Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-29 / 99. szám
XXVI. évfolyam. 1919 április 29 kedd 99. saAin Ara 20 f illér Hirdetési árak: Boronként > Nyílttéri közlemény 3 K.birőtágl Ítéletek, közgazdáéig! közlemények, gyászjelentések l'BO K. Jótékony célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, ielültizetésnk nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, kOszOnetnyfl. róni lások 10 sorig 15 K. - HIRDETÉSEK i egész óléi- las «00 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégek^"') IK. J — nek 1 K, szallaghirdetés szOvegoldalon l’SO Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes •zám ára vasárnap és ünnepnap i9 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Mefllelenlh hétfS éa ünnep atánl nap kivételével mindennap. Kommaiisla állam helyzete a kapitalista államét közölt. Budapest, április 28. Ne arról beszéljünk, hogyan lesz, ■iát lesz, ha a tőkéstermelési rendet mindenütt felvátja a kommunista termelésirend. A berendezkedés alap- elvei *gyis le vannak fektetve, ezt elvégezte Marx, hogy azután a megvalósítás pillanatában hogy kell élettel megtöltést a halott formát, azt megszabta Oroszországban Le- ■is. Nem dogma szerint, hanem a gyakorlati helyzet adta életproblémák megoldásával. így történik ez Magyarországon is, az orosz eredmények felhasználásával ugyan, de tulajdonképen egészen önállóan, ■egiepö uj formák között, az életiek olyan formái között, amelyet száz év előtt a legnagyobb alkotó zseni sem tudott elképzelni. Tudományos meggyőződésünk és meg nem Ringatható hitünk szerint el keli következni a termelési rend forradalmi átalakulásának minden ipari és agrár áliamoan, de nyitott memmel kell látni ezt a valóságot, hogy ez az átalakulás nem történik meg most mindjárt. Ha nem most, hát később elkövetkezik a hadiáiia pót véget és nemzetközi béke lesz. Hogy ez a béke tulajdonképen az entente imperialista tőkéseinek gazdaság*' rablónadjáraiá! vezeti be, tehát valóban még csak fegyverező veinek sem tekinthető, ezt most kapcsoljuk ki. A valóság az: hogy Európában vannak kommunista államok: Oroszország, Magyarország, a közeljövő ben Németország Német-Ausztriávsl együtt; és ott vannak a többi nem kommunista államok. Hogy meddig lesz ez a helyzet, azt nem tudja megmondani senki. Ott ahol a polgári osztály erős és szervezett, ott ahol a munkásosztálynak egy tö mege relativ jólétben él, ahol a munkás osztálynak legjobban keresd része polit-kei vezéreivel együtt eb polgáriasodon, olt ahol ‘a világháború nem döntötte fel az ország gazdasági alapjait: ott a kapitalista termelés letörése nehezebb. így van os egyelőre a semleges államokban. Viszont annak ellenére, hogy péi fiául Dánia semleges volt, a legközelebbi jövőben megtörténhetik ott a kapitalista teunelésirend bukása, ha e'adta nem áruért, hanem akár ara- : nyért is minden élelmiszerét és í nyersanyagát a háborúban lévő álla- ! moknak. A tőkést a profit vakká telte és bekövetkezhetett olyan áHa- j pót, hogy Dániában a paraszt és a ; polgár felgazdagodott, de éhezik, a városi proletár nyersanyag híján 1 nem kap munkát, tehát forradalmo- siiva van épen úgy, mint a föld szegényei. Ha ilyen az állapot, akkor annak ellenére, hogy jgDánia nem vett részt a háborúban, a proletárforradalom és vele a tőkéster- melésirend bukása a legrövidebb idő alatt bekövetkezik. Azt nem kell fejtegetni, hogy a győzelmes entente államokban milyen a helyzet, mert hiszen köztudomású, hogy az erősen megszervezett burzsoáziának milyen hallatlan erőfeszítésbe került, hogy ideig óráig védje a hatalmát. Szóval egy darabig imperialista, vagy mondjuk demokrata burzsoá államok között élünk. Az a kérdés: í veszedelmet jelenthet-e az ilyen állapot a magyar, orosz, német, proletárforradalom eredményeit illetően? Megokolt e a francia és az angol imperialistáknak az a reménysége, hogy ami uj rendünk felbomlik? Ez a reménység csak jámbor j óhajtás marad, mert visszacsinálni, amit törvényszerű szükségességgel mondjuk kényszerűséggel megtörtént, nem lehet, még pedig a következő okok miatt: 1« Kétségtelen, hogy fegyverrel, ■ háborúval nem lehet letörni három országban a proletáruralmat, mert a bolsevizmus gondolata már befészkelte magát minden állam nincs- teien proletárjának a leikébe. Milliós hadseregeket ellenünk toborozni nem lehet, nem is mernek, mert a milliós hadsereg nem mi ellenünk fordítja fegyverét, hanem a tőkés burzsoá uralom ellen, amelyik fölfegyverezte. 