Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-05-07 / 105. szám

XXVlI. évfolyam. 1919. május 7. szerda 105. szán?. Előfizetési dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12-50 K, egy hóra 5 K. POLITIKAI NAPILAP Ára 20 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Jókai Mór-utca 6. s Telefon 106. szám. s Rendelet. A város nyugalmának, a közrend és vagyonbiztonság fentartása végett ftz utcán való tar­tartózkodás csak este 9 óráig enged­tetik meg. Két embernél több az utcán együtt nem mehet. Ennélfogva tiloä az ut­cán való cíoport08uiás és ácsorgás is. Gyülekezések és ér­tekezletek tartása a további intézkedésig nincs megengedve. Vendéglők, kávéházak és élelmi­szerüzletek este 8 óráig tarthatók nyitva. Más üzletek este 6 órakor bezárandók. Akit az őrjárat a zárórán túl en­gedély nélkül az utcán talál, minden további nélkül lelőheli. Eger, 1919. május 6. Molnár Dániel politikai megbízott. Harsányt Imre kerületi parancsnok. Randale!. Felhívom Eger vároa lakosait, hogy lőfegyvereit és lőszereit, továbbá a birtokában levő robbanó anyagokat 24 órán belül a Rosztémplom ka­szárnyába sro’gáitassák be. Fegyveiket csakis a karhatalmi csoport tagjai tarthatják meg Fegyvertartási engedélyek a fegy­verek beszolgáltatása után kizárólag a vörös őrség parancsnoksága által adatnak ki, de csakis a közügyét szolgáló és meghízható egyéneknek. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy aki ezen rendeletnek eleget nem tesz s a kitűzött időn túl nála, avagy a lakásán fegyver taláttatik, a hely szinén rögtön főbelövetteíik. Eger, 1819. május 6. Molnár Dániel politikai megbízott. Harsány! Imre kerületi parancsnok. Minthogy ezt a fejlődési fokot még nem értük el, sokan egyszerűen fel akarják támasztani és meg akar­ják erősíteni a kapitalizmust, hogy az elméletben leirt és elgondolt fej­lődést befussa. Teszik ezt abban a tudatban, hogy ez csakis a dolgozók fokozottabb kizsákmányolásával és megnyomoritásával lehetséges?. A marxizmus betűinek ezek a prófétái a Iegfonto8abbról feledkez­nek meg. Arról, hogy ezt a fejlő­dési folyamatot, mely a békés hala dás utján évtizedekig — ha nem évszázadokig — eltarthat, a proletár­uralom szervező erejével hathatósan befolyusolhatja, siettetheti és tető alá hozhatja. Maga Kautsky, aki a há­ború alatt az opportunista szociálista mintaképe volt, szolgáltat erre nézve szinte perdöntő bizonyítékot. Még a háború előtt irt egyik munkájában azt mondja többek között, hogy . .a szocializmusra való m$gére!t- ség nem a meg fennálló kisüzemek, hanem a már meglevő nagyüzemek szerint alakul.* Mi ez, ha nem a kommunista j taktika igazolása? Hiszen minden I országban a csökevényszerüen to- i vábbélő kisipari és kisüzemi alaku- . latok mellett hatalmas és a technikai ' tökéletesség jelenlegi legmagasabb fokán álló nagyüzemek állanak fenn. Nos, Kaut8ky szerint, akit pedig ; igazán nem lehet bolsevista hajlan- l dóságokkal meggyanúsítani, ez az egyedüli döntő tényező a szocializ­musra való átmenet kérdésében S tényleg azt látjuk, hogy mindenütt, ahol a szocialista világrend alapjait . megvetették, úgyszólván napok alatt hatalmaz lépéseket tesznek a maga* sabbfoku gazdasági szervezettség ! felé. A saját halálos Ítéletét írja tehát alá az a magát forradalminak ne­vező párt, amely önmaga korlátozza forradalmi cselekvésének mértékét a gazdasági viszonyoknak előre ki nem tudható s csak utólag érvényesülő szankcionáló erejére való tekintettel. — Az építő m nnkósok ma 12 órakor a városháza nagytermében fontos ülést tartanak. Vezetősége. legérlek-e a viszonyok a szocialista termelési rend megvalésitására? Budapest, május 6. Az igazi programra egyetlen lé­pése többet ér, mint egy tucat Prog­ramm — mondotta Marx. Ezzel ítéletet is mondott azokról, akik ki fogyhatailanok