannak ki a nyilvánosságra ebben ez irányban, a melyekről hiába küldött tudósításokat az igazságért lelkesedő vérbeli újságíró lapjának a bár burzsoa, de a béke ügyét egyedül híven : zol gáló Manchester gvárdiánnak. A cenzúra nem tűrte tudósításainak tárgyilagosságát és hiába gyötrődött a legképtelenebb és legvadabb hi Tesztelések megcáfolásával is, a londoni hivatalos apparatus iélegzethez sem engedte jutni és lapját is megszüntette. Price végül is úgy segített magán, hogy tavaly megírta az igazságot az angol proletariátushoz. A röpirat Londonban meg is jelent és kézről- kézre járt a munkások között. Bebizonyi'ja Price, hogy Bresili- tovszkoí a szőve,ségesek készítették elő Oroszország számára. Feltárult az egész cinikus képmutasás és titkos rendszer, amivel az entente imperializmus hallatlan pénzzel mozgósította Ukrániáí és a cseh szlovák légiókat az orosz szovjetköztársaság megölésére és az orosz nép kiéhez- tetésére, Sietve el keli olvasniok mindenkinek ezt a röpiratof, amelyben az angol tudósító elsősorban azért mondotta el a meztelen valót, hogy az angol munkások megtudják az igazságot és felismerjék azt, hogy mit kell tenniök. A röpiratot a közoktatásügyi nép- biztosság adta ki Bodó Pál fordításában és 40 fillérért mindenütt kapható. Hirdetmény! A 3. hadtest Hadbiztossága az 5. hadosztály parancsnokságának keretében ruházatjavitő műhely felállítását rendelte el. Ezen rendelet alapján felhívjuk azon cipész és szabőiparosokat, kik a szükséges varrógéppel rendelkeznek és mint civil munkások a Forr. Tanácskor- mány 64, sz. rendetete alapján megállapítandó órabérek ellenében a helyben fölállítandó ruhajaviió műhelyben munkát vallatni hajlandók, hogy f hó 29 én d. e. 9—11 óra körött a kerületi ipari termelési biztosi hivatalban (Városház, Villanyos iroda) jelentkezzenek. Eger, 1919. május hó 28-án. Hirdetmény. A Forradalmi Kormányzótanács XXI. K, T„ E rendelete alapján ismételten felhívjuk mindazokat, akik fizetésért, illetve bérért alkalmazót lakat tartanak háztartásbeli alkalmazottak is, és ez ideig az első felhívásunk dacára alfcairnazouaikat a pénztárnál nem jelentették be, hogy a bejelentési köteleseiíségnek azonnal tegyenek eleget, mivel mindazok, kik jelen felhívásunknak azonnal eleget nem tesznek, minden további felszólítás nélkül a Forradalmi Törvényszék elá leszuek állítva. Eger, 1919. május hó 27 én. Egri kerületi munkás- biztosító pásu ár.