2. Gazdasági háborút lehet szer vezni ellenünk, de teljesen kilátástalanul. Meri ennek a három országnak a népet kiéheztetni nem lehet. Kenyerünk mindig és feltétlenül lesz, mert a kemmuaisls.szövetség óriási területe még a legrosszabb termés esetén is tud adni, ha. nem is bőségesen, mindenkinek kenyerei. Ipari cikkekben átmenetileg szenvedhetünk hiányt, de csak ad dig. amig az ipari termelés beszervezése meg nem történhetik. Ezen a téren a nélkülözés nem újság számunkra. Elvonhatják tőlünk a szettet, a legszükségesebb nyers anyagokat, de ezt csak ideig óráig lehet, mert ellenkezik az ő tőkéstermelési rendjük alapelvével. 3. A tőke nem háborút, hanem hasznot akar és a haszon élvezetének nyugalmát. Szüsége van ránk, hogy elhelyezhesse ipari termékeit, gépeit, hogy eladhassa szenét. Ha ezt nem teszi, nemcsak hogy a hasznát nem tudja biztosítani magának, de veszedelembe dönti a tőkésuralmat is, meri kénytelen lecsökkenteni a termelést, elkövetkezik a munkanélküliség, a proletárnyomor fokozása és kész a proletár- forradalom. 4 Gazdasági háború helyett tehát kell, hogy a nem kommunista államok rendes áru csereforgalomba lépjenek velünk még akkor is, ha régi követeléseiket nem ismernök el. 5 A kapitalista állam és a kommunista állam tehát meglehetnek egymás mellett, mint üzletfelek, már azért is, mert a kommunista állam, mint adós, ma aránytalanul gazdagabb, erősebb, mint volt. Kézenfekvő, hogy a proletárforradalom előtti Magyarországnak a külfölddel szemben ugyanannyi adóssága volt, mint a mostani Magyarországnak. Vagyona most több van, mert a hadikölcsön mllliárdok túlnyomó része sem terheli, a nagy vagyonok, 1 föld, ház, ékszer, termelési eszközök mind a birtokában vannak és ami a : legfontosabb: megtudja szervezni a termelés*, munkába tudja állítani a proletárdiktatúra az embereket. Ez a | legnagyobb garancia. Antal Sándor. : Felbivás. Felhivom Eger város összes keres \ kedőit, váünlkozóií és önálló iparosait, hogy folyó hó 30 án (szerdán) délután 4 órakor a városháza nagytermében tartandó értekezleten okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Egír, 1919 április 28. A magyar postatakarékpénztár képviseletében: a pénzügyi népbiztos kiküldöttje. A tanácsköztársaság a gyermekekért. Gyermekvédelmi központok A züllés veszélyének kitett gyermekek védelme- — A forradalmi kormányzó- tanács rendeletéi. Eger, április 28. A régi rend hazug és csupán cif- rálkodásban és üres sallangokban kimerüld gyermekvédelmét, az juj rendben uj, mélyreható reformok váltják föl, amelyek az igazi gyermekvédelmet szolgálják s valóban a gyermek jóvoltát, fizikai és erkölcsi épségét és fejlődését mozdítják elő s megteremtik a jövendő generáció testben lélekben uj, nemes anyagát. A magyar tanácsköztársaság for- radalmi kormányzótanácsa most két gyermekvédelmi rendeletét adott ki, amelyek a gyermekvédelem nagy eszméjét szolgálják s a melyek újra csak növelik reményeinket a jövendő társadalom boldogságos élete liánt. Íme a két rendeiet: Gyermekvédelmi központok. A Forradalmi ^Kormányzótanács LXX1. sz. rendelete intézkedik a megelőző gyermekvédelemről. A Kormányzótanács az iskolában gyermekvédő gyámi állásokat rendszeresít és gyeimekvédő gyámi teendőkkel külön gyámi tanfolyamon kiképzett tanítókat vagy más szakképzett egyéneket biz meg. A gyám föladata az iskoíakö.eles gyermekek testi és lelki védelme. E végből állandóan érintkezést tart fönn a szülőkkel, az iskolaorvossal, a tanító- személyzettel. A gyámok irányítását a nagyobb városokban és a megyék székhelyén a munkás , katona- és földmivea- tanacsok művelődési osztálya föis- hatósága alatt működő iskolai gyermekvédelmi központok végzik. Az iskolai gysrmekvedelem érdekében a Kormányzótanács elrendeli továbbá a szükséges gyermekotihonek (:nter- náiusok) és pedagógiai laboratóriumok fölállítását. A beteges gyermekek tuámára külön otthonok (iskolai szanatóriumok, gyógypedagógiai ültéinek, stb.) fognak létesülni. Züllés veszélyének kitett gyermekek védelme. A Forradalmi Korniányzőtanác* LXXt számú rendeiete szó) az erkö ct'.i rom ás veszélyének kiteli