a szavakban és szí­nekben, amikor a jövő fejlődés képét rajzolják meg, de fontolgatókká és tehetetlenekké válnak abban a pil­lanatban, amikor a valóságban az elé a lehetőség elé kerülnek, hogy a fejlődés irányában egy lépést te­hetnek, vagy a tömegeket erre az útra terelhetik. S2ÓI ez a lesújtó ítélet mindazokra, akik akkor, amikor a világháborúban a kapitalista termelés leromlott és felbomlott, nem tudják magukat a proletáriátus érdekében való egyetlen cselekvésre elhatározni: a szocialista termelési rend azonnal való meg­valósítására. Ezt a kispolgári és megalkuvó politikájukat azzal okolják meg, hogy a gazdasági viszonyok még nem érettek a szocialista termelési rendre. Szedniük a fejlődés nem jutott el arra a legmagasabb fokra, ahol már hatalmas vállalatokban, trösztökben, szerveződött az egész termelés, s ahol már egy magasabb fokú ter­melési rend szerint — a kollektivista vagy szocialista termelés szerint —■ mehet végbe a termelés. Ez ellen a koncentrált és szervezett, személy­telen, tőke ellen lehet csak — sze- \ rintük — a proletároknak egy végső I rohamot intézni. Ezen a fokon már < nem lehet kétséges a győzelem s j a termelési renden |^>en mit* í sem kell változtatni, rMNÉtogy az már az uj rend szerint mehefjvégbe, I csupán a munka eredményét kell a I tényleg dolgozók között igp^égosab j ban elosztani. Iíyképen — mondják 1 — a győzelmes proletáriáiusnak egy í tökéletes adminisztráló, {ellenőrző és [ a termelés feleit teljes áttekintést I nyújtó szervezet áil rendelkezésére, i hogy a termelést vezethesse és irá ; nyithassa. Csupán a termelés ütemét j kell a szabad verceny anarchktikus formáiból a tényleges szükségletek­kel ezámotvető ésszerűség szerint irányítani. I t & tisztviseii-mnakások fizetési osztályai. (A forradalmi kormányzótanács LXXXI1I. számú rende'ete.) A forradalmi kormányzótanács mindenkit, aki munkája után él, munkásnak tekint és eltörli azt a megkülönböztetést, amely korábban tisztviselők és más alkalmazottak között fennállott. Megszűnik tehát a különbség a tisztviselők és a munkások bérei között, úgy hogy csupán a szakképzettség kisebb vagy nagyobb foka, továbbá a ve­zetésre való alkalmasság lehetnek azok a tényezők, amelyek a mun­kabér nagyságát befolyásolnák. Ezen­felül még csupán a munkában el­töltött évek száma vehető tekintetbe. Ennek az elvnek az alkalmazásá­val a forradalmi kormányzóianács ezúttal az összes szocializált vagy nem szocializált üzemek, gyárak, közlekedési vállalatok, pénzintézetek, biztosítóintézetek, kereskedelmi és műszaki vállalatok, központok, to­vábbá más itt nem említett önálló vállalatok oly munkásait, akik ed­dig tisztviselői minőségben voltak alkalmazva, szakképzettségüknek és annak mérlegelésével, hogy mennyi­ben tekinthetők vezető állásokat be­töltő speciálistáknak, három fizetési osztályba sorozza be és hetibérüket a következőkben szabályozza: I. Hz. II. fiz. III. Hz. oszt. oszt. oszt. K K K 18. életéven alul ........................... 160 160 — 18. életéven felül két évig terjedő szolgálat ulán 180 200 ____ 3—4 évig terjedő szolgálat után __................ 180 200 — 5—8 évig terjedő szolgálat, után .................... 250 300 — 9—12 évig terjedő szolgálat ut n 300 400 450 13—15 évig terjedő szolgálat után 325 450 500 16—20 évig terjedő szolgálat után 350 500 600 20 éven felül terjedő szolgálat után....... .... 400 550 650 hajtásának összes módozatai« a szo­ciális termelés nápbiztossága rende­lettel állapítja meg^ Budapest, 1919. május 3. A Forradalmi Kormányzótanács. Világ proletárjai egyesüljetek! Azt, hogy a különböző fizetési osztályokba kik jussanak, hogy to- váobl a legmagasabb bért elért munkásoknak 'engedélyezhető- e még pótlék, végűi a jelen rendelet végre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom